Klasszikus

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

Nők a klasszikus zenében és a jazzben #1
2019.03.08. 10:00
Ajánlom
A legelső női zeneszerző fennmaradt életművel, amelyhez hozzátartoznak a róla szóló legendák, hite, kíváncsisága, és női érzékenysége, amely kiemelte őt a férfias középkori világból.

Mit mondhatunk arról az apácáról, akinek zeneművei egyaránt lázba hozzák a régizene-kedvelőket és a DJ-ket? Aki látomásait három hatalmas könyvben írta le, morálról és művészetről egyaránt elmélkedett írásaiban, és akit Babits fordított magyarra? Ő az, aki hétkötetes természettudományi enciklopédiát állított össze, amelyben még a szex is előkerül. Aki az egyházi papságról kereken kijelentette, hogy „Istent nem ismerő, embertől nem félő” gazfickók. Zeneszerző, gyógyító, látnok, a római katolikus egyház pionírja.

Mindezt a XII. században.

Hildegard von Bingen (magyarítva: Bingeni Szent Hildegárd) nemcsak az egyetemes zene, hanem a katolikus egyház történetének különös alakja. Valószínűleg 1098-ban látta meg a napvilágot, egészen biztosan Nyugat-Frankónia Böckelheim nevű városában. Hét gyermek közül a legkisebb volt, de beteges, gyenge fiatalkorától kezdve, ugyanakkor saját bevallása szerint már hároméves korától látomásai voltak. Nem meglepő tehát, hogy szülei kolostorba adták.

Élete pontos mozzanataival nem vagyunk tisztában – messze volt a XII. század –, de az biztos, hogy Jutta von Sponheim remetenő oktatta egy bencés monostorban. Jutta szintén látnoki képességekkel rendelkezett, s ez nyilván nagy hatással volt Hildegardra is, főleg, hogy tőle sajátított el olyan alapvető készségeket, mint az írás-olvasás és a számolás.

Hildegard ekkor ismerkedett meg élete másik fontos szenvedélyével, a zenével. A monostorban a psalterion nevű, a cimbalomhoz hasonló tízhúros hangszeren kezdett játszani.

HildegardBingen-100808.jpg

Hildegard von Bingen

1136-ban – negyvenes éveihez közeledve – Hildegard zárdafőnöknő lett. Komolyan vette elhívását, és a helyi apáttól a zárda költözését kérte egy szegényebb vidékre, a Rajna-közeli Rupertsbergbe, hogy segíteni tudjanak a rászorulóknak. Nem kapta meg az engedélyt, mire a nő magasabb szinten próbálkozott. Kúnó apát még mindig hajthatatlan maradt, mire Hildegardot bénaság sújtotta. Az apát, arra következtetve, hogy Isten így fejezi ki nem tetszését, engedett: így jött létre az apácák önálló monostora, a St. Rupertsberg.

Negyvenkét évesen látomása támadt, amely megváltoztatta az életét:

a mennyek megnyíltak, és egy kristálytiszta, vakító fény világította át az agyamat. Megmelegítette a szívemet és a mellkasomat, nem égetően, hanem forrón… és hirtelen megértettem, amiről a Könyvek írnak.”

Bár még mindig tartott az egyházi elöljáróktól, akik közül sokan a Sátántól érkezőnek tartották vízióit, nekikezdett Liber Scivias (magyarul: Tudd az utad) című munkájába. Bingenbe helyezte át kolostora székhelyét, és életének utolsó majd’ négy évtizedében rendkívül produktív volt.

Meister_des_Hildegardis-Codex_004-165914.jpg

Részlet a Liber Sciviasból (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Hildegard_von_Bingen-101259.jpg

Hildegard von Bingen (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Hildegard von Bingen egyre nagyobb hírnévre tett szert, a korabeli pápa, III. Jenő is érdeklődött iránta.

