Klasszikus

Hidat építeni a szakadék fölé

2008.01.20. 00:00
Ajánlom
A múzeumpedagógia, mint a legtöbb fiatal tudomány, az Amerikai Egyesült Államokból származik. A múzeumok alap funkciója – megőrizni a kulturális értékeket és javakat – mellett a 20. században egyre nagyobb igény alakult ki a felhalmozott ismeretek átadására. Ez a tendencia mára szinte az egész világon érvényesül: a múzeumi gyűjtemények könnyebben befogadhatóvá tették addig féltve őrzött kincseiket.

- Magyarországon mióta beszélhetünk múzeumpedagógiáról?

- A ’70-es években volt az első felfutása, ekkor az oktatási törvény kötelezte az iskolákat a múzeumlátogatásra. Ebben az időben tényleg sok gyerek jutott el a kiállítóterekbe, bár elég nehézkesek voltak ezek a látogatások; nélkülözték az innovatív elemeket, amelyek nemcsak eseménnyé, hanem tanulsággá alakították volna a látnivalókat.

- Mikortól változott meg a helyzet?

- A múzeumok világára hatékonyan hatott a rendszerváltás. A kialakult versenyhelyzet rákényszeríttette az intézményeket, hogy minél jobb kiállításokat hozzanak létre. Ezzel egy időben egyre fontosabbá vált az is, hogy a közönséget odacsalogassák a tárlatokra, hogy a látogatók jól érezzék magukat. Fontos lett, hogy a közönség érezze: foglalkoznak vele, "beszélnek" hozzá.

- Milyen pozíciót foglal el ebben versenyben a Ludwig Múzeum?

- A LUMÚ múzeumpedagógia nélkül is egy izgalmas világ az emberek számára. Különleges, lélegzetelállító, tartalmas világba lép, aki ellátogat hozzánk. Azonban ez kevés, mert a látottak megértéséhez utakat is kell mutatni. Nálunk lehetőség van arra, hogy az idelátogató csoportok kiszakadjanak a hagyományos oktatási rendszerből. Tartalmában itt sem történik más, mint az iskolában. Van egy oktatási tartalom – egy kiállítás, egy alkotó, egy adott kép, egy korszak –, amit fel kell dolgozni; lehetőség szerint minél izgalmasabb eszközökkel. Épp ezért a foglalkozások – a múzeumpedagógia séták – sok interaktív és játékos elemet tartalmaznak.

- Hogyan veszitek fel a kapcsolatot az iskolákkal, a különböző csoportokkal?

- Legtöbbször a tanárok keresnek meg minket, jellemzően azok, akik szeretnének kilépni a megszokott, iskolapadhoz kötött oktatásból. Mi pedig törekszünk arra, hogy a programfüzeteink, hirdetéseink eljussanak az iskolákba. Próbáljuk felhívni a tanárok, csoportvezetők, programszervezők figyelmét a létezésünkre, a foglalkozásainkra.

- Nehéz a kortárs művészetet fogyaszthatóvá tenni a nagyközönség számára?

- A Ludwig Múzeum paradox helyzetben van, mert a kortárs művészet nem igazán akar intézményesülni. Nem azért születnek ezek a képzőművészeti alkotások, hogy múzeumi értékek legyenek. A LUMÚ célja, hogy a kortárs művészet jelenleg legdivatosabb és legújabb trendjeit, valamint az ezeket a legmagasabb szinten képviselő alkotóit bemutassa. A sok, jó, értékes kiállítás, akció mégsem evidenciaként hat. A nézők legtöbbször nem élvezik és nem értik meg saját koruk művészetét. A mai globális világban mindenkinek joga van az értékek és információk megszerzéséhez és megértéséhez. A világ legtermészetesebb dolgának kellene lennie, hogy az emberek értsék a saját koruk művészetét. A kortárs társadalom vágyait, igényeit a kortárs művészetnek kellene kielégítenie. Azonban az emberek, akik élik a hétköznapjaikat, nem a kortárs művészetben találják meg esztétikai élményeik forrását, hanem a művészettörténet által meghaladott alkotásokban. Ez posztmodern tünet. Több művészeti jelenség létezik, zakatol egymás mellett. A világgal együtt a művészet is bonyolult és gyorsan változik. Nem mindenkinek van ideje arra, hogy a legaktuálisabb művészethez eljusson. Nekünk, múzeumpedagógusoknak az a célunk, hogy a kortárs értékeket minél szélesebb közönséggel megosszuk.

