Klasszikus

Hildegard von Bingen elektronikával – interjú Mandel Róberttel

2020.03.09. 09:00
Ajánlom
A 12. századi apátnő és zeneszerző, Hildegard von Bingen zenéje ihlette az Ensemble Mandel koncertjét, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, április 4-én hallhat a hazai közönség. Az együttes alapítóját, Mandel Róbertet ihletforrásokról kérdeztük, de az elektronikus zene történetéről is kaptunk gyorstalpalót.

Hildegard von Bingen sok forrás szerint egy psalterium nevű hangszeren játszott…

A psalterium nevű hangszer tulajdonképpen egy hárfacitera, amely viszont később bukkant fel Európában, és mint minden citeraféle, a keleti santurból fejlődött ki. Messzire menne, ha ebbe részletesen belemennék, de legyen elég annyi, hogy Európában kevés hangszert ismertek a középkor elején. Amikor az arab, erőszakosan betörő törzsek magukkal hozták a fejlettebb hangszereiket, valóságos kulturális sokkot jelentett az európaiaknak. A Cantigas de Santa Maria című Bölcs Alfonz-korabeli kötetben minden rajzon két alak ül egymással szemben, az egyik arab, a másik európai.

Gyanús nekem, hogy Hildegard von Bingen a 13-14. századi psalterium nevű hangszeren játszott volna. Organológiai szempontból a középkorról igen keveset tudunk.

Hildegard_von_Bingen-101259.jpg

Hildegard von Bingen (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Hogyan terelődött a figyelmed Hildegard von Bingenre?

Negyven év után arra ébredtem, hogy önmagában unom a régizenét. Sok mindent eljátszottam, valami másra vágytam. Mindig kísérleteztem azzal, hogy a tekerőlantot elektronikusan szólaltassam meg, a KFT-vel is játszottam egy dalt, amiért akkor az év hangszeres művészévé választottak. 1994-ben Marcus Stockhausen trombitással, Hossam Ramzy tablajátékossal, az Okutta ütőegyüttessel, Balogh Kálmán cimbalmossal és Szendi Gábor dobossal elkészítettük a Roots and Routes című lemezt, ebből rengeteg fogyott, a Hungaroton többször újranyomta. Ez egy világzenés album volt, viszont inspirált. 2015 őszén a Bálnában adtunk egy koncertet a Cafe Budapest fesztiválon, amelyen Christa Schönfeldinger üveghárfán eljátszott egy Hildegard von Bingen-darabot, fantasztikus hatása volt! Összeszedtem hát egy csapatot. Andrejszki Judit fog énekelni, és lesz elektronika is, Kaltenecker Zsoltnak hála.

A mostani koncert izgalmas vállalkozás, ráadásul illik a kurrens vonulatokba, mert a középkori vagy reneszánsz zenét szívesen ötvözik elektronikával.

A Hildegard-műsort már eljátszottuk az antwerpeni Festival van Vlaanderen közönsége előtt, nagy sikert aratott.

Hogyan változtatta meg a zenét az elektronika? És mi a szerepe a mi korunkban?

1760-as években egy Jean-Baptiste Delaborde nevű szerzetes már létrehozta az első elektromos hangszert, egy csengőkből álló, mikroamperes feszültséggel működő szerkezetet, amelyet a francia forradalom idején szétvertek. A következő évszázad végén a telefonnal együtt megjelent az electro-harmonic telegraph, amivel dallamokat lehetett küldeni. A legelső hangszer a dynamophon volt, amely hatalmas helyet igényelt. És nem szabad elfelejteni a theremint, amelynek a feltalálójáról, Léon Thereminről nem mindenki tudja, hogy orosz kém volt Amerikában, egészen addig, míg bele nem szeretett egy Lavinia Williams nevű fekete táncosnőbe, ezt a szovjetek már nem nézték jó szemmel, és szőnyegbe tekerve visszavitték a vasfüggöny mögé, a gulágra. Aztán jött a voder, abból meg a vocoder, de az első magnetofon is hangszerként szolgált. Ugyanebben az időben készült el a chamberlin, majd abból a mellotron. Ebből Paul McCartney vette meg az elsőt, a második meg a szcientológus L. Ron Hubbard, hogy a hangszerrel képezzen kamutapsot a rádióadásaihoz. Én hoztam Magyarországra eredeti theremint, mellotront és ondes martenot-t.

Kodály még élt, amikor az elektronikával már vacakoltak itthon, mondta is, hogy „addig-addig szerelgetik a zongorát, míg fel nem találják újra”.

Lehet, hogy az öregnek végül igaza volt. Ma úgy látom, hogy az elektronika nem tud tovább fejlődni, elindultunk visszafelé. Én most azt mondom, érdemes visszatérni kicsit az akusztikus elemekhez, illetve jól ötvözni a kettőt.

Ensemble Mandel: Bingeni Szent Hildegárd látomásai

Az együttes tagjai: Andrejszki Judit – ének, billentyűs pszaltérium, Mandel Róbert – organistrum (tekerőlant), Molnár Andrea – furulya, Szabó Zsolt – fidula, Kaltenecker Zsolt – elektronikus hangszerek
Művészeti vezető: Mandel Róbert

Zeneakadémia — Solti Terem
2020. április 4., 19.30

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

Kapcsolódó

Hildegard von Bingen, aki angyalokkal beszélgetett

A legelső női zeneszerző fennmaradt életművel, amelyhez hozzátartoznak a róla szóló legendák, hite, kíváncsisága, és női érzékenysége, amely kiemelte őt a férfias középkori világból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.