Klasszikus

Henri Vieuxtemps, a belgák Paganinije

2020.02.17. 15:10
Ajánlom
Virtuóz hegedűs, zeneszerző és tanár, igazi romantikus művész. Kétszáz éve született Henri Vieuxtemps, akinek zenéje ma is izgalmas felfedezést jelent.

Ma már szinte elfeledtük a nevét, esetleg ráadásként hallhatjuk egy-egy opuszát virtuóz hegedűsöktől, de Henri Vieuxtemps (ejtsd: anri vjötam, ɑ̃ʁi vjøtɑ̃) saját korának ünnepelt művésze volt. 1820. február 17-én született Verviers-ben, amely akkor az Egyesült Holland Királysághoz tartozott, egy amatőr hegedűkészítő és takácsmester fiaként. Tőle kapta első hegedűleckéit is, és annyira tehetségesnek bizonyult, hogy első nyilvános koncertjére csupán hatéves koráig kellett várni. Nem más, mint a kor tekintélyes hegedűs komponistája, Charles Auguste de Bériot kezdte tanítani.

1829-ben Párizsban debütált, pár évvel később megismerkedett Ludwig Spohrral és Robert Schumannal, utóbbi Paganinihez hasonlította a serdülő fiút. Egy évvel később magával az ördög hegedűsével is találkozott.

Vieuxtemps zeneszerző akart lenni, többek között Anton Reicha képezte.  Még nem volt húsz éves, amikor már saját hegedűversenyeivel lépett fel. „Varázslatos szimfónia hegedűre és zenekarra” – írta második concertójáról Berlioz. Technikájának és virtuozitásának csodájára jártak, azt pedig a vájtfülűek is készséggel elismerték, hogy Vieuxtemps ördögi ügyességét mindig a kompozíció szolgálatába állítja. Nem csak virtuóz volt, jó ízléssel volt megáldva, neki is köszönhető, hogy Beethoven Hegedűversenye megmaradt a repertoárban: amikor tizennégy évesen Bécsben debütált, választhatott volna mutatósabb, csillogóbb versenyművet, neki azonban a bonni mester darabja kellett.

A virtuozitás számára a zenében megjelenő életörömöt, szenvedélyt jelentette.

Kiváló tanár volt, a francia hegedűiskola egyik alapítója. Hogy pontosan miben áll a franko-belga hegedűiskola jellege, azt persze nehéz meghatározni (és hogy miben más, mint az orosz vagy a német), de abban nagyjából mindenki egyetért, hogy Henri Vieuxtemps nélkül szegényebbek lennének a mai hegedűsök. Bejárta Amerikát és Európát, öt évet töltött Szentpétervárott, ahol munkájának nyomán nagyszerű hegedűsök generációi nőtték ki magukat. (Az orosz cári fővárosban utódja volt Wieniawski és Auer Lipót.) Pedagógusként elsősorban mély zeneiségét adta át növendékeinek, muzikalitása művein is érződik: „Vieuxtemps zenéjét hallva (…) a közönség el tudja dönteni, hogy a hegedűs érti-e, amit játszik, vagy csak technikai kihívást lát a kottában” – mondja Mischa Keylin hegedűművész, aki a szerző összes hegedűversenyét rögzítette a Naxosnál.

Utolsó éveiben két agyvérzést kapott, amelyek után fel kellett hagynia a hegedüléssel. Egy algír szanatóriumban élt, komponált, de gyötörte, hogy távol van az európai zenei élettől. 1881-ben, 61 évesen hunyt el.

Vieuxtemps terjedelmes életműve a hét hegedűversenyen kívül két csellóversenyt, három vonósnégyest, egy brácsaszonátát és több hegedűre és zongorára írt művet is magába foglal. Egy Guarneri-hangszeren játszott, amelyet később Yehudi Menuhin, Itzhak Perlman és Pinchas Zukerman is használt.

A hangszer 2013-ban 16 millió dollárért cserélt gazdát.

Legnevesebb tanítványa földije, a szintén Liège-i születésű Eugène Ysaÿe volt, ő játssza mestere darabját az alábbi felvételen.

Akit a brácsára írt művei jobban érdekelnek, annak Timothy Ridout 2017-es albumát ajánljuk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Zenés színház

„Jó volt felfedezni, hogy van egy könnyedebb, komikusabb vénám is”

Augusztus 8-án debütál a Budavári Palotakoncertek fellépőjeként Bojtos Luca, a Budapesti Operettszínház mindig mosolygós és energikus szubrettje, aki többek között Stázi szerepében is elbűvölte már a közönséget. Ezúttal nemcsak a humorát, tánc- és énektudását csillogtatja majd meg, de a líraibb oldalát is megismerhetjük. A közelgő gálakoncert kapcsán arról is mesélt, milyen tulajdonságaira lelt rá az operettel való találkozásnak köszönhetően.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.