Klasszikus

Hegedűs Endre: „Példaképem, Liszt Ferenc nyomában igyekszem lépkedni életemmel”

2011.04.06. 12:00
Ajánlom
Április 11-én a Liszt-díjas zongoraművész a Müpában tolmácsolja Liszt műveit. A előadóval az emlékévről és Liszt Ferenc örökségéről beszélgettünk amerikai turnéja előtt.

- Mi volt az első élménye Liszt Ferenccel kapcsolatban?

- Liszt művei mindig nehezek. Így először én is két kisebb, de nagyon szép művét tanultam meg. Először a III. Desz-dúr Consolation-t, mely Vigasztalást jelent. Békéje, simogató gyengédsége megejtően vonzza lelkemet mindmáig. Sokat küszködtem az I. Elfelejtett keringő című Liszt-darabbal, mert akkoriban - lehettem vagy 8-9 éves - még nem voltam a szükséges technika birtokában. Ám a kissé fanyar, humoros-szomorú muzsika vitt magával, megbirkóztam vele, s most is örömmel játszom. A harmadik Liszt-mű egy elképesztő átirat volt, a zongorázás Mount Everest-je, mellyel először apai nagyapám révén találkoztam. Az 1930-as évek közepén megkeresték a munkások a hódmezővásárhelyi harisnyagyár tulajdonosát, Kokron urat, azzal az óhajukkal, hogy ők bizony zenekart szeretnének alakítani! Erre a tulaj bólintott, hogy akkor neki kötelessége, hogy számukra biztosítsa a hangszereket és a zeneoktatást! Első koncertjük egyik száma a Zarándokkórus igézően szép zenéje volt Wagner Tannhauser című operájából. A családi krónikák egy igazi operaelőadásról is szólnak, ahol láthattam és hallhattam is e hatalmas és csodálatos művet, s 14 éves voltam, mikor a liszti átirat, a Nyitány kottája kezembe került. Azt kell, mondjam, hogy ezen az elképzelhetetlenül nehéz művön tanultam meg zongorázni. 22 éves koromban merészeltem először ezt a csodát TV egyenes adásban eljátszani Belgrádban. Áprilisi koncertemnek a Művészetek Palotájában is e mű lesz a záró száma.

- Mit jelent az Ön számára a Liszt Ferenc emlékév?

- Példaképem, Liszt Ferenc nyomában igyekszem lépkedni életemmel, zenémmel - emberi tartását, humánumát, határtalan segítőkészségét is csodálva. Mint muzsikusnak, nélküle a romantika számomra elképzelhetetlen. Művei utolérhetetlen szépségét csodálva és a hangok tömege közé elrejtett szellemi üzenetet fürkészve interpretálom Lisztet immár több mint négy évtizede. Nagy örömömre az emlékév keretein belül sokszor és sokfelé vihetem őt el a világ különböző sarkaiba: Európába, az Egyesült Államokba és Japánba. Az emlékév alkalmából összeállított műsorommal pedig koncentrált formában ajándékozhatom Lisztet a közönségnek.

- Miben áll az Ön „Liszt-látása"?

- Elsősorban lelki embernek tartom a mestert, aki belül meghallotta a csodálatos dallamokat, harmóniákat és ritmusokat. Nagyon szép a magyar nyelv kifejezése: zeneszerző. Valahonnan megszerzi a muzsikát, nem tőle van, hanem Valakitől, aki nagyobb nála. Más nyelvekben többnyire a komponista latin szó használatos: összeállítja, megszerkeszti a zenét az, aki írja. Nos, ez egy alapvető különbség! Nekem legnagyobb példaképem Liszt Ferenc, aki hűen szolgált egy célt: kifejezni a hangok mögé rejtett isteni üzenetet, amelyet ajándékba kapott minden élő ember. Vigasztalást, lélekemelést, erőt, felfrissülést, élményt a legnemesebb szinten kell adnia egy műnek, s előadójának egyaránt! Ezzel szöges ellentétben a mai trend inkább az én-központú élet- és művészetfelfogás. A „valósítsd meg önmagad" szinte automatikusan hozza az igényt: légy más, bármi áron, mint a többiek. Íme, itt a magyarázat, hogy miért nem szeretik igazán Lisztet a világban: mert nem jól interpretálják! Én egy-egy meghódítandó műnek Liszt példáján okulva elsődlegesen a szellemi-lelki tartalmait fürkészem elsősorban. A technika ördöngős bravúrja pedig alapkövetelmény: megküzdök érte, de nem kérkedem ügyességemmel játékomban. Katartikus élményt adni - ez a célom minden koncertemen.

