Klasszikus

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

Nők a klasszikus zenében és a jazzben #1
2019.03.08. 10:00
Ajánlom
A legelső női zeneszerző fennmaradt életművel, amelyhez hozzátartoznak a róla szóló legendák, hite, kíváncsisága, és női érzékenysége, amely kiemelte őt a férfias középkori világból.

Mit mondhatunk arról az apácáról, akinek zeneművei egyaránt lázba hozzák a régizene-kedvelőket és a DJ-ket? Aki látomásait három hatalmas könyvben írta le, morálról és művészetről egyaránt elmélkedett írásaiban, és akit Babits fordított magyarra? Ő az, aki hétkötetes természettudományi enciklopédiát állított össze, amelyben még a szex is előkerül. Aki az egyházi papságról kereken kijelentette, hogy „Istent nem ismerő, embertől nem félő” gazfickók. Zeneszerző, gyógyító, látnok, a római katolikus egyház pionírja.

Mindezt a XII. században.

Hildegard von Bingen (magyarítva: Bingeni Szent Hildegárd) nemcsak az egyetemes zene, hanem a katolikus egyház történetének különös alakja. Valószínűleg 1098-ban látta meg a napvilágot, egészen biztosan Nyugat-Frankónia Böckelheim nevű városában. Hét gyermek közül a legkisebb volt, de beteges, gyenge fiatalkorától kezdve, ugyanakkor saját bevallása szerint már hároméves korától látomásai voltak. Nem meglepő tehát, hogy szülei kolostorba adták.

Élete pontos mozzanataival nem vagyunk tisztában – messze volt a XII. század –, de az biztos, hogy Jutta von Sponheim remetenő oktatta egy bencés monostorban. Jutta szintén látnoki képességekkel rendelkezett, s ez nyilván nagy hatással volt Hildegardra is, főleg, hogy tőle sajátított el olyan alapvető készségeket, mint az írás-olvasás és a számolás.

Hildegard ekkor ismerkedett meg élete másik fontos szenvedélyével, a zenével. A monostorban a psalterion nevű, a cimbalomhoz hasonló tízhúros hangszeren kezdett játszani.

HildegardBingen-100808.jpg

Hildegard von Bingen

1136-ban – negyvenes éveihez közeledve – Hildegard zárdafőnöknő lett. Komolyan vette elhívását, és a helyi apáttól a zárda költözését kérte egy szegényebb vidékre, a Rajna-közeli Rupertsbergbe, hogy segíteni tudjanak a rászorulóknak. Nem kapta meg az engedélyt, mire a nő magasabb szinten próbálkozott. Kúnó apát még mindig hajthatatlan maradt, mire Hildegardot bénaság sújtotta. Az apát, arra következtetve, hogy Isten így fejezi ki nem tetszését, engedett: így jött létre az apácák önálló monostora, a St. Rupertsberg.

Negyvenkét évesen látomása támadt, amely megváltoztatta az életét:

a mennyek megnyíltak, és egy kristálytiszta, vakító fény világította át az agyamat. Megmelegítette a szívemet és a mellkasomat, nem égetően, hanem forrón… és hirtelen megértettem, amiről a Könyvek írnak.”

Bár még mindig tartott az egyházi elöljáróktól, akik közül sokan a Sátántól érkezőnek tartották vízióit, nekikezdett Liber Scivias (magyarul: Tudd az utad) című munkájába. Bingenbe helyezte át kolostora székhelyét, és életének utolsó majd’ négy évtizedében rendkívül produktív volt.

scivias_facsimile-101147.jpg

A Liber Scivias fakszimile kiadása

Hildegard_von_Bingen-101259.jpg

Hildegard von Bingen (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Hildegard von Bingen egyre nagyobb hírnévre tett szert, a korabeli pápa, III. Jenő is érdeklődött iránta.

Egy szenttől jöttünk vissza. Ez az apáca minden földi mérték fölött áll. Értelme, gondolkodása és beszéde nem ebből a világból való

– számolt be neki egy püspök. Még abban a korban is, amikor a misztériumot, a transzcendenst a hétköznapi világ természetes részének tekintették, szemet szúrt az apátnő viselkedése, de jócselekedeit elvitatni senki sem tudta. Királyok, fejedelmek kérték ki Hildegard tanácsát, ő pedig a saját keresetlen, karakán stílusában ki is osztotta azokat, akik nem járták Isten útját. Magáról mégis így nyilatkozott: „egy törékeny ember, akiben semmi állandóság nincs, hamu a hamuból és por a porból”.

Hildegard von Bingen látomásai nyomán írta átfogó teológiai munkáit, de ez vezette őt a zeneszerzésben is. Mintegy hetven zenei művet írt – mondani sem kell, mind egyházi alkotások. Műveit bátor melizmatikus szerkesztés jellemzi (amelyben sok hang jut egy-egy szótagra), könnyen felismerhetőek, egyéniek. Egyik leghíresebb alkotása az Ordo Virtutum, egy moralitás, amely az Erények és a Gonosz küzdelmét mutatja meg az emberi lélekért. A lélek természetesen női hangon szól, de az erények, a próféták és pátriárkák hangja is női; az Ördögé viszont férfi – nem is énekel, csak morog, kiabál, nem képes az isteni harmóniába olvadni.

Műveiből készült a Sequentia régizenei együttes Canticles of Ecstasy című lemeze 1993-ban. (YouTube-link.)

Az utóbbi évtizedekben Hildegard von Bingen alakja utat talált a popkultúrába. Életéről 2010-ben, Vision címmel készül német film. „Nem csak hite volt; Hildegard von Bingen kíváncsi volt” – mondta hőséről a film rendezője, Margarethe Von Trotta. Ha a Spotify-on a műveit keressük, könnyen lehet, hogy lemezlovasok, technozenészek feldolgozásaira bukkanunk, akik előszeretettel használják vizionárius zenéjét saját trackjeikhez. És természetesen a feminizmus is vállaira vette alakját mint az első zeneszerzőnőt, akinek művei fennmaradtak. Nem is akármilyen életmű: legyenek akár Istentől ihletettek, vagy egyszerűen egy érzésekben, kreativitásban gazdag nő alkotásai, zenéje ma sem veszítette el fényét. Egy kortársa mondta róla:

Lángolni több, mint tudás birtokában lenni.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.