Klasszikus

Hét évtizeden át rendszeresen orgonált

2014.09.10. 09:00
Ajánlom
Száz éve, 1914. szeptember 10-én született Budapesten Gergely Ferenc Kossuth-díjas orgonaművész, a magyarországi orgonaépítés egyik legavatottabb szakértője. MAGAZIN

Zeneakadémiai tanulmányait 1933-1942 között orgona és énektanárképző szakon folytatta, közben 1940-ben és 1942-ben Lipcsében tett tanulmányutat, 1948-ban Párizsban a nagyhatású zeneszerző, zenepedagógus és orgonista, Olivier Messiaen mesterkurzusán vett részt. Gergely Ferenc  1931-től haláláig, csaknem hét évtizeden át rendszeresen orgonált a Belvárosi Ferences Templomban, amelynek 1948-ig karnagyaként is tevékenykedett, a rend Liszt Ferenchez hasonlóan konfráterének fogadta; emellett 1942-től az évtized végéig az Egyetemi templom, valamint 1947-től a Dohány utcai zsinagóga orgonistája is volt. Tanított a Nemzeti Zenedében, majd utódában, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1948-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán is. A legjelentősebb orgonatanárok tudták barátjának Európa-szerte, zenepedagógusként több neves orgonaművészt indított el a pályán. Werner Alajossal ő hozta létre a magyar kántorképzést, amikor az kiszorult az állami intézményekből.

Elsősorban a francia interpretációs iskola képviselője, a legnagyobb magyar improvizátor volt, a pillanat ihlette játéka tudott energikus és lírai is lenni. Igazi templomi orgonistaként az alázat és a szakmai tudás egyaránt jellemezte. Számára a tanítás, a család és az isteni szolgálat volt a legfontosabb. Saját bevallása szerint maga is tanult növendékeitől, akiknek hangversenyein rendszeresen ott ült a közönség soraiban, sorsukat azután is figyelemmel követte, amikor már nem oktatta őket. Alkalmazkodott tanítványai órabeosztási kívánságaihoz, de a misék időpontja szent volt számára. Érdekelte minden újdonság - túl a hatvanadik életévén Belgiumba utazott, hogy megismerje a nyugaton már elterjedt új előadói stílust. Gergely Ferenc a magyarországi orgonaépítés egyik legavatottabb szakértőjeként számos hangszert tervezett, a többi között Székesfehérváron a Szent Sebestyén-templom, Budapesten a Pozsonyi úti református templom, valamint a sashalmi plébánia orgonáját. Zeneelméleti és zeneművészeti könyveket is írt és fordított, közreadta Liszt Ferenc 13 orgonaművét, a Magyar orgonazene III. kötetét, valamint Rieg H. Klotz Az orgonáról című tanulmányának fordítását.

Gergely Ferenc nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is nagysikerű hangversenyeket adott. Repertoárja a barokk orgonamuzsikától a kortárs magyar kompozíciókig terjedt, koncertjein rendszeresen improvizált a nézők által megadott témákra. Két alkalommal (1958, 1993) kapott Liszt Ferenc-díjat, 1981-ben az érdemes művész címmel, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "előadóművészi munkásságáért, az orgonaművészet életben tartása és újabb kibontakoztatása érdekében kifejtett tevékenységéért". 1989-ben II. János Pál pápától megkapta a Nagy Szent Gergely Rend civil osztályának lovagja címet. Gergely Ferenc egy súlyos baleset után két hónappal, 1998. március 18-án hunyt el Budapesten. Temetési szertartását Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrálta. Földi maradványai végakaratának megfelelően a Belvárosi Ferences Templom kriptájában nyugszanak, ott, ahol az 1848-49-es szabadságharc utáni megtorlás idején gróf Batthyány Lajos holttestét rejtették el a ferences barátok. A templomban több mint egy évtizede rendezik meg az In memoriam Gergely Ferenc sorozatot, az idei centenárium alkalmából a neves orgonaművész tiszteletére emlékévet rendeznek, szeptember 10-13. között elmélkedésekkel egybekötött zenés áhítatokat tartanak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.
Klasszikus interjú

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.