Milyen célok vezettek az új évadterv összeállítása során?
Mivel olyan egyedi és kiváltságos helyzetben vagyunk a komolyzenei szintéren, hogy a Szimfonikus Zenekaron kívül rendelkezésünkre áll a Magyar Rádió Énekkara – a kedvenc kórusom –, illetve a Magyar Rádió Gyermekkórusa is, ezért fontos volt, hogy sok oratórium szerepeljen az évadban.
Mindenképpen dolgozni szeretnék a gyermekkórussal, mert eddig még nem nyílt rá lehetőségem.
2026-ban Dohnányi Stabat Materét adjuk elő közösen a három együttessel – amely darab különösen közel áll hozzám, hiszen nagyon szeretem a zeneszerzőt. A 2026/27-es évad összeállításában nagy szerep jutott Igric Györgynek, mostantól pedig az új művészeti vezetőnk, Fazekas Gergely felel érte.
A saját koncertjeid közül melyik áll még különösen közel a szívedhez?
Próbáltam csupa olyan darabot választani, amit nagyon szeretek. Az említett hangversenyen Dohnányi előtt Schönbergtől a Megdicsőült éjt játsszuk, majd Richard Strausstól a Halál és megdicsőülést, amelyek szerintem szépen keretbe foglalják a darabot. Az egyik őszi koncerten pedig Sztravinszkij Petruskája és Rahmanyinovtól a Harangok hangzik el, mindkét darab a zenetörténet csúcsa, egészen különleges alkotások.
Héja Domonkos a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek évadbejelentésén (Fotó/Forrás: Vörös Attila / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)
Te vezényled az évad első koncertjét, amely a Mátyás-templomban lesz, és barokk szerzők művei hangoznak majd el. A főzeneigazgatók általában nagyszabású, hatalmas apparátust igénylő hangversenyeket dirigálnak, neked miért volt fontos ez az esemény?
A Magyar Rádió Énekkarával tavaly februárban találkoztam először, pont egy hasonló, Mátyás-templomi koncerten.
Amikor az első próbán meghallottam őket, annyira szépen énekeltek, hogy könny szökött a szemembe.
Nagyon jól sikerült a hangverseny, és kifejezetten élveztem, hogy kisebb zenekarral és egy szinte kamarakórussal dolgozhatok. A Mátyás-templomnak hihetetlen jó atmoszférája van, ráadásul a templomok között jónak számít az akusztikája – ezért minden évben szeretnék ott vezényelni egy koncertet. Amúgy nekem nincsenek ilyen skrupulusaim, amikor az Opera főzeneigazgatója voltam, akkor is vezényeltem például balettot, pedig azt nem szokás ebben a pozícióban. A lehetőségekhez mérten igyekszem mindenben részt venni. Tudom, hogy a barokk területén vendég vagyok, kevés a tapasztalatom benne, de éppen ezért maximális tisztelettel közelítek hozzá.
Melyik az a zenei világ, amelyiket leginkább a magadénak érzed?
A klasszikáért például rajongok, de természetesen a romantika – főleg a kései szakasza – is nagyon közel áll hozzám. A 20. századból pedig az oroszok, Sosztakovics, Sztravinszkij, Prokofjev.
A Rádiózenekar életében a kortárs zene is nagyon fontos. Erről a területről mit emelnél ki az évadból?
A kortárs zene szempontjából fontos, hogy a Rádiózenekarnak és az Énekkarnak lehetősége van rögzíteni a magyar szerzők műveit az utókor számára. A következő szezonban eljátsszuk például Eötvös Péter szaxofonversenyét, amit én fogok vezényelni, de műsorra kerül Philip Glass 5. szimfóniája is. Nagy öröm, hogy utóbbit Vajda Gergely dirigálja, nála jobban kevesen vannak otthon ebben a zenei világban. Bizonyos szempontból kortársnak számít a Karosi Bálint-féle Szent Márk-passió is, amelyben a zeneszerző újrateremti Bach elveszett művét.
Elképesztően izgalmas, hogy egy mai alkotó hozzá mer nyúlni egy olyan óriáshoz, mint Bach zenéje, és abból ír darabot.
Egy kicsit hasonló a helyzet, mint az Énekkar Áthallások című koncertjén, ahol szintén azt halljuk majd, hogyan közelítik meg mai szerzők a régizenét. A Szent Márk-passió esetében is biztosan nemcsak Bach zenéje fog elhangozni, hanem az elmúlt háromszáz év muzsikája Bálint szemléletén keresztül.
Nemcsak te vagy új az együtteseknél, de Szabó Sipos Máté, a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya is. Mit vársz az ő munkájától, és milyen köztetek az együttműködés?
Máté három-négy évvel járt fölöttem a Zeneakadémián, Lukács Ervin karmesterképző osztályába, és mindig felnéztem rá. Nagyon csendes ember, de rendkívül okos, és remek humora van. Mindig csak akkor beszél, amikor kell, de súlya van annak, amit mond. Mindemellett pedig
hihetetlenül jó muzsikus, egészen mélyről jövő muzikalitás van benne, minden, amit csinál, a zenét és a szerzőt szolgálja.
Jó csillagállás, hogy a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya lett, már csak azért is, mert egy jó közösséghez kapcsolódott, ahol az ő hatalmas szíve érvényesülni tud.
Mit szeretnétek, merre haladjon tovább az Énekkar az ő vezetésével?
