Klasszikus

Hisako Kawamura a Nemzeti Filharmonikusokkal

2016.01.12. 09:16
Ajánlom
A japán zongoraművésznő, Hisako Kawamura Kocsis Zoltán vezényeltével azt a versenyművet szólaltatja meg január 29-én a Müpában, amelyet nehézsége miatt ritkán tűznek műsorra.

Rachmaninov III. zongoraversenyét első, 1909-es tengerentúli turnéjára komponálta. Érdekesség, hogy az orosz zeneszerző az Amerikába tartó gőzös fedélzetén, egy néma utazóklaviatúrán gyakorolta be a darabot, amely a Gustav Mahler vezényelte előadás után lett széles körben ismert. (Rachmaninov éppen e jól sikerült turné után vehette meg első automobilját.)

Rachmaninov

Rachmaninov (Fotó/Forrás: Hulton Archive / Óbudai Társaskör)

Kawamura, az egyik legkeresettebb japán zongoraművésznő ötévesen került Európába, így már zenei tanulmányait is Németországban végezte. Hihetetlen tempóérzék, rugalmasság, szabadság és természetesen technikai tökéletesség jellemzi játékát, nem véletlenül díjazták például a Clara Haskil Zongoraversenyen, a zürichi Anda Géza Zongoraversenyen, a müncheni ARD Nemzetközi Zenei Versenyen vagy az Erzsébet királyné Versenyen, Brüsszelben, hogy csak a legrangosabbakat említsük. Mindennek alig pár éve, de azóta Kawamura a legnevesebb dirigensekkel és zenekarokkal koncertezte végig a világot.

Rachmaninov III. zongoraversenyét sokan minden idők legnehezebb billentyűs versenyművének tartják. Ennek a véleménynek nem csupán a zongoraszólam elképesztő technikai követelményei, hanem a gazdag zenei szövet ritmikai bonyolultsága, s a szólista és a zenekar együttjátszásának nehézsége ad alapot. A mű megszólaltatása ma is nagy kihívás minden zongoraművész számára, amelynek megfelelni, különösen azzal a természetes könnyedséggel és eleganciával, ahogyan az 1939-ben készült legendás felvételen maga a szerző játszik, csak a legnagyobbaknak sikerül. Közhely, de igaz, hogy Rachmaninov zongoraszólamainak virtuozitása sosem öncélú, mindig csak eszköz a zene szolgálatában – ugyanúgy, ahogyan egykor Lisztnél. Bár sajnos Liszt zongorajátékáról nem áll rendelkezésünkre felvétel, de a fennmaradt leírások alapján úgy tűnik, Rachmaninov hangszeres művészete nem csak a technikai elemek sokaságában, de a zongorával való kapcsolat egész attitűdjében is rokon lehetett Lisztével. (Az összekötő kapocs kettejük között Rachmaninov unokatestvére, Alexander Ziloti volt, Liszt egyik leghíresebb weimari növendéke, aki később a moszkvai konzervatóriumban Rachmaninovot is tanította.)

Rachmaninov első amerikai hangversenykörútjára 1909 őszén került sor, s a zeneszerző erre az alkalomra komponálta a 3. zongoraversenyt. A mű bemutatója november 28-án hangzott el New Yorkban, majd Rachmaninov 1910 januárjában újra eljátszotta, ezúttal Gustav Mahler vezényletével – ez az előadás nagy hatással volt a komponistára, s úgy emlékezett vissza rá, hogy ez volt az egyetlen alkalom, amikor a mű nem csak a muzsikusok, hanem a közönség körében is sikert aratott. A zongoraversenyt szerzője Josef Hofmannak ajánlotta, akit a kor legjobb zongoristájának tartott, ám ő sohasem játszotta el, s a mű csak az 1930-as években, nagyrészt Vladimir Horowitznak köszönhetően indult el a népszerűség útján. (A nagyközönség körében a Shine (Ragyogj!) című ausztrál filmmel vált ismertté, amelynek főhőse David Helfgott zongoraművész, s amelyben kulcsszerepet játszik Rachmaninov III. zongoraversenye.)

Nemzeti Filharmonikusok

Nemzeti Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Posztós János, Művészetek Palotája)

A hangverseny második részében a harminckét esztendős titán, Beethoven egyik legderűsebb szimfóniáját hallhatjuk, amely különös módon a zeneszerző mély személyes válságában, a süketséggel és ennek következményeivel számot vető heiligenstadti végrendelet írásának az idején keletkezett. A II. szimfónia a derű, az optimizmus és a humor zenéje, alighanem az utolsó a Haydn által tökélyre emelt bécsi klasszikus szimfonikus stílusban, a forradalmian új Eroica előtt. A mű 1801-1802-ben készült. Bemutatójára 1803. április 5-én került sor, a szerző második, nagy szerzői estjén, a Theater an der Wienben. A koncerten maga Beethoven vezényelt.

A szimfóniával kapcsolatban mindenütt hivatkoznak az 1802. október 6-án kelt híres Heiligenstadti Testamentumra és az abban megnyilvánuló kétségbeesett hangulatra. A szimfónia zenéje azonban valósággal szöges ellentéte mindenfajta kétségbeesésnek: fiatalos, tüzes erő és életvidám energia jellemzi. Hogyan magyarázhatjuk ezt az ellentmondást? Lehetséges-e, hogy ugyanaz a Beethoven komponálta a II. szimfónia fiatalos erőtől és vidámságtól duzzadó zenéjét, mint aki 1802 októberében - az öngyilkosság határán állva - papírra vetette a Heiligensadti Testamentum kétségbeesett gondolatait?

A kérdést Bartha Dénes fogalmazta meg. Őt nem elégítette ki az a magyarázat, hogy a II. szimfónia afféle "hősies hazugság", a testamentum eleven cáfolata, melyben Beethoven "kétségbeesett erőfeszítéssel legyűri a süketsége okozta depressziót". A betegség démonának hősies legyőzésére ugyanis nem a II. szimfóniában vállalkozik Beethoven - véli Bartha Dénes -, hanem a mindjárt utána megkezdett Eroica szimfóniában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.