Klasszikus

Hernádi Judittal folytatódik az Óbudai Danubia sorozata

2017.03.07. 16:13
Ajánlom
Az Otthon vagyunk sorozat 3. koncertje az Európa címet viseli Kosztolányi azonos című verse nyomán, amit Hernádi Judit mond el a március 30-án 19:30-kor kezdődő koncerten, a Zeneakadémián.

A koncerten a következő művek hangzanak el Hamar Zsolt vezénylete mellett, Fenyő László csellista közreműködésével:

Bartók Béla: A csodálatos mandarin - szvit

A csodálatos mandarint maga a zeneszerző is egyik legfontosabb művének tekintette. A pantomim cselekményét Lengyel Menyhért írta. A kölni ősbemutató (1926) óriási felháborodást keltett, a város polgármestere, Conrad Adanauer a darab további előadásait megtiltotta. A mű cselekménye, Bartók szavaival: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal lányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. Az első egy szegény legény, a második sem különb, de harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, kardal szúrják keresztül, felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak. Ő szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el.”

Europa 510

Europa 510

Dohnányi Ernő: D-dúr Konzertstück – csellóra és zenekarra, op. 12

Az 1903-1904-ben komponált Konzertstück – bár a semleges cím (hangverseny-darab) és a koncerttermi „funkció” (szólista keze alá való virtuóz concertino) nem ezt sugallja – mind a koncepció, mind a kivitel igényessége tekintetében Dohnányi legjelentékenyebb munkáinak sorába tartozik. A Hugo Becker csellóművésznek dedikált darab felépítésével, formastratégiájával és léptékével kapcsolatban a bemutató után a legkülönbözőbb leírások, értelmezések láttak napvilágot. Az egybekomponált, ugyanakkor jól elkülöníthető tételrészeket felvonultató mű éppúgy rokonságban áll a 19. századi szimfonikus költeménnyel, mint a versenyművel vagy a szonátaforma (és szonáta műfaj) liszti koncepciójával. Egyetlen tétele egy „háromtételes mű változatosságát teremti meg” – írta egy korabeli kritikus. Valójában négy szakasz körvonalait fedezhetjük fel benne: a klasszikus szonátadramaturgia szerint kibontott első részt egy Adagio követi, majd egy karakterében Scherzót idéző harmadik egység következik. A finálé a legfontosabb zenei gondolatok rekapitulációja, visszatérése. Kusz Veronika írja: „Liszt h-moll szonátája mellett természetesen számos más minta is felmerülhet Dohnányi egy tételbe foglalt többtételességével kapcsolatban. Egyetlen, összetett tételben íródott például Schumann csellókoncertje is, márpedig zenei modelljei közül Dohnányi bizonyos tekintetben ehhez a szerzőhöz kötődött legszorosabban. A Konzertstück dallamvilága, hangvétele valóban a Schumann-műhöz áll a legközelebb a csellóverseny-irodalom híresebb darabjai közül – különösen ami a lassú tételnek megfelelő szakaszok szemlélődő jellegét illeti –, bár konkrétabb kapcsolat nem fedezhető fel köztük”.

Anton Bruckner: IV. szimfónia, Esz-dúr, „Romantikus”

Bruckner szimfóniáinak keletkezéstörténete különösen szövevényes. Majd' minden szimfónia többszöri átdolgozás során nyerte el a legvégső formát, ugyanakkor nem minden esetben ez a végső forma az, amint Bruckner ideálisnak tekintett. A változtatások hátterében hol koncepcionális megfontolások, hol praktikus szempontok – például egy-egy aktuális előadás karmesterének javaslatai – álltak. Az ún. Bruckner-probléma – mely változatot tekintsük definitív műalaknak? – a különböző variánsok sokféleségéből adódik. Ebből a szempontból a IV. szimfónia az egyik legkomplikáltabb forráshelyzetű Bruckner-szimfónia. Ha a kisebb változtatásokat nem vesszük figyelembe, akkor is három műalakról és ezen műalakok kialakulásának időszakairól beszélhetünk. Az 1. változat 1874-ben, a 2. változat 1878-1886-ban, a 3. 1887-1888-ban jött létre. A koncert- és hanglemezkiadás gyakorlata két partitúrakiadást preferál, az egyik (Robert Haas kiadása) a 2. változat mellett foglalt állást, Haas a kottaszöveget egy 1881-es szerzői kézirat alapján készítette el. A Leopold Nowak nevével fémjelzett verzió a kompozíció kialakulásának későbbi stádiumánál állapodott meg. Az 1. változat ritkán szólal meg koncerten, az ezen változat nyomán késztett hangfelvételek száma is jóval kevesebb. Az 1. változat valamennyi tétele mélyreható változásokon esett át, a scherzót pedig Bruckner egész egyszerűen egy másik tételre cserélte le. A szimfónia legnépszerűbb tétele, az úgynevezett Vadász-scherzo csak 1878 legvégén, decemberben került a darabba. Az ős-scherzo sok-sok évtizeddel Bruckner halála után jelent meg nyomtatásban, s azonnal világossá vált, hogy ez a tétel Bruckner legmodernebb zenéi közé tartozik, ritmikai struktúrája – a polimetria / poliritmia határára merészkedő koncepciója – egyedülálló az 1870-es évek zenei gondolkodásában. Talán maga Bruckner is érezhette, hogy túl messzire kalandozott és ezért cserélte le egy ugyancsak rafinált ritmikájú, ám könnyebben fogyasztható tételre.

A szimfónia folyamatos átalakulása, módosulása közben viszont az egyes tételek költői programján – erről tanúskodnak a zeneszerzői nyilatkozatok – Bruckner nem változtatott. Az első tétel egy hosszú, mély alvásból való ébredést, majd a világ megélénkülését érzékelteti; a második tétel zarándokok éneke, ima (egy másik nyilatkozat szerint: szerenád); az új scherzo vadászat, a trióban a vadászok vidám fogyasztják el ebédjüket; a negyedik tétel népünnepély (egyes elemzésekben végítélet!). Bruckner már a komponálás korai fázisában elhatározó döntést hozott a szimfónia keretes szerkezetét illetően is, arról, hogy a finálé utolsó taktusai idézzék fel a szimfóniát indító kürtdallamot. A mikéntjével kapcsolatban viszont érezhetően hezitált.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.
Klasszikus ajánló

Grúzia egy estére Budapestre költözik

Az Ignis Fatuus Kamaraegyüttes előadásában egy nem túl távoli, de itthon kevéssé ismert ország zenéje szólal meg április 26-án az Ádám Jenő Zeneiskola Kamaratermében este héttől.