Nyilván mindig van hová fejlődni, de nagyon szeretem a kórust úgy is, amilyen most. Maximálisan megbízom Mátéban, tudom, hogy nagyszerű céljai vannak az Énekkarral, melyekhez nagyon jó ötletek társulnak – hogy csak egy példát említsek, lesznek jövőre nagyon érdekes tematikájú gyerekkoncertek! Például az elsőben Ennivaló muzsika címmel a zene az étkezéssel kapcsolódik majd össze, míg egy másikban Barokk kalandok fantázianévvel Velence, Lipcse, Hamburg, London, Párizs zenéje elevenedik meg az ifjúság számára.
Héja Domonkos a Mátyás-templomi koncerten (Fotó/Forrás: Vörös Attila / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)
Tiszteletbeli karmesterként Riccardo Frizza továbbra is részt vesz az MRME munkájában. Milyennek látod az ő szerepét a zenekar működésében?
A zenészek nagyon szeretnek vele dolgozni. Úgy tapasztaltam, eléggé korlátozott azoknak a karmestereknek a köre, akikkel a zenekarok szívesen muzsikának együtt – én is csak úgy vállaltam el az igazgatást, hogy előtte egyértelműen kiderült, a zenészek többsége engem választana. Úgyhogy azt gondoltam,
ha van itt egy vendégkarmester, akit a zenekar örömmel fogad, annál jobb helyzet nincs is!
Így minden évadban visszatér hozzánk négy-négy koncertre, általában az ízlése szerint való, nagyszabású produkciókra.
Kovács János pedig állandó karmesteri posztot tölt be az Együtteseknél.
Ő is mindig nagyon különleges műsorokat talál ki, mint például jövőre Liszttől a Szent Erzsébet legendája. Igen nagyszabású mű, sok szólistával, óriási kórussal, zenekarral. Egyszer én is vezényeltem a pápa előtt, és már akkor azt gondoltam, ez Lisztnek akár egy operája is lehetne. A szereplők közötti párbeszédeket színpadra lehetne vinni.
Kiket emelnél még ki a szezon neves vendégei közül?
Ismét velünk muzsikál majd Renaud Capuçon, aki fantasztikus hegedűs, és évek óta vezényel is. Játszik majd egy Bach-hegedűversenyt, valamint Beethoventől a Két románcot, aztán a második részben Brahms 4. szimfóniáját dirigálja. Nagyon kíváncsi leszek a produkciójára. A magyarok közül Hontvári Gábort emelném ki, mert izgalmas dirigensnek tartom. Kölnben hallottam először egy karmesterversenyen, második lett, amit azóta sem értek, hiszen ő volt a legjobb.
Teljesen beleszerettem a vezénylésébe, és ezt úgy mondom, hogy mi, karmesterek nem szoktuk egymást dicsérni. (nevet)
Gábor remek zenész, jó keze van, jókat mond, emellett kedves ember és nagyon nyitott. Nagyszerű vele dolgozni, annak pedig kifejezetten örülök, hogy egy Borogyin-szimfóniát vezényel majd, ami számomra is kedves darab. A hangverseny második részében pedig szeretett koncertmesterünk, Langer Ágnes játssza a hegedűszólót Rimszkij-Korszakov Seherezádéjában. A koncerteken olyan sztárénekesek lépnek fel, mint Láng Dorottya, Pasztircsák Polina, Baráth Emőke vagy a grúz basszus, Avtandil Kaspeli, és olyan zongoraművészek, mint Ránki Dezső, Fejérvári Zoltán, Farkas Gábor vagy a 2024-es Anda Géza-verseny győztese, Ilya Schmukler. Az Énekkarhoz két nagyszerű karnagy is érkezik Florian Helgath és Alexander Lüken személyében.
Héja Domonkos (Fotó/Forrás: Vörös Attila / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)
Milyen további feladatok, együttműködések várnak még az együttesekre az évad során?
Továbbra is a Rádiózenekar a Wagner-napok rezidens együttese, emellett
a Müpa által rendezett Solti György Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjében is mi fogunk játszani. Reméljük, a verseny meg tud gyökerezni, és az együttműködés tartós lesz.
Külföldi szereplések is várnak az együttesekre: a Gyermekkórus horvát turnéra készül, ősszel pedig vendégül látják a fantasztikus lipcsei MDR Gyermekkórust. A zenekar Nánási Henrikkel és Anna Netrebkóval Kékszakállú-turnéra megy. Riccardo Frizzával pedig Bukarestben lépnek fel az évad elején, egy koncerten és egy Aida-előadásban. A turné jó alkalom, hogy összekovácsolja a közösséget, és minden alkalommal öregbítjük Magyarország komolyzenei hírnevét is.
Idén Magyarország Érdemes Művésze kitüntetésben részesültél. Késztet ez valamiféle számvetésre, hol tartasz a pályádon, és merre vezet tovább az út?
A reflektálás a mindennapi kenyerünk, minden héten szoktam ezeken a kérdéseken gondolkodni. Közben még tart a szerződésem Németországban, ahol immár tizenegy éve dolgozom. Alig egy éve voltam ott, amikor egyszer csak elgondolkodtam: mit keresek én itt? És akkor rájöttem, hogy jó lenne hazajönni, itthon zenélni. Ezért is örültem annyira az MRME felkérésének, hogy végre újra itt dolgozhatok, ráadásul éppen Velük.
Az MRME új évadában négyszáz év zenetörténetét tartja mozgásban a három együttes ismert és kevésbé ismert remekművek révén, nemzetközi és hazai világsztárok közreműködésével. Az MRME 2026/27-es koncertjeit bemutató évadfüzet elérhető letölthető formában, de böngészheted a koncerteket lapozható formátumban is.
Támogatott tartalom.
A cikk létrejöttéhez az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) programját használtuk.
Fejléckép: Héja Domonkos (fotó/forrás: Vörös Attila / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)
hírlevél
