Klasszikus

Historikus zene Brazíliában

2011.08.04. 08:02
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikusok trombita szólamvezetője Pro Art Quartet nevű együttesével képviselte Magyarországot a brazíliai Campos do Jordao Fesztiválon. Műsorukról és a tagok által tartott kurzusokról Tóth Lászlót és Szentpáli Roland tubaművészt kérdeztük.

- Hogyan jutott ki az együttes a fesztiválra?

- Tóth László: Még a tavalyi rendezvényen vett részt zenekarunk egyik tagja, Szentpáli Roland tubás, aki jó tapasztalatokkal tért haza, így jött az ötlet, hogy az idén a Pro Art Quartettel megyünk. A meghívás szimpátia és szakmai szempontok alapján történt. A szervezőknek megtetszett az idei koncertműsorunk ötlete is, hiszen az egyik felében a historikus barokk zenéé volt a főszerep, a második felében viszont kortárs darabokat, Romhányi Áron és Szentpáli Roland szerzeményeit játszottunk.

- Milyen felállásban zenéltek?

- T. L.: A zenekar állandó tagjain, azaz Szentpáli Rolandon (tuba), Gyivicsán Györgyön (harsona) és Boštjan Lipovseken (kürt) kívül vendégeink voltak Romhányi Áron zongorista és Borsodi László trombitaművész, aki a barokk zene és hangszerek szakértője, ezért magától értetődő volt, hogy csatlakozik hozzánk. Romhányi Áron pedig az egyik legjobb magyar jazz-zongorista, aki tudásával és stílusával színesítette az együttest. Ő a koncertet követően improvizációs mesterkurzust tartott, mely újszerű megközelítései miatt nagyon tetszett a közönségnek. 

- Szentpáli Roland: A hallgatók szívesen és érdeklődve fogadták az együttes játékát, különösen a hangverseny első felében elhangzott Michel-Richard de Lalande Fanfares du Roy című darabja vagy Antonio Bertali 4. szonátája kapcsán, de a koncertünk második felében alhagzott Romhányi Áron Dilemma és Collision Course című szerzeménye vagy az én darabom is kedvező fogadtatásra talált. A siker titka lehet, hogy ezek a több tételes művek modern hangvételük ellenére mégsem túl elrugaszkodottak.

- Különleges barokk hangszereket is vittek ki a fesztiválra?

- Sz. R.: Igen, szoprán cinket, mely leggyakrabban fából készült, hanglyukakkal ellátott kürtféle, de vittünk barokk trombitát is, melyen billentyűk helyett lyukak vannak. Velünk volt még a barokk harsonánk, a barokk kürtünk, az orgonapozitív és a szerpent is. A historikus előadásmód is egy különleges, önálló nyelvezet ugyanúgy, mint a jazz vagy bármely más zenei irányzat. 

- Romhányi Áronon kívül a zenekar többi tagja is tartott kurzust a koncert utáni időszakban. Milyen benyomások érték Önöket ennek kapcsán?

- T. L.: A brazil emberekre általában elmondható, hogy a szegénység ellenére életüket mégsem a hétköznapi problémák határozzák meg. Ez a felszabadultság a zenészek játékán is érezhető volt. Leköti őket a zene, és inkább erre figyelnek, minthogy a tökéletességre törekedjenek.

- Hogyan fogadták a barokk muzsikát?

- T. L.: Az európai klasszikus művek játszásakor csak apróbb helyreigazításra volt szükség a gyakorlás során, de a barokk zenéhez való hozzáállásuk jóval bizonytalanabb volt. Brazíliában még nem ütötte fel a fejét a historikus játékmód és az autentikus, barokk hangszerek használata, de a fiatal zenészek hozzáállásából arra következtettünk, hogy nagyon szeretnék elsajátítani. Rendkívül jó adottságokkal rendelkeznek, így percek alatt magukba szippantották az információkat, ehhez persze rásegítenek az európai, portugál és spanyol gyökerek is. A mi munkánk szerves része volt a technikai képzés, melynek köszönhetően számos zenei stílusból ízelítőt kaptak a diákok, beleértve a kortárs zenét is. Az kurzus légköre egyébként más volt, mint Európában: más a diákok hozzáállása a zenéhez, a művészethez, ami leginkább a motivációban, a temperametumukban és a felkészültségben mutatkozott meg.

- Mit jelent ez pontosan?

- T. L.: Az általam tartott egyhetes kurzus alatt általuk még nem tanult darabokat is vettünk, melyek eljátszásához két hét felkészülési időre lenne szükség. Ennek ellenére egy-két nap alatt nyolcvan százalékos pontossággal már el tudtak játszani egy nehezebb szimfóniát is.

