Klasszikus

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

Nők a klasszikus zenében és a jazzben #1
2019.03.08. 10:00
Ajánlom
A legelső női zeneszerző fennmaradt életművel, amelyhez hozzátartoznak a róla szóló legendák, hite, kíváncsisága, és női érzékenysége, amely kiemelte őt a férfias középkori világból.

Mit mondhatunk arról az apácáról, akinek zeneművei egyaránt lázba hozzák a régizene-kedvelőket és a DJ-ket? Aki látomásait három hatalmas könyvben írta le, morálról és művészetről egyaránt elmélkedett írásaiban, és akit Babits fordított magyarra? Ő az, aki hétkötetes természettudományi enciklopédiát állított össze, amelyben még a szex is előkerül. Aki az egyházi papságról kereken kijelentette, hogy „Istent nem ismerő, embertől nem félő” gazfickók. Zeneszerző, gyógyító, látnok, a római katolikus egyház pionírja.

Mindezt a XII. században.

Hildegard von Bingen (magyarítva: Bingeni Szent Hildegárd) nemcsak az egyetemes zene, hanem a katolikus egyház történetének különös alakja. Valószínűleg 1098-ban látta meg a napvilágot, egészen biztosan Nyugat-Frankónia Böckelheim nevű városában. Hét gyermek közül a legkisebb volt, de beteges, gyenge fiatalkorától kezdve, ugyanakkor saját bevallása szerint már hároméves korától látomásai voltak. Nem meglepő tehát, hogy szülei kolostorba adták.

Élete pontos mozzanataival nem vagyunk tisztában – messze volt a XII. század –, de az biztos, hogy Jutta von Sponheim remetenő oktatta egy bencés monostorban. Jutta szintén látnoki képességekkel rendelkezett, s ez nyilván nagy hatással volt Hildegardra is, főleg, hogy tőle sajátított el olyan alapvető készségeket, mint az írás-olvasás és a számolás.

Hildegard ekkor ismerkedett meg élete másik fontos szenvedélyével, a zenével. A monostorban a psalterion nevű, a cimbalomhoz hasonló tízhúros hangszeren kezdett játszani.

HildegardBingen-100808.jpg

Hildegard von Bingen

1136-ban – negyvenes éveihez közeledve – Hildegard zárdafőnöknő lett. Komolyan vette elhívását, és a helyi apáttól a zárda költözését kérte egy szegényebb vidékre, a Rajna-közeli Rupertsbergbe, hogy segíteni tudjanak a rászorulóknak. Nem kapta meg az engedélyt, mire a nő magasabb szinten próbálkozott. Kúnó apát még mindig hajthatatlan maradt, mire Hildegardot bénaság sújtotta. Az apát, arra következtetve, hogy Isten így fejezi ki nem tetszését, engedett: így jött létre az apácák önálló monostora, a St. Rupertsberg.

Negyvenkét évesen látomása támadt, amely megváltoztatta az életét:

a mennyek megnyíltak, és egy kristálytiszta, vakító fény világította át az agyamat. Megmelegítette a szívemet és a mellkasomat, nem égetően, hanem forrón… és hirtelen megértettem, amiről a Könyvek írnak.”

Bár még mindig tartott az egyházi elöljáróktól, akik közül sokan a Sátántól érkezőnek tartották vízióit, nekikezdett Liber Scivias (magyarul: Tudd az utad) című munkájába. Bingenbe helyezte át kolostora székhelyét, és életének utolsó majd’ négy évtizedében rendkívül produktív volt.

Meister_des_Hildegardis-Codex_004-165914.jpg

Részlet a Liber Sciviasból (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Hildegard_von_Bingen-101259.jpg

Hildegard von Bingen (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Hildegard von Bingen egyre nagyobb hírnévre tett szert, a korabeli pápa, III. Jenő is érdeklődött iránta.

Egy szenttől jöttünk vissza. Ez az apáca minden földi mérték fölött áll. Értelme, gondolkodása és beszéde nem ebből a világból való

– számolt be neki egy püspök. Még abban a korban is, amikor a misztériumot, a transzcendenst a hétköznapi világ természetes részének tekintették, szemet szúrt az apátnő viselkedése, de jócselekedeit elvitatni senki sem tudta. Királyok, fejedelmek kérték ki Hildegard tanácsát, ő pedig a saját keresetlen, karakán stílusában ki is osztotta azokat, akik nem járták Isten útját. Magáról mégis így nyilatkozott: „egy törékeny ember, akiben semmi állandóság nincs, hamu a hamuból és por a porból”.

Hildegard von Bingen látomásai nyomán írta átfogó teológiai munkáit, de ez vezette őt a zeneszerzésben is. Mintegy hetven zenei művet írt – mondani sem kell, mind egyházi alkotások. Műveit bátor melizmatikus szerkesztés jellemzi (amelyben sok hang jut egy-egy szótagra), könnyen felismerhetőek, egyéniek. Egyik leghíresebb alkotása az Ordo Virtutum, egy moralitás, amely az Erények és a Gonosz küzdelmét mutatja meg az emberi lélekért. A lélek természetesen női hangon szól, de az erények, a próféták és pátriárkák hangja is női; az Ördögé viszont férfi – nem is énekel, csak morog, kiabál, nem képes az isteni harmóniába olvadni.

Műveiből készült a Sequentia régizenei együttes Canticles of Ecstasy című lemeze 1993-ban. (YouTube-link.)

Az utóbbi évtizedekben Hildegard von Bingen alakja utat talált a popkultúrába. Életéről 2010-ben, Vision címmel készül német film. „Nem csak hite volt; Hildegard von Bingen kíváncsi volt” – mondta hőséről a film rendezője, Margarethe Von Trotta. Ha a Spotify-on a műveit keressük, könnyen lehet, hogy lemezlovasok, technozenészek feldolgozásaira bukkanunk, akik előszeretettel használják vizionárius zenéjét saját trackjeikhez. És természetesen a feminizmus is vállaira vette alakját mint az első zeneszerzőnőt, akinek művei fennmaradtak. Nem is akármilyen életmű: legyenek akár Istentől ihletettek, vagy egyszerűen egy érzésekben, kreativitásban gazdag nő alkotásai, zenéje ma sem veszítette el fényét. Egy kortársa mondta róla:

Lángolni több, mint tudás birtokában lenni.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Színház

Az évad legjobb művészi produkcióit díjazta a Radnóti Színház

Megtartotta évadzáró társulati ülését a Radnóti Színház, ahol Kováts Adél igazgató összegezte az elmúlt évadot, valamint kihirdette a következő új bemutatóit.
Klasszikus

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Könyv

Tarolt a Semmelweis a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Huszonkét kategóriában hirdettek nyertest hazánk legnagyobb filmes szemléjén. Koltai Lajos Semmelweis című történelmi drámája összesen hat – köztük a legjobb film és a legjobb rendező – kategóriában diadalmaskodott.
Vizuál

Zsigmond Gábor lesz a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A döntést Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Csák János kulturális és innovációs miniszter jóváhagyásával jelentette be.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.
Klasszikus hír

Svájci fesztivál magyar fellépőkkel

A június 28. és 30. között a Genfi-tó partján rendezett Léman Bouquet Fesztivál változatos zenei programokat kínál, idilli környezetben a közönségnek. A koncerteken számos magyar művész is fellép.
Klasszikus interjú

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll.