Klasszikus

Hét évtizeden át rendszeresen orgonált

2014.09.10. 09:00
Ajánlom
Száz éve, 1914. szeptember 10-én született Budapesten Gergely Ferenc Kossuth-díjas orgonaművész, a magyarországi orgonaépítés egyik legavatottabb szakértője. MAGAZIN

Zeneakadémiai tanulmányait 1933-1942 között orgona és énektanárképző szakon folytatta, közben 1940-ben és 1942-ben Lipcsében tett tanulmányutat, 1948-ban Párizsban a nagyhatású zeneszerző, zenepedagógus és orgonista, Olivier Messiaen mesterkurzusán vett részt. Gergely Ferenc  1931-től haláláig, csaknem hét évtizeden át rendszeresen orgonált a Belvárosi Ferences Templomban, amelynek 1948-ig karnagyaként is tevékenykedett, a rend Liszt Ferenchez hasonlóan konfráterének fogadta; emellett 1942-től az évtized végéig az Egyetemi templom, valamint 1947-től a Dohány utcai zsinagóga orgonistája is volt. Tanított a Nemzeti Zenedében, majd utódában, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1948-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán is. A legjelentősebb orgonatanárok tudták barátjának Európa-szerte, zenepedagógusként több neves orgonaművészt indított el a pályán. Werner Alajossal ő hozta létre a magyar kántorképzést, amikor az kiszorult az állami intézményekből.

Elsősorban a francia interpretációs iskola képviselője, a legnagyobb magyar improvizátor volt, a pillanat ihlette játéka tudott energikus és lírai is lenni. Igazi templomi orgonistaként az alázat és a szakmai tudás egyaránt jellemezte. Számára a tanítás, a család és az isteni szolgálat volt a legfontosabb. Saját bevallása szerint maga is tanult növendékeitől, akiknek hangversenyein rendszeresen ott ült a közönség soraiban, sorsukat azután is figyelemmel követte, amikor már nem oktatta őket. Alkalmazkodott tanítványai órabeosztási kívánságaihoz, de a misék időpontja szent volt számára. Érdekelte minden újdonság - túl a hatvanadik életévén Belgiumba utazott, hogy megismerje a nyugaton már elterjedt új előadói stílust. Gergely Ferenc a magyarországi orgonaépítés egyik legavatottabb szakértőjeként számos hangszert tervezett, a többi között Székesfehérváron a Szent Sebestyén-templom, Budapesten a Pozsonyi úti református templom, valamint a sashalmi plébánia orgonáját. Zeneelméleti és zeneművészeti könyveket is írt és fordított, közreadta Liszt Ferenc 13 orgonaművét, a Magyar orgonazene III. kötetét, valamint Rieg H. Klotz Az orgonáról című tanulmányának fordítását.

Gergely Ferenc nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is nagysikerű hangversenyeket adott. Repertoárja a barokk orgonamuzsikától a kortárs magyar kompozíciókig terjedt, koncertjein rendszeresen improvizált a nézők által megadott témákra. Két alkalommal (1958, 1993) kapott Liszt Ferenc-díjat, 1981-ben az érdemes művész címmel, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "előadóművészi munkásságáért, az orgonaművészet életben tartása és újabb kibontakoztatása érdekében kifejtett tevékenységéért". 1989-ben II. János Pál pápától megkapta a Nagy Szent Gergely Rend civil osztályának lovagja címet. Gergely Ferenc egy súlyos baleset után két hónappal, 1998. március 18-án hunyt el Budapesten. Temetési szertartását Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrálta. Földi maradványai végakaratának megfelelően a Belvárosi Ferences Templom kriptájában nyugszanak, ott, ahol az 1848-49-es szabadságharc utáni megtorlás idején gróf Batthyány Lajos holttestét rejtették el a ferences barátok. A templomban több mint egy évtizede rendezik meg az In memoriam Gergely Ferenc sorozatot, az idei centenárium alkalmából a neves orgonaművész tiszteletére emlékévet rendeznek, szeptember 10-13. között elmélkedésekkel egybekötött zenés áhítatokat tartanak.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Rabulejtő átváltozások szóban, képen és hangban

A HERBSTGOLD Fesztivált 2017 óta rendezik meg minden év szeptemberében Kismartonban, az idén szeptember 15-től 26-ig. A Fesztivál mottója, Metamorfózisok, új művészeti vezetője, Julian Rachlin hegedűművész.
Klasszikus hír

Indul a Zeneakadémia új évada: Liszt Fesztivált és Bartók Világversenyt rendeznek

A Zeneakadémia koncertjei védettségi igazolvány nélkül látogathatók, de a maszk viselése ajánlott.
Klasszikus interjú

Nagyon hiányzott a közönség – Beszélgetés Érdi Tamással

Először játszik Budapesten a járványhullámok után Érdi Tamás. Szeptember 19-én az Óbudai Társaskörben Mozart A-dúr zongoraversenyét és D-dúr Koncertrondóját adja elő az Óbudai Kamarazenekarral. A Prima Primissima-díjas művész eddig huszonhét országban koncertezett – most utazásról, az elmúlt másfél évről és sok másról mesélt.
Klasszikus ajánló

Évadnyitás Bartókkal és Ránki Fülöppel

A Nemzeti Filharmonikusok szeptember 25-ei évadnyitó hangversenyén a Müpában, Bartók Béla három arcát felvillantva, a pályája három szakaszába nyújtanak betekintést.
Klasszikus ajánló

Berlin-Budapest tengely

Szeptember 17. és 30. között megújult formában folytatódik a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös tematikus fesztiválja, amelynek középpontjába ez alkalommal nem egy ország, hanem egy város – Berlin – áll.