Klasszikus

Hiába ekézed a komolyzenét, köszi, de kibírja

2020.01.09. 17:15
Ajánlom
Ha egy stand-up műsor legjobb részét hallva néma csendben van a közönség, az legalábbis furcsa. Ja, hogy szimfonikus zenekar áll a humorista mögött? Az mindjárt más!

Kész sznobéria, hogy itt vagyunk – ezzel szembesít minket Janklovics Péter stand-up komikus rögtön, a Figaro házassága nyitánya után. Nem mintha rockkoncerten nem fordulna elő, hogy sz*rul érzi magát az ember, és amúgy az is lehet, hogy van, aki szeret kiöltözni. Szóval nincs igaza, ezt tudjuk jól, tudja a zenekar is, meg a humorista is. Annyira azért épp igaz, hogy nevetni tudjunk rajta.

Az Óbudai Danubia Zenekar és Janklovics Péter közös produkciójában, amely A zenegyűlölő címet viseli, minden vád és kifogás elhangzik, amit klasszikus zene ellen emelni szoktak. Hogy miért lenne komolyzene az, hogy Papageno egy idióta madárfészekkel a fején indiánszökdel a színpadon, és miért lenne könnyű, amikor Mick Jagger súlyos power chordok kíséretében ugrál sokkal vadabbul.

Vagy miért jó, hogy mozdulatlanul ülünk másfél órán át, miközben a többiek köhögését és pacsuliszagát viseljük.

Hogy miért kell hatvan-nyolcvan fős zenekarokat verbuválni egy Mozart-operához, ha a Spotifyon fenn van az egész. Ha Bősze Ádám stand-upjáról anno azt írtam, hogy szelep a komolyzene beszabályozott közegében, akkor erről a showról muszáj elmondani: megmutatja, hogy ez a beszabályozott közeg nem olyan jó, de azért nem is annyira olyan. És igenis, van értelme. Mármint a sznobérián túl.

odz_zenegyulolo_foto_valuskagabor-37917-163746.jpg

Janklovics Péter és az Óbudai Danubia Zenekar: A zenegyűlölő (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Zeneakadémia)

Janklovics Péter tehát nekiáll ekézni a nyugati kultúra nagy túlélőjét, a klasszikus zenét. Bach, Mozart és Beethoven ugyanis tényleg túlélők, se festményt, se könyvet nem nézegetünk, nem forgatunk annyit ebből a korból, mint amennyit ezeket a szerzőket hallgatjuk. A túlélő műfajhoz pedig hozzátartoznak a furcsaságai, például hogy méregdrága hangszereken játsszák és sok-sok évig kell hozzá tanulni.

Izgultam, hogy Janklovics viccei ne merüljenek ki dumaszínházi stílusú, öncélú alázásokban. Volt, hogy rezgett a léc, a Tévémacinak beszólni például nem valódi bátorság, a karmesteri pálcát cikizni sem az, nem fogja az ember magára haragítani a karmester-szakszervezetet. Na, de ez most nem az, amikor Ricky Gervais beszól a két pápának, nem is ezért vagyunk itt. A klasszikus zenéről derüljön ki valami.

Derül ám! Rövid úton például az, hogy vezényelni sem tud mindenki (egy tízéves kisfiú próbálkozott a dologgal). Karmester viszont annyi beszólást még nem szenvedett el, mint Hámori Máté ebben a másfél órában. A klasszikus zenével viccelni viszont muszáj, mert az az igazi halál, ha túl komolyan veszik. Főleg, hogy amúgy a zenekar hús-vér, talpraesett és esendő emberekből áll (lásd a rakoncátlan rezeseket, az aluszékony brácsást vagy az egyénieskedő hegedűst).

odz_zenegyulolo_foto_valuskagabor-38205-163746.jpg

Janklovics Péter és az Óbudai Danubia Zenekar: A zenegyűlölő (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Zeneakadémia)

A Danubia nem is játszik olyan darabokat, amelyek megváltanák a világot: a Figaro, A denevér és A tolvaj szarka nyitányát halljuk, pár percre viszont valódi csoda történik. Janklovics és Hámori azon tanakodik, hogy miként vonhatnák be a közönséget a zenélésbe (hiszen a Rolling Stones-koncerten is lehet ordítani az Angie-t!), amikor a karmester felveti:

A közös csend jó lenne!

