Klasszikus

Hetven cent a kultúrára - Konferencia

2004.07.23. 00:00
Ajánlom
Július 13-án az európai kulturális szféra képviselői cselekvési programot körvonalaztak az EU számára a kultúra területén. A terv - amelyet a rotterdami "Sharing Cultures" konferencián fogalmaztak meg - számos gyakorlati javaslatot tartalmaz, amelyek, ha megvalósulnak, nagyobb mobilitást és kulturális cserét tennének lehetővé a művészek számára, nagyobb, határokon átnyúló együttműködést, az európai kreatív és művészi gazdagság, a "kulturális tőke" jobb kiaknázását.

Az alapkoncepciót több mint ötszáz európai kulturális szervezet képviselői támogatták. A tervet ismertették a Rotterdamban tanácskozó európai kulturális miniszterek július 13-i ülésén.

Az amszterdami székhelyű Európai Kulturális Alapítvány (ECF; a Jövő7 magazin olvasói az Európa Múzeum című cikksorozat kapcsán találkozhattak az alapítvánnyal) kezdeményezésére több mint százhetven résztvevő jött össze a kulturális élet különböző területeiről (művészek, kultúraközvetítők, kulturális szervezetek képviselői, a kultúrpolitika művelői és döntéshozói 35 európai országból), hogy megvitassák egy európai színtű kulturális stratégia kialakításának lehetőségeit.

A konferencia megerősítette azt a cselekvési programot, amelynek alapelve, hogy a kultúra döntő szerepet játszik egy európai állampolgári öntudat kialakításában. Különösen az új, kibővült Európában kell az embereknek lehetőséget nyújtani arra, hogy közvetlenül és személyesen is megtapasztalhassák, mit is jelent az európai állampolgárság, az európai hovatartozás a gyakorlatban. A határokon átnyúló kulturális élmények és együttműködési módok növelik Európa kulturális változatosságát és az értékeket, amelyekben osztoznak. A kulturális együttműködést mégsem övezi kellő figyelem. Szükség volna a tagállamok különböző kultúrpolitikáit kiegészítő kulturális stratégiára európai szinten. A kultúrának nagyobb figyelmet kellene szentelni, nagyobb prioritást kellene kapnia az EU programjában.

A konferencián megfogalmazott kulturális cselekvési program Európa számára a kulturális szféra igényeit, kívánságait fejezi ki, határozott lépéseket tekint szükségesnek az alábbi területeken: El kell hárítani az akadályokat a művészi és kulturális mobilitás útjából, megfelelő intézkedésekkel és az anyagi források biztosításával lehetővé kell tenni legalább tízezer művész és kulturális szervező utazását évente Európa-szerte.

Szükség volna egy új, hatékony és kevésbé bürokratikus kulturális programra az EU-ban a kultúrák közötti párbeszéd, a mobilitás és az európai kulturális állampolgárság céljainak világos kijelölésével. A kulturális terület képviselőivel közösen kialakított programnak az EU sokféle, különböző országának és a velük szomszédos, az új EU-határokon kívüli országoknak a kulturális igényeit kellene szem előtt tartania.

Fontos volna egy olyan program, amely elősegíti egy európai színtű nyilvánosság megteremtését, a nemzeti határokon átívelő eszmecserét tesz lehetővé az európai médiában, és ezzel hozzájárul egy valódi európai állampolgári öntudat és felelősségérzet megerősödéséhez.

Egy olyan európai külpolitikát lát szükségesnek, amelynek a kultúra is alkotóeleme, amely világszerte védi és támogatja a kulturális sokféleséget, ösztönzi a kulturális együttműködést az EU- és Európán kívüli országokkal is.

Strukturális (nem csak eseti) támogatást nyújt a transznacionális művészi hálózatoknak, és a közszféra mellé partnerként a magánszférát is bevonó újszerű kulturális kezdeményezéseknek.

Az európai kulturális együttműködést feltáró és segítő független laboratórium felállítását javasolja, amely egy új, minden eddiginél átfogóbb internetes portál és adatbázis kialakításával nyújt alapvető szolgáltatásokat, információkat és szakértelmet a kulturális szektor és a kultúrpolitika művelői számára.

Ennek a cselekvési tervnek a megvalósításához az EU jelenlegi kulturális költségvetésének megtízszerezésére volna szükség, de még ez sem volna több mint 70 cent/fő évente.

Ősszel az Európai Parlament tagjai és az új Európai Bizottság elé is beterjesztik ezt a kulturális programtervezetet.

A tanácskozáson részt vett a holland királyi család tagja, Margit hercegnő, az amszterdami székhelyű Európai Kulturális Alapítvány védnöke, a kultúráért és a médiáért felelős holland államtitkár, az Európai Bizottság oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó megbízottja.

Az egyik legérdekesebb vitában az európai nyilvánosság kialakításának feltételeit és lehetőségeit taglalták mértékadó, európai rangú írók és gondolkodók, értelmiségiek bevonásával és a média szerepének és fejlődési tendenciáinak elemzésével. Sajnálatos tendenciaként kiemelték a kelet-közép-európai médiák külföldi tulajdonba kerülését. Fontos témáját képezték a konferenciának az új EU-határokon túli országokhoz fűződő kulturális kapcsolatok, együttműködési lehetőségek megőrzésének, a jószomszédi viszonyok erősítésének gyakorlati kérdései és feltételei.

Egy újonnan felállítandó laboratórium, úgy is mint internetes portál volna hivatva felmérni, áttekinteni és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tenni az alulról jövő kezdeményezések szintjén ténylegesen folyó európai szintű kulturális együttműködés különböző formáit és területeit, feltárni és bővíteni a számukra rendelkezésre álló pályázati és egyéb támogatási feltételeket.

Az európai nyelvi és kulturális sokféleségben rejlő művészi értékeket, szellemi és kulturális tőkét szeretnék (az Európa Múzeum című cikksorozathoz hasonlóan) felszínre hozni, kiaknázni, Európa elvont fogalmát sokszínű, konkrét tartalommal megtölteni, az egyes európai egyének számára hozzáférhetővé, élvezhetővé, elsajátíthatóvá tenni.

A rotterdami tanácskozás üzenete: az európai hovatartozás érzésének kialakulásáért és megerősödéséért a gazdasági és a politikai együttműködés mellett a kulturális együttműködés tehet a legtöbbet.

Rotterdam, 2004. július

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.
Klasszikus ajánló

Grúzia egy estére Budapestre költözik

Az Ignis Fatuus Kamaraegyüttes előadásában egy nem túl távoli, de itthon kevéssé ismert ország zenéje szólal meg április 26-án az Ádám Jenő Zeneiskola Kamaratermében este héttől.