Klasszikus

Henri Vieuxtemps, a belgák Paganinije

2020.02.17. 15:10
Ajánlom
Virtuóz hegedűs, zeneszerző és tanár, igazi romantikus művész. Kétszáz éve született Henri Vieuxtemps, akinek zenéje ma is izgalmas felfedezést jelent.

Ma már szinte elfeledtük a nevét, esetleg ráadásként hallhatjuk egy-egy opuszát virtuóz hegedűsöktől, de Henri Vieuxtemps (ejtsd: anri vjötam, ɑ̃ʁi vjøtɑ̃) saját korának ünnepelt művésze volt. 1820. február 17-én született Verviers-ben, amely akkor az Egyesült Holland Királysághoz tartozott, egy amatőr hegedűkészítő és takácsmester fiaként. Tőle kapta első hegedűleckéit is, és annyira tehetségesnek bizonyult, hogy első nyilvános koncertjére csupán hatéves koráig kellett várni. Nem más, mint a kor tekintélyes hegedűs komponistája, Charles Auguste de Bériot kezdte tanítani.

1829-ben Párizsban debütált, pár évvel később megismerkedett Ludwig Spohrral és Robert Schumannal, utóbbi Paganinihez hasonlította a serdülő fiút. Egy évvel később magával az ördög hegedűsével is találkozott.

Vieuxtemps zeneszerző akart lenni, többek között Anton Reicha képezte.  Még nem volt húsz éves, amikor már saját hegedűversenyeivel lépett fel. „Varázslatos szimfónia hegedűre és zenekarra” – írta második concertójáról Berlioz. Technikájának és virtuozitásának csodájára jártak, azt pedig a vájtfülűek is készséggel elismerték, hogy Vieuxtemps ördögi ügyességét mindig a kompozíció szolgálatába állítja. Nem csak virtuóz volt, jó ízléssel volt megáldva, neki is köszönhető, hogy Beethoven Hegedűversenye megmaradt a repertoárban: amikor tizennégy évesen Bécsben debütált, választhatott volna mutatósabb, csillogóbb versenyművet, neki azonban a bonni mester darabja kellett.

A virtuozitás számára a zenében megjelenő életörömöt, szenvedélyt jelentette.

Kiváló tanár volt, a francia hegedűiskola egyik alapítója. Hogy pontosan miben áll a franko-belga hegedűiskola jellege, azt persze nehéz meghatározni (és hogy miben más, mint az orosz vagy a német), de abban nagyjából mindenki egyetért, hogy Henri Vieuxtemps nélkül szegényebbek lennének a mai hegedűsök. Bejárta Amerikát és Európát, öt évet töltött Szentpétervárott, ahol munkájának nyomán nagyszerű hegedűsök generációi nőtték ki magukat. (Az orosz cári fővárosban utódja volt Wieniawski és Auer Lipót.) Pedagógusként elsősorban mély zeneiségét adta át növendékeinek, muzikalitása művein is érződik: „Vieuxtemps zenéjét hallva (…) a közönség el tudja dönteni, hogy a hegedűs érti-e, amit játszik, vagy csak technikai kihívást lát a kottában” – mondja Mischa Keylin hegedűművész, aki a szerző összes hegedűversenyét rögzítette a Naxosnál.

Utolsó éveiben két agyvérzést kapott, amelyek után fel kellett hagynia a hegedüléssel. Egy algír szanatóriumban élt, komponált, de gyötörte, hogy távol van az európai zenei élettől. 1881-ben, 61 évesen hunyt el.

Vieuxtemps terjedelmes életműve a hét hegedűversenyen kívül két csellóversenyt, három vonósnégyest, egy brácsaszonátát és több hegedűre és zongorára írt művet is magába foglal. Egy Guarneri-hangszeren játszott, amelyet később Yehudi Menuhin, Itzhak Perlman és Pinchas Zukerman is használt.

A hangszer 2013-ban 16 millió dollárért cserélt gazdát.

Legnevesebb tanítványa földije, a szintén Liège-i születésű Eugène Ysaÿe volt, ő játssza mestere darabját az alábbi felvételen.

Akit a brácsára írt művei jobban érdekelnek, annak Timothy Ridout 2017-es albumát ajánljuk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.