Klasszikus

Helytállni egy szabadtéri koncerten a zavaró tényezők ellenére

2019.08.06. 09:10
Ajánlom
Július 29-én, hétfőn új helyszín kapcsolódott be az idei Klassz a pARTon fesztivál koncertfolyamába: a balatonfüredi Kisfaludy-ház előtt, a parkban felállított Kisfaludy-színpad, a Tagore sétány és a hajóállomás közelében.

A helyszín az osztrák fürdőhelyek Kurparkjában tartott hangversenyek szép hagyományát követi, bár Badenben vagy Bad Ischlben a 19. század végén talán alacsonyabb volt a hangszennyeződés szintje…

A pódiumon ezúttal a Budapesti Vonósok (művészeti vezetőjük: Botvay Károly) foglaltak helyet, akik ezúttal Alpaslan Ertüngealp vezényletével játszottak. A műsor az igényes, de mégsem túlságosan igénybe vevő nyári hangverseny sikerült példája volt: az első szám Franz Danzi divertimento-vonásokat mutató, ám a szólisták számára annál vonzóbb lehetőségeket kínáló, op. 41-es Concertantéja volt fuvolára, klarinétra és zenekarra, a második pedig Haydn 42-es számú, D-dúr szimfóniája a híres „Búcsú-szimfóniát” megelőző évből.

67387896_2276977972338609_4367370737984471040_o-155216.jpg

Massimo Mercelli (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Haydn, Mozart és Beethoven termékeny kortársa, Franz Danzi ugyan csak 1814-ben fejezte be ezt a darabját, de érdekes utalások hallhatók benne Mozart e műfajban komponált jól ismert műveire. Mint Danzinál mindig, a kompozíció hibátlan és nagyszerűen hangzik, de jóval oldottabb nagy kortársaiénál. A lassú tétel mindazonáltal őszintén lírai és éneklő jellegű, a zárótétel pedig bizonyos gépiessége mellett is rendkívül üde és briliáns, s kiválóan és a fúvós hangszerek technikai lehetőségeivel, s számít az előadók virtuóz képességeire.

Amelyekre semmiféle panasz nem is lehetett, mivel a két szólista, az olasz Massimo Mercelli és a szlovén Darko Brlek egyaránt parádés hangszerjátékos.

Mercelli kitűnt játékának karcsúságával, hajlékonyságával, hangjának ezüstös csengésével is; Brlek pedig robusztus egyéniség, igazi virtuóz, aki azonban érzékenyen tudott alkalmazkodni társához – nemhiába régi, összeszokott partnerek.

67479178_2276978785671861_2440201199824142336_o-155216.jpg

Alpaslan Ertüngealp (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A Vonósok nem voltak könnyű helyzetben, ugyanis a nem létező, illetve 100%-ig mesterséges, túlzottan kierősített akusztikában valószínűleg egymást sem hallották, vagyis igazából nem jöhetett létre valóságos hangzás. Ám a lehetetlennel vívott küzdelemben a maguk részéről kitűnően helytálltak, és az adott körülmények között kitűnően teljesítettek. Ami annál is könnyebb volt számukra, mivel Ertüngealp, nem zavartatva magát az akusztikai körülményektől (amelyekbe bömbölve elhúzó motorkerékpárok és éles gyermeki visítások is beletartoztak), igen szépen formálta a dallamíveket és karaktereket, és szuggesztivitása, magabiztossága megnyugtatólag hatott zenészekre és hallgatókra egyaránt.

A szerző szokása szerint szerteágazóan komplex és a hallgató számára rengeteg kompozíciós finomságot és izgalmas effektust tartogató Haydn-szimfónia persze még jobban megszenvedte a körülményeket, hiszen itt a csillogó szólista-egyéniségek és -teljesítmények sem segítettek elvonni róluk a figyelmünket. Másfelől viszont itt alkalma nyílott a karmesternek arra, hogy egy még nagyobb kihívásnak, egy remekmű interpretálásának is eleget tegyen.

Nehéz feladatot oldott meg tehát, amikor minden szempontból átgondoltan, elmélyülten, a részletekre is gondosan odafigyelve szólaltatta meg a szimfóniát.

67549753_2276978879005185_215776167653801984_o-155216.jpg

Alpaslan Ertüngealp és a Budapesti Vonósok (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

A Haydn-partitúráknak a látszólagos egyszerűségüket meghazudtoló komplexitása ugyanis különösen szükségessé teszi az előadás áttetszőségét, a belső folyamatok láthatóvá tételét, a belső szólamok plaszticitását. Alpaslan kitűnő technikájával folyamatosan érzékeltetni tudta játékosaival a mű differenciáltságát, és egészében is kiegyensúlyozottnak, leszűrtnek bizonyult. A sikerhez természetesen nagyban hozzájárult a Budapesti Vonósok koncentrált, precíz játéka, odaadó muzsikálása is. Örömmel hallgatnék meg ezekkel a művészekkel alkalomadtán zárt térben is hasonló koncertműsort.

A Klassz a pARTon egy másik koncertjéről, amelyen Ittzés Gergely és Hiroko Sasaki játszott Malina János írását itt olvashatják!

Ittzés Gergely fuvolás átiratairól: „a fölényes technikai tudás csupán eszköz”

Kapcsolódó

Ittzés Gergely fuvolás átiratairól: „a fölényes technikai tudás csupán eszköz”

Július 28-án Ittzés Gergely fuvolázott, Hiroko Sasaki zongorázott a Klassz a pARTon fesztivál egyik legkomolyabb hangvételű hangversenyén, amelyben egy szám erejéig a fesztivál alapítója, Érdi Tamás is csatlakozott az előadókhoz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.