Klasszikus

Hibátlan

2015.05.11. 08:09
Ajánlom
A Szentpétervári Filharmonikusok ismertetőfüzete háromnegyed részben a szólistáról, Julia Fischerről szól. Azt nyilatkozza, nem riad vissza a koncerteken előforduló hibáktól, hamis hangoktól. Ám május 5-én a Müpában ilyesmivel nem találkoztunk. KRITIKA

Nagy öröm, hogy lassan elmondhatjuk: minden neves kortárs hegedűművész fellépett már Budapesten. Volt köztük olyan, aki nem okozott csalódást (pl. Isabelle Faust), volt, aki annál inkább (pl. Leila Josefowicz), és volt, aki hol igen, hol nem (pl. Leonidasz Kavakosz), s azért ne feledjük, a magyar hegedűművészek között is akad, aki épp elég magas színvonalat képvisel. Engem a mostani koncerten mégis sokkal jobban izgatott a zenekar, akiket - ezen a néven - eddig elsősorban nem a klasszikus repertoárban élvezhettem, most viszont erre nyílott alkalom. Engem tehát épp az érdekelt kedd este, hogy mit kezdenek a péterváriak és - a hangverseny címéből kifelejtett - vezetőjük, Jurij Tyemirkanov Brahmsszal és Beethovennel. Legutóbb - már annak is két és fél éve! - Prokofjevjük, Dvořákjuk jobban tetszett, mint a Schumann-zongoraverseny, de csak "ahhoz képest", vagyis a maguk állította mércéhez képest. És ez a mérce eszméletlenül magas.

Emiatt volt egy picit csalódás a mostani hangverseny. És ebben szerepe van a szólistának, noha - ahogy mondtam - játékában nehéz lenne hibát találni. Julia Fischer magabiztos technikával, makulátlan vonókezeléssel és - „ígérete" ellenére - hamis hangok nélkül adta elő Brahms hegedűversenyét. Ám az első tétel közben sokat kellett azon gondolkodnom, miről is szól ez az előadás. Mitől egyedi, mitől más, és egyáltalán: miért ülök itt, miért áll és hegedül ő ott. Talán csak a kadenciánál, de főleg az azt követő, rezignáltan induló kódánál győzött meg az előadás arról, hogy mégis csak érdemes volt eljönnöm.

A zenekar egyébként szépen szólt, de talán nem annyira szépen, mint ahogy megszoktam tőlük. Van egy másik magyarázatom is: a 17. sorban ülve mintha nem hallottam volna mindent. Legalábbis nem olyan részletesen, ahogy megszoktam. Mintha a terem kicsit magára lenne hagyva, be van állítva rutinból, ahogy szoktuk, de talán a finomhangolás elmaradt (és ezt nem először érzem a Bartók-teremben az utóbbi időben). Onnan nézve, hogy eddigi tapasztalataim szerint ez a zenekar - ezzel a karmesterrel - az egyik kedvencem az egész világ felhozatalából, mostani játékuk csalódást okozott. Ugyanakkor ebben is nehéz lenne hibát találni. Jók voltak az arányok, együtt volt a vonóskar, de el kellett jutnunk a második tételig, hogy kiemelhessek valakit (az oboát). Innentől az egész koncert sokkal jobb, izgalmasabb, egyedibb lett, s ez Julia Fischerre is hatott, aki a második tételben kiválóan kamarázott az együttessel. A harmadik pedig meghozta a hangulatot is. De ha sorrendbe kell tennem a szentpéterváriak által eddig a Müpában előadott műveket élmény alapján, akkor ez a Brahms bizony a sereghajtók közé kerül. Persze soha rosszabb sereghajtót.

A ráadott Paganiniben Julia Fischer nemcsak nagyobb virtuozitást, de - furcsa mód - sokkal több személyeset, több vitalitást mutatott. Ez meglepett, mert amúgy abszolút nem a sziporka-hegedűs kategóriájába tartozik.

Beethoven Eroicája sokkal egyedibb, egyénibb lett, noha ez sem volt fergeteges vagy örök életre szóló előadás. Mindenekelőtt meglehetősen gyors volt, és amiben maximálisan egyetértek Tyemirkanovval: a karmester alig tartott tételszünetet. Beethoven szimfóniáiban a köhécs körülbelül olyan, mint ha két fogás között elnyalnánk egy fagylaltot. Különösen a VII. esetében érzem úgy, hogy voltaképp attacca kellene játszani az egészet, de az orosz dirigens most azt bizonyította be (legalábbis számomra), hogy ez az Eroica esetében is járható út.

A zenekar sokkal szebben, részletgazdagabban szólalt meg, sokkal dúsabb volt a hang (amiben a tíz bőgősnek is komoly szerepe volt), sokkal egységesebb a zenekar területeinek (pl. fafúvósok, rezek) játéka, az egész előadás sokkal inkább jelen időben zajlott, akkor és ott, s noha nem volt mentes a beethoveni magaslatoktól, nem esett túlzásokba. A gyászinduló gyászos volt, de nem tocsogós, a scherzóban bőséggel találhattunk humort, a két szélső tétel pedig magával ragadó és meggyőzően logikus benyomást keltett.

A jó 80%-os ház egy Schubert-ráadást is kicsikart, melyben ugyan csak a vonóskar vett részt, mégis sokkal jobban illett ehhez az estéhez, mintha mondjuk az Eroicáéval hasonló hangszerelésű ismeretlen orosz nyitányt vezettek volna elő.

Tehát jó kis hangverseny volt ez, s ha nem most hallanám ezt az együttest talán negyedszer az elmúlt tíz évben, akkor alighanem sokkal lelkesebb lennék. De így vagyunk ezzel, hálátlan közönség, ha egyszer hozzászokunk az ötcsillagos előadásokhoz, akkor egy hibátlan négycsillagosra már a szánkat húzogatjuk.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.