Megkérik hát a közönséget, hogy néma csenddel asszisztáljanak az előadáshoz, amit a nézőtér meg is tesz. Így hangzik fel az Intermezzo Carmenből. A hárfa és a fuvola kezd, lassan, szelíden lép be a zenekar többi szekciója, és tessék, megtörténik a varázslat. Nem nagy kunszt, mondhatnánk, ez egy örökzöld, gyönyörű dallam. Mégis ez a lényeg! A klasszikus zene régi, de nem ósdi, sokat játszott, de nem elhasznált szegmense a zenének. És ezzel a három perces Carmennel rögtön meg is dől minden, amivel a zenegyűlölő támad, csak egy kis odafigyelés kellett hozzá.

Hogy van-e tanulság? Úgy gondolom, hogy a jó viccből lehet tanulni. Most annyit mindenképpen: ne féltsük Mozartot, Beethovent. Kibírtak (eddig) kétszáz évet, most is kibírják, ha viccelnek velük. És ha már őket hallgatjuk, netán élőben, koncertteremben, asszisztáljunk azzal, hogy csendben figyelünk. Azt meg mi fogjuk kibírni.

A zenegyűlölő című előadás január 4-én volt látható a MOMKultban, de a cikkben szereplő képek nem most készültek, hanem egy éve a Zeneakadémián. Valuska Gábor fotói.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Színház

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Tánc

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A jóra hivatott zeneszerző – 200 éve született César Franck

1822. december 10-én, Liège-ben született az a komponista, akit elsősorban nem nagy számú művéről, hanem néhány közkedvelt, mégis az emberi lélek mélyére hatoló alkotásáról ismerünk. Élete során volt zongoravirtuóz, orgonista, tanár, saját kora meg nem teljesen értett alkotója – César Franckra emlékezünk.
Klasszikus interjú

„Pályakezdő szerzőként gondolok magamra” – Beszélgetés Csalog Gáborral

Csalog Gábort sokáig zongoristaként ismerte a közönség, az elmúlt bő egy évtizedben azonban saját kompozícióit is gyakran lehetett hallani. December 10-én, a BMC-ben, az UMZE Kamaraegyüttes koncertjén előadóként is közreműködik, miközben két új művének ősbemutatójára is ekkor kerül sor.
Klasszikus hír

Adventi ajándékkoncerteket ad Keller András és a Concerto Budapest

Idősotthonokban és kórházakban, összesen nyolc helyszínen tartanak ingyenes adventi koncertet a Concerto Budapest művészei december 9. és 16. között. A friss Prima Primissima díjas Keller András és a zenekar muzsikusai önkéntes felajánlásukkal az ünnepváró időszakot teszik örömtelibbé a Mozart Planet szellemében.
Klasszikus gyász

Elhunyt Weszely Ernő harmonikaművész

Életének 69. évében, december 3-án váratlanul elhunyt Weszely Ernő eMeRTon díjas zongora- és harmonikaművész – adta hírül a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége.
Klasszikus interjú

„A csellóhoz tizenhét éves házasság fűz” – Beszélgetés Hartmann Domonkossal

A budapesti és a bécsi Zeneakadémián is tanul, közben sorra nyeri a kamarazenei versenyeket a Duo Domo nevű formáció tagjaként. Hartmann Domonkos idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjban részesült, ebből az alkalomból nemzetközi tapasztalatairól, a sokszínű repertoár fontosságáról és a versenyek pszichológiájáról is beszélgettünk.