Egy szenttől jöttünk vissza. Ez az apáca minden földi mérték fölött áll. Értelme, gondolkodása és beszéde nem ebből a világból való

– számolt be neki egy püspök. Még abban a korban is, amikor a misztériumot, a transzcendenst a hétköznapi világ természetes részének tekintették, szemet szúrt az apátnő viselkedése, de jócselekedeit elvitatni senki sem tudta. Királyok, fejedelmek kérték ki Hildegard tanácsát, ő pedig a saját keresetlen, karakán stílusában ki is osztotta azokat, akik nem járták Isten útját. Magáról mégis így nyilatkozott: „egy törékeny ember, akiben semmi állandóság nincs, hamu a hamuból és por a porból”.

Hildegard von Bingen látomásai nyomán írta átfogó teológiai munkáit, de ez vezette őt a zeneszerzésben is. Mintegy hetven zenei művet írt – mondani sem kell, mind egyházi alkotások. Műveit bátor melizmatikus szerkesztés jellemzi (amelyben sok hang jut egy-egy szótagra), könnyen felismerhetőek, egyéniek. Egyik leghíresebb alkotása az Ordo Virtutum, egy moralitás, amely az Erények és a Gonosz küzdelmét mutatja meg az emberi lélekért. A lélek természetesen női hangon szól, de az erények, a próféták és pátriárkák hangja is női; az Ördögé viszont férfi – nem is énekel, csak morog, kiabál, nem képes az isteni harmóniába olvadni.

Műveiből készült a Sequentia régizenei együttes Canticles of Ecstasy című lemeze 1993-ban. (YouTube-link.)

Az utóbbi évtizedekben Hildegard von Bingen alakja utat talált a popkultúrába. Életéről 2010-ben, Vision címmel készül német film. „Nem csak hite volt; Hildegard von Bingen kíváncsi volt” – mondta hőséről a film rendezője, Margarethe Von Trotta. Ha a Spotify-on a műveit keressük, könnyen lehet, hogy lemezlovasok, technozenészek feldolgozásaira bukkanunk, akik előszeretettel használják vizionárius zenéjét saját trackjeikhez. És természetesen a feminizmus is vállaira vette alakját mint az első zeneszerzőnőt, akinek művei fennmaradtak. Nem is akármilyen életmű: legyenek akár Istentől ihletettek, vagy egyszerűen egy érzésekben, kreativitásban gazdag nő alkotásai, zenéje ma sem veszítette el fényét. Egy kortársa mondta róla:

Lángolni több, mint tudás birtokában lenni.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Vámos Miklós: Régi szöveg, leporolva

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatából William Somerset Maugham Színház című regényét ajánlja. Gondolataira kötet fordítója, Schmal Alexandra reagál.
Vizuál

Élje át újra nagyvásznon Milos Forman filmjeit!

Február 12. és március 26. között a cseh újhullám emblematikus rendezője, a kétszeres Oscar-díjas Milos Forman legismertebb filmjeit vetítik eredeti nyelven a Puskin moziban.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Klasszikus gyász

Elhunyt Zimán János hegedűművész

Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Szimfonikus Zenekart: február 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Zimán János, a zenekar második hegedű szólamának szólamvezetője – adta hírül az együttes. A művész hatvanhat évet élt.
Klasszikus ajánló

Szenvedélyes olasz melódiákkal tér vissza Budapestre Vittorio Grigolo

Olasz dalesttel készül operaházi bemutatkozására Vittorio Grigolo. A világhírű olasz tenor partnere a Sztárestek zongorával című sorozat február 16-i estjén Cristiano Manzoni zongoraművész lesz.
Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus ajánló

Az élő zenei hagyomány megünneplésével jubilál a Cziffra Fesztivál

Fazil Say estjével, hazai sztárokkal, tudományos előadással és határátlépő zenei programokkal várja a közönséget a 10. Cziffra Fesztivál, amelyet idén február 13. és 23. között rendeznek meg.