- Sz. R.: Nagyon meglepett, hogy mennyire motiváltak a fiatal zenészek Brazíliában. Az egyhetes kurzus tulajdonképpen egy zenekari anyag elsajátítását jelentette és felkészülést a kurzuszáró koncertre. A tanulók minden nap felkészülten jöttek az órákra, függetlenül attól, hogy meddig zenéltek vagy gyakoroltak előző este. Nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot az öt tubás növendékemmel, aki mindegyike rendkívül tehetséges volt. Az órákon sok klasszikus és kortárs zenét hallgattunk. Meglepő volt számomra, Ligeti György műveire ugyanolyan nyitottak voltak, mint Mozat darabjaira.

- Tervezik a visszatérést jövőre is?

- T. L.: 2012-ben a helyi Sao Paolo-i szimfonikus zenekar tagjai fogják tartani a hangszeres kurzusokat, mert a fesztivál jövő évi költségvetése nem teszi lehetővé, hogy európai vezető zenekarokat és szólistákat hívjanak meg játszani illetve tanítani. Ennek ellenére minket visszahívtak, hogy folytassuk a barokk hangszeres képzést, sőt, sok diák kurzuson kívül is szívesen jönne Magyarországra zenét tanulni.

Részlet a koncertből: 

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György beszédével avatták fel a Ligeti György utcát

A BMC mellett található, hajdani Imre utca vette fel Ligeti György nevét az évforduló alkalmából. Az avatóünnepségen jelen volt a zeneszerző özvegye, Ligeti Vera, valamint fia, Lukas Ligeti.
Vizuál

Magyar siker Cannes-ban – mutatjuk a fesztivál legnagyobb nyerteseit

A világ legrangosabb fesztiváljának fődíját Justine Triet francia rendező kapta, aki filmjében a független nőket érintő társadalmi előítéleteket vizsgálja. Buda Flóra Anna 27 című animációs filmjét a legjobb rövidfilmnek választották.
Zenés színház

Nyitás a végtelenre – interjú Baráth Emőkével

Sűrű a világjáró Baráth Emőke nyárelője, ezúttal itthon. Májusban Mozart Idomeneo, Kréta királya című operájában formálja meg Iliát, június 3-án pedig Aranykor: Mítosz címmel ad nagyszabású koncertet.
Vizuál

Buda Flóra Anna: Van magyar pénz a filmben, csak sajnos ez nem a Filmintézet érdeme

Háromszor is visszautasították Buda Flóra Anna filmtervét, most mégis gratuláltak az Arany Pálmához. A rendező szerint sajnálatos, hogy az ügy eltereli a figyelmet arról, kik, mekkora energiát fektettek a filmbe.
Színház

A zenés előadások és a vígjátékok jegyében hirdetett évadot a Szegedi Nemzeti Színház

Shakespeare szerzőként és témaként is felkerül a szegedi repertoárra, de Puccini, Donizetti, Lehár Ferenc, Kleist és Szabó Maga is szerepel a 2023-24-es szegedi évad alkotói között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Tomboló siker fogadta a Fesztiválzenekart – Mahler-koncertjük visszahallgatható

Ötcsillagos kritikák zúdultak Fischer Iván karmesterre és a Budapesti Fesztiválzenekarra (BFZ) májusi európai turnéjuk után. Bécs, London, Brugge és Lipcse közönsége egytől egyig álló ovációval ünnepelte a magyar együttest.
Klasszikus hír

Nemzetközi zenei díjat nyert az Országos Széchényi Könyvtár tanulmánykötete

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által 2021 őszén kiadott „Eritis mihi testes”. Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei című kétnyelvű tanulmánykötet rangos nemzetközi díjat nyert.
Klasszikus ajánló

13 éves az Anima Musicae Kamarazenekar

Ünnepi koncerttel zárja évadát az Anima Musicae Kamarazenekar, az együttes június 20-án ünnepli 13. születésnapját. Egy ígéretes tehetség, a Virtuózokból is ismert Patricija Avšič csatlakozik az együtteshez.
Klasszikus hír

Kurtág György beszédével avatták fel a Ligeti György utcát

A BMC mellett található, hajdani Imre utca vette fel Ligeti György nevét az évforduló alkalmából. Az avatóünnepségen jelen volt a zeneszerző özvegye, Ligeti Vera, valamint fia, Lukas Ligeti.
Klasszikus magazin

Kaleidoszkóp a 20. századból – száz éve született Ligeti György

Nem maradhatott Magyarországon, hát az egész világ megismerte a nevét. Születésének századik évfordulójáról világszerte megemlékeznek a muzsikusok és a zeneszerető közönség. Ligeti Györgyre emlékezünk.