Klasszikus

Hídépítés muzsikával

2003.09.01. 00:00
Ajánlom
Daniel Barenboim a Palesztin-izraeli megbékélésért Vannak, akik falat, vannak, akik hidat építenek. Az utóbbiak közé tartozik Daniel Barenboim zongoraművész, karmester, a Chicagói Szimfonikusok és a berlini Staatsoper főzeneigazgatója.

Az argentin-izraeli kettős állampolgárságú Barenboim, aki elkötelezett szószólója a palesztin és az izraeli nép megbékélésének, és heves bírálója a Saron-kormánynak, csodálatot és haragot egyaránt kivált. Zenei kiválósága vitathatatlan, közéleti tevékenységét széles skálán minősítik: békeharcos, hős, rafinált üzletember, provokátor, hazaáruló.

Emigráns orosz zsidó szülők gyermekeként 1942-ben született Argentínában, a család 1952-ben Izraelbe költözött. Barenboim csodagyerekként tűnt fel, tízéves korában debütált Bécsben és Rómában, majd fellépett Párizsban, Londonban, New Yorkban. Zongorajátékát hallván Furtwängler azt írta, hogy a 11 éves Barenboim fenomenális tehetség. Hamarosan a világ legkeresettebb pianistái közé tartozott. Az ötvenes évek végén figyelme már a dirigensi pálya felé fordult. Előbb vendégkarmesterként járta a világot, majd 1975-től 1989-ig az Orchestre de Paris zeneigazgatója, 1991-ben pedig Solti György utódaként a Chicagói Szimfonikusok élére nevezték ki. Operakarmesterként 1973-ban mutatkozott be Edinburghben, 1981-ben dirigált először Bayreuthban, ahol azóta is visszatérő vendég. 1992-től a berlini Staatsoper igazgatója.

A zongoraművész és karmester Daniel Barenboim számos nagy sikerű lemezfelvételt készített.

Zenészként és közéleti személyiségként arra törekszik, hogy fajok, népek, vallások, kultúrák közelebb kerüljenek egymáshoz. Barenboim büszke arra, hogy zsidó származása, izraeli állampolgársága nem akadályozta abban, hogy kölcsönös szereteten és tiszteleten alapuló, gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki német zenekarokkal, mint a Berlini Filharmonikusokkal, a berlini Staatskapelle együttesével, a bayreuthi fesztivál zenekarával.

Londonban 1990-ben véletlenül találkozott Edward W. Said palesztin származású irodalomtörténésszel, a New York-i Columbia Egyetem professzorával. Már az első beszélgetésnél kiderült, hasonló elképzeléseik vannak a palesztin és izraeli nép jövőjéről. A dialógust tettek követték. Said felkérésére Barenboim 1999-ben adta első zongorahangversenyét Ciszjordániában. 1999-ben Goethe szülővárosában, Weimarban alkotóműhelyt (West-Eastern Divan Workshop) szerveztek fiatal arab és izraeli zenészek számára. "Az a célunk, hogy harcoljunk a tudatlanság ellen, elérjük, hogy a fiatalok legalább kapcsolatba kerüljenek egymással, megismerjék egymást. Hogy aztán szeretik vagy nem szeretik egymást, az már az ő dolguk" - nyilatkozta Barenboim.

A nappali zenei képzést a Berlini Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikusok muzsikusai irányították, mesterkurzust adott többek között a világhírű csellóművész, Yo-Yo-Ma, az éjszakai vitákat pedig Barenboim és Said vezette. A kezdeti feszültséget a harmonikus munka váltotta fel. A siker láttán az alkotóműhelyt az Egyesült Államokban és Spanyolországban is létrehozták.

Parallels and Paradoxes (Párhuzamok és paradoxonok) címmel 2002-ben könyv formájában kiadták Barenboimnak és Saidnek a Carnegie Hall közönsége előtt megtartott beszélgetéseit, vitáit zenéről, zenészekről, irodalomról, a kultúra hatalmáról, a politikai különbözőségekről. Ugyanebben az évben Daniel Barenboim és Edward W. Said rangos spanyol, majd Barenboim a legmagasabb német kitüntetést kapta meg.

Ahogy a közel-keleti válság elmélyült, Barenboim, a tolerancia, a békés egymás mellett élés szószólója saját hazájában kellemetlenné kezdett válni. Mindehhez hozzájárult a provokációnak minősített 2001-es izraeli zenei fesztivál. Barenboim a berlini Staatskapelle élén Wagner A walkür című operájának első felvonását szerette volna előadni. Wagner, Hitler kedvenc zeneszerzője a mai napig feketelistán van Izraelben. Barenboim végül is kénytelen volt a programot Schumann- és Sztravinszkij-művekre változtatni. A koncert végén azonban a közönség felé fordult, hosszasan beszélt hozzájuk héberül, és arra kérte őket, hogy adjanak esélyt Wagnernek, a zeneszerzőnek, és ráadásként eljátszották a Trisztán és Izolda nyitányát. Egy kisebb csoport hangos tiltakozásba kezdett, fasisztának nevezve a karmestert. A többség a mű befejeztével felállva, vastapssal köszönte meg a muzsikát. A koncert azonban komoly politikai botrányt okozott, Jeruzsálem polgármestere, Ehud Ohlmer "arcátlannak, arrogánsnak, civilizálatlannak, érzéketlennek" nevezte Barenboimot, és a karmester fellépéseinek, lemezeinek bojkottjára szólított fel.

Nem vették jó néven azt sem, hogy Ramallahban folytatja a koncerteket, mesterkurzusokat. 2002-ben az izraeli katonaság megtagadta az engedélyt a művész beutazására. A mesterkurzust Barenboim törölte, de német diplomáciai kocsival eljutott a koncertteremig, és megtartotta zongoraestjét.

Idén augusztus elején ismét Rámalláhban lépett fel, Beethovent és Brahmsot játszott egy zsúfolásig megtelt palesztin iskolában. Egy palesztin törvényhozó a koncertet a legszebb ajándéknak nevezte, amit népe kaphat.

A sajtóértekezleten Barenboim ismét kifejtette, hogy Izrael jövője, biztonsága egy életképes Palesztin állam függvénye: "Hiszek a zsidó nép töretlen fejlődésében és Izrael államban. De rendkívül fontos, hogy igazságos megoldást találjanak a palesztinok függetlenségére. Izrael jövője ettől függ." Majd hozzátette: "Biztos vagyok benne, hogy az izraeli kormány néhány tagja nem örül annak, hogy itt vagyok. De én sem örülök sok dolognak, amit ők tesznek."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Jazz/World

Zeneművet írt a „napalmos lánynak”, most végre élőben is előadhatta neki

1972-ben járta be a világot a vietnámi háború legsokkolóbb fotója, amin gyerekek menekülnek a bombázás elől. Tiszteletükre Hannibal Lokumbe még 1973-ban szvitet komponált, amit most élőben is előadhatott a képen meztelenül szereplő lánynak, Kim Phuc Phan Thi-nek.
Klasszikus

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Vizuál

Megfilmesítik a Mester és Margaritát

Bulgakov regényének mozis változatát A nagy Gatsby-t is rendező Baz Luhrmann forgatja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus interjú

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Klasszikus hír

Kecskés D. Balázs Istvánffy Benedek-díjat kapott

A fiatal zeneszerző Három románc című alkotása nyerte el a Magyar Zeneszerzők Egyesületének díját.
Klasszikus fidelio klasszik

Rost Andrea a Fidelio Klasszik vendége

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 14-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Elek Ányossal, ifj. Harangozó Gyulával és Rost Andreával.