- Mi a legnagyobb kihívás a munkátokban?

- Amikor eljön ide egy csoport – bármilyen dinamikájú, életkorú –, egy szakadék két különböző oldalán állunk, és a foglalkozás ideje alatt közösen kell felépítenünk egy hidat. Ebben a hídépítésben én a tárgyi, pedagógia, pszichológia tudásommal veszek részt, a szakadék másik oldalán álló emberek pedig az érzékenységükkel, a világról való tudásukkal, a szerteágazó művészeti tapasztalataikkal. Ha jó napunk van, akkor a séta végére felépül ez a híd. Semmi világmegváltás nincs ebben. Az sem biztos, hogy kortárs rajongók lesznek. Azonban létrejöhet egy olyan együttlét, amely pozitív irányba mozdítja az emberek művészetekhez való viszonyát.

- A szervezett csoportok, programok esetében könnyebb a dolgotok?

- Az úgynevezett klasszikus múzeumpedagógiai foglalkozások a hétköznapi nyitva tartás ideje alatt zajlanak, szervezett csoportokkal. Mindenkinek szervezünk foglalkozásokat: az óvodásoktól egészen a nyugdíjas csoportokig. Kialakított, jól működő rendszerünk van erre. Középpontjában egy témával, amelyet próbálunk jól feldolgozni a művek között. Nem célunk mindent megtanítani vagy megmutatni. A kevesebb néha több. A szervezett csoportoknál didaktikusabb keretek közé kell zárni a foglalkozást. Ezek minden esetben szakadékba való ugrást jelentenek, ezért próbálunk információkat szerezni a hozzánk látogatókról. Azonban ezeken a didaktikusan felépített foglalkozáson is fontos, hogy a gyerekek, a csoportban lévő emberek reakciói felszínre kerüljenek. A hétvégi programjainkat szabadidős tevékenységnek választják az emberek, főleg szombatra próbálunk szervezni. A tárlatvezetésen és a beszélgetéseken nem az a cél, hogy a művésszel a szakma legfelkészültebb és a szakzsargont legjobban használó művészettörténész beszélgessen. Sokkal fontosabb az ismeretterjesztő szint elérése és megtartása. A LUMÚ 10-től 10-ig programjain látható filmek igényes alkotások, amelyeket érdekes környezetben nézhetnek meg az idelátogatók. A hétvégi programjainkon több improvizációra van lehetőség. Az IS-IS randevúnak vagy a Félkör programnak, amelyen a hónap műtárgyáról beszélgetünk, sokkal lazább a szerkezete. Szerteágazóbbak lehetnek ezek a foglalkozások, amelyeknek fontos elemei a résztvevők spontán gondolatkísérletei, érzelmei, élménybeszámolói. Éppen ezért ezek a programok számomra is tartogatnak meglepetéseket…

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Színház

Kállai Ferenc, az egyik legsokoldalúbb magyar színész

Tíz éve, 2010. július 11-én halt meg Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze. 
Színház

Idén is vár kicsiket és nagyokat a balatonszárszói Csukás Színház

Sorban érkeznek a szárszói teátrumba az elismert művészek és a minőségi gyerekprogramok.
Jazz/World

Kiütötték a Fonó falát!

A kényszerű koncertszünetben elkészült a Fonó új, szabadtéri színpada!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ismét lesz OrgonaPont koncertsorozat és Orgonák éjszakája

Augusztusban tizenkét városban rendezi meg a Filharmónia Magyarország az OrgonaPont koncertsorozatot, augusztus 8-án pedig második alkalommal tartják meg az Orgonák éjszakáját.
Klasszikus galéria

Koncertek erdőben és tavon

A hétvégén több szabadtéri koncertet is adtak. Gyönyörű képeket mutatunk az eseményekről készült galériánkban.
Klasszikus rácz ödön

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.