Klasszikus

Hildegard von Bingen elektronikával – interjú Mandel Róberttel

2020.03.09. 09:00
Ajánlom
A 12. századi apátnő és zeneszerző, Hildegard von Bingen zenéje ihlette az Ensemble Mandel koncertjét, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, április 4-én hallhat a hazai közönség. Az együttes alapítóját, Mandel Róbertet ihletforrásokról kérdeztük, de az elektronikus zene történetéről is kaptunk gyorstalpalót.

Hildegard von Bingen sok forrás szerint egy psalterium nevű hangszeren játszott…

A psalterium nevű hangszer tulajdonképpen egy hárfacitera, amely viszont később bukkant fel Európában, és mint minden citeraféle, a keleti santurból fejlődött ki. Messzire menne, ha ebbe részletesen belemennék, de legyen elég annyi, hogy Európában kevés hangszert ismertek a középkor elején. Amikor az arab, erőszakosan betörő törzsek magukkal hozták a fejlettebb hangszereiket, valóságos kulturális sokkot jelentett az európaiaknak. A Cantigas de Santa Maria című Bölcs Alfonz-korabeli kötetben minden rajzon két alak ül egymással szemben, az egyik arab, a másik európai.

Gyanús nekem, hogy Hildegard von Bingen a 13-14. századi psalterium nevű hangszeren játszott volna. Organológiai szempontból a középkorról igen keveset tudunk.

Hildegard_von_Bingen-101259.jpg

Hildegard von Bingen (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Hogyan terelődött a figyelmed Hildegard von Bingenre?

Negyven év után arra ébredtem, hogy önmagában unom a régizenét. Sok mindent eljátszottam, valami másra vágytam. Mindig kísérleteztem azzal, hogy a tekerőlantot elektronikusan szólaltassam meg, a KFT-vel is játszottam egy dalt, amiért akkor az év hangszeres művészévé választottak. 1994-ben Marcus Stockhausen trombitással, Hossam Ramzy tablajátékossal, az Okutta ütőegyüttessel, Balogh Kálmán cimbalmossal és Szendi Gábor dobossal elkészítettük a Roots and Routes című lemezt, ebből rengeteg fogyott, a Hungaroton többször újranyomta. Ez egy világzenés album volt, viszont inspirált. 2015 őszén a Bálnában adtunk egy koncertet a Cafe Budapest fesztiválon, amelyen Christa Schönfeldinger üveghárfán eljátszott egy Hildegard von Bingen-darabot, fantasztikus hatása volt! Összeszedtem hát egy csapatot. Andrejszki Judit fog énekelni, és lesz elektronika is, Kaltenecker Zsoltnak hála.

A mostani koncert izgalmas vállalkozás, ráadásul illik a kurrens vonulatokba, mert a középkori vagy reneszánsz zenét szívesen ötvözik elektronikával.

A Hildegard-műsort már eljátszottuk az antwerpeni Festival van Vlaanderen közönsége előtt, nagy sikert aratott.

Hogyan változtatta meg a zenét az elektronika? És mi a szerepe a mi korunkban?

1760-as években egy Jean-Baptiste Delaborde nevű szerzetes már létrehozta az első elektromos hangszert, egy csengőkből álló, mikroamperes feszültséggel működő szerkezetet, amelyet a francia forradalom idején szétvertek. A következő évszázad végén a telefonnal együtt megjelent az electro-harmonic telegraph, amivel dallamokat lehetett küldeni. A legelső hangszer a dynamophon volt, amely hatalmas helyet igényelt. És nem szabad elfelejteni a theremint, amelynek a feltalálójáról, Léon Thereminről nem mindenki tudja, hogy orosz kém volt Amerikában, egészen addig, míg bele nem szeretett egy Lavinia Williams nevű fekete táncosnőbe, ezt a szovjetek már nem nézték jó szemmel, és szőnyegbe tekerve visszavitték a vasfüggöny mögé, a gulágra. Aztán jött a voder, abból meg a vocoder, de az első magnetofon is hangszerként szolgált. Ugyanebben az időben készült el a chamberlin, majd abból a mellotron. Ebből Paul McCartney vette meg az elsőt, a második meg a szcientológus L. Ron Hubbard, hogy a hangszerrel képezzen kamutapsot a rádióadásaihoz. Én hoztam Magyarországra eredeti theremint, mellotront és ondes martenot-t.

Kodály még élt, amikor az elektronikával már vacakoltak itthon, mondta is, hogy „addig-addig szerelgetik a zongorát, míg fel nem találják újra”.

Lehet, hogy az öregnek végül igaza volt. Ma úgy látom, hogy az elektronika nem tud tovább fejlődni, elindultunk visszafelé. Én most azt mondom, érdemes visszatérni kicsit az akusztikus elemekhez, illetve jól ötvözni a kettőt.

Ensemble Mandel: Bingeni Szent Hildegárd látomásai

Az együttes tagjai: Andrejszki Judit – ének, billentyűs pszaltérium, Mandel Róbert – organistrum (tekerőlant), Molnár Andrea – furulya, Szabó Zsolt – fidula, Kaltenecker Zsolt – elektronikus hangszerek
Művészeti vezető: Mandel Róbert

Zeneakadémia — Solti Terem
2020. április 4., 19.30

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

Kapcsolódó

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

A legelső női zeneszerző fennmaradt életművel, amelyhez hozzátartoznak a róla szóló legendák, hite, kíváncsisága, és női érzékenysége, amely kiemelte őt a férfias középkori világból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Az idei Arcus Temporum „házhoz megy”

A Pannonhalmi Főapátság kortárs művészeti fesztiváljának hangversenyeit élőben is közvetítik az arcustemporum.com oldalon, augusztus 21-23. között.
Klasszikus ajánló

„Fellélegzés” – Rövidesen indul az 5. Fesztivál Akadémia Budapest

Augusztus 20-tól rendezik meg az idei Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) koncertsorozatát a Zeneakadémián, a BMC-ben, a Hagyományok Házában és más helyszíneken. A rendezvényre több mint hatvan kiváló magyar művészt hívott meg Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezető. A „Fellélegzés” címet viselő fesztivál teljes programja elérhető a rendezvény honlapján, a hangversenyekre megkezdődött jegyértékesítés.
Klasszikus ajánló

Madarász 70 – A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Madarász Iván zeneszerző három műve kerül terítékre szeptember 4-én a Pesti Vigadó csodálatos termében.
Klasszikus ajánló

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Klasszikus interjú

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.