- Ön szerint miben áll a Liszt-év legfőbb üzenete?

- A művészet ajándék, amellyel minden nap élni kell, csakúgy, mint a levegővel, táplálékunkkal! Ma az emberek a felgyorsult élettempó rohanásában egy-egy hangverseny hirdetése mellett könnyen elsiklanak. Most a nagy project-ek idejét éljük: egy-egy nagy tervre, koncert-sorozatok sokaságára sok pénz van, tehát erős reklám-hadjáratra is futja. Ez tény, nem is mondok ellene. Most Liszt van a fókuszban - igen erős vágyam, hogy idén az emberek igazi zenei élmények tömegét kapva megértsék végre, ki is volt a magyar zene legnagyobb költője, s mennyi kincset kapunk tőle, mi magyarok, de a világ minden lakója is, mert nem csak itt és most, de amíg világ a világ, Lisztet játszani kell és játszani is fognak!

- Mit gondol, milyen hatással lesz az emlékév hazánk zeneművészetének hazai és külföldi megítélésére, hírnevére?

- Liszt Ferenc életművének manapság csupán 5-7 százalékát játsszák a világ koncerttermeiben. Úgy hiszem, az emlékév kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a világ újra megismerje a méltatlanul elfeledett, mégis páratlanul gyönyörű műveket is. Ez viszont kiváló és lelki tartalmakban, mondanivalóban bővelkedő előadásokat kíván. A magyar művészek színvonala mindig is magas volt, a talán két tucatnyi bevezetett és kiváló hírnevű művészünk sokat fogja az immár két éve elfogadott Liszt-év forgatókönyv szerint járni a világot. Úgy gondolom, a fősodron kívül is lennének még muzsikusaink, akik az üzenetet sikerrel elvihetnék a világba: mi magyarok élünk, alkotunk, sőt: a zeneművészetben és oktatásban a legnagyobbak sorában is helyünk lehet.

- Tapasztalatai alapján egy Liszt zenemű ugyanazt az élményt adja egy magyar és egy külföldi hallgatónak is?

- Bizonyos tekintetben minden közönség más, de azt hiszem a Liszt művek üzenete ugyanaz és örök-érvényű itthon, Salt Lake City-ben, San Diego-ban és Új-Zélandon is. Magyar közönség előtt magyar muzsikát játszani pedig mindig különleges élmény.

Liszt, az egyetlen - Hegedűs Endre (zongora)

2011. április 11. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Hommage á Liszt (1811. Doborján - 1886. Bayreuth)

Liszt: A forrásnál, S 160.4; h-moll szonáta, S 178; I. Mefisztó-keringő, S 514; A Villa d'Este szökőkútjai, S 163/4
Bellini-Liszt: Norma-reminiszcenciák, S 394
Wagner-Liszt: Tannhäuser-nyitány, S 442

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus cselló

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Klasszikus hírek

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Klasszikus jótékonyság

Érdi Tamás látássérültek javára koncertezik a Zeneakadémián

Harminc éves a „Szól a szív” Alapítvány, amely számos alkalommal segítette a Vakok Iskoláját, amelynek Érdi Tamás egykor tanulója volt. Szeptember 18-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián, nem drága a belépőjegy, de jó célt szolgál.
Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.