Klasszikus

Hegyi Árpád Jutocsa az Operaház igazgatója

2005.07.22. 00:00
Ajánlom
Hegyi Árpád Jutocsa rendező lett a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Szinetár Miklós utódjának nevét ma délben hozta nyilvánosságra Bozóki András kulturális miniszter.

Hegyi Árpád Jutocsa 1955-ben született Budapesten. Az üzemmérnöki végzettség megszerzése után 1979-ben kapott diplomát a Színház- és Filmművészeti Akadémia rádió, tévé- és színházrendezői szakán.

Rendezői pályáját a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte1980-ban. A Magyar Rádióban több mint nyolcban hangjátékot, a Magyar Televízió Zenés színházában egy tévéoperát (Vajda: Mario és a varázsló) rendezett. A 80-as évek számos vidéki és néhány fővárosi színházának több mint hatvan bemutatója fűződött a nevéhez. Egyaránt otthonosan mozog a színházi, a zenés színházi, a televíziós és az operarendezésben. Számos operett és operaprodukció fűződik a nevéhez, pl. Bartók: A kékszakállú herceg vára (2002), Puccini: Bohémélet (2002), Erkel: Bánk bán (1998), Mozart: Don Giovanni (1982), Lehár: A mosoly országa (1998), Cimarosa: Titkos házasság (1995), J. Strauss: A denevér (1996), Kálmán: Marica grófnő (1986).

Külföldön is szerzett tapasztalatokat: 1988-ban a Goethe Institut ösztöndíjasaként a Berlini Német Operában az operarendezést és -működtetést, 2002-2003-ban pedig a Case Westwrn Reserv Universityn az Egyesült Államok színházi- és operaéletét tanulmányozta. Vendégrendezőként dolgozott Chicagóban, Clevelandben, Berlinben és Helsinkiben.

1990-től 1995-ig a Színművészeti Főiskola, 1992-től 2002-ig a Miskolci Nemzeti Színház Színitanodájának tanára volt, 2004-ben a Miskolci Egyetem Szociológia tanszékének vendégtanáraként oktatott. Több amerikai egyetem vendégprofesszoraként is működött.

1992-től 2002-ig a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője, 1995-től 2002-ig a Miskolci Opera igazgatója és művészeti vezetője volt. A miskolci „Bartók+…” Nemzetközi Operafesztivál alapítója, melynek 2001-től 2002-ig művészeti igazgatójaként is dolgozott. 2005-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Doctor of Liberal Arts (DLA) fokozatot szerzett.

„Az opera műfaja élő és megújuló világszenvedély. A színház- és zeneművészet összeolvadásából létrejött, speciális műforma szenvedélyes élvezetét modern, nagyvárosi kultuszként kell kezelni. Az opera kultuszát egy magyar világvárosban a nemzeti hagyományokon át a világ operakultuszával kell összekapcsolni. Budapestnek minden adottsága megvan egy nyitott, nemzeti világ-opera megteremtésére" - olvasható az új igazgató pályázatában.

A miniszter elmondása szerint a győztes pályázat mellett további három kimagasló minőségű pályamű érkezett: Bán Teodóraé, Pál Tamásé és Zimányi Zsófiáé. Az új vezetés pénzügyi lehetőségeit firtató újságírói kérdésre a miniszter válaszában elmondta, hogy bár a pályázók már tudják, mennyiből gazdálkodhatnak, a pontos összeget a költségvetés augusztusi véglegesítéséig nem hozzák nyilvánosságra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Klasszikus hír

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.