Klasszikus

„Hiszek a zene béketeremtő erejében” – interjú Gabriel Bebeșeleával

2024.04.02. 15:15
Ajánlom
Fiatal román vendégkarmester vendégszerepel a Pannon Filharmonikusok Hídemberek című, április 13-i koncertjén. Gabriel Bebeșelea már eddig is igen szép sikereket ért el, vezényelte többek között a Berlini Rádiózenekart és a londoni Royal Philharmonic Orchestrát. A zenei különlegességek iránt fogékony muzsikus magyar és román alkotóktól dirigál majd műveket: Bartók és Enescu mellett a közelmúltban elhunyt komponista, Radu Paladi zongoraversenye szerepel műsoron, Balog József szólójával. Eddigi pályájáról, a zenekarokkal való kommunikációról, kedvenc szerzőiről és arról is beszélgettünk a karmesterrel, hogyan képes a zene összekötni az embereket.

A családjában sok a zenész, illetve zenetanár. Melyek voltak a legfontosabb hatások, amelyek önt is a pálya felé terelték?

Természetesen az, hogy gyerekkoromban a zene a mindennapi élet része volt, az én utamat is a művészetek felé vezette. Azt gondolom, ebben a kíváncsiságom játszotta a legfontosabb szerepet, amit a családom mindig is bátorított.

Hétéves koromban két ajándékot kaptam: bérletet a szülővárosom, Nagyszeben filharmonikus zenekarának hangversenyeire és Shakespeare szonettjeit.

Mind a kettő nagy kihívást jelentett, és felébresztette bennem ezt az óriási tudásvágyat, ami a mai napig hajtóerőt jelent.

Melyek voltak eddigi pályája legfontosabb fordulópontjai? Kik azok a tanárok, pályatársak, akik a legnagyobb hatást tették önre?

Sokan játszottak szerepet a muzsikusi személyiségem alakulásában. Először Kolozsváron tanultam vezényelni Petre Sbârceánál, majd Bukarestben Horia Andreescunál. Nem sokkal ezután ösztöndíjat kaptam a Concertgebouw Zenekarhoz, az itteni élmények pedig felnyitották a szemem, de ami még fontosabb, a fülem és zenei értelemben a lelkem is. Ezután Bécsbe költöztem, hogy Mark Stringernél folytassam a tanulmányaimat, a Bécsi Zeneakadémián. A legnagyobb hatást Kurt Masur és Bernard Haitink tette rám, akiktől megtanultam, mi az igazi zenei nagyság. Azóta minden egyes nap ennek elérésére törekszem, még ha talán lehetetlen is a feladat.

GabrielBebeselea1_c_IonutMacri-103954.jpg

Gabriel Bebeselea (Fotó/Forrás: Ionut Macri / Pannon Filharmonikusok)

Nagyon sok, különféle zenekart vezényelt már. Mikor könnyű együtt dolgozni egy együttessel, és hogyan kezdi meg a közös munkát a muzsikusokkal?

Ahogy minden emberi találkozás során, egy új zenekarral is nagyon fontos az első néhány perc. Ekkor kezdjük egymást zenei értelemben megismerni, ezért ilyenkor a próba első negyed-fél órájában sosem szoktam megállni. Ebben a szakaszban rengeteg mindent megtudunk egymásról, a zenén és a hatodik érzékünkön keresztül. Olyan ez, mint amikor az életben megismerünk egy új embert, figyelmesebben hallgatjuk, és érzékenyebben követjük az oda-vissza hatásokat kettőnk között.

Számomra akkor könnyű kijönni egy zenekarral, ha a zenészek nyitottak, és nem ragaszkodnak a berögzült szokásokhoz.

Mindig a zene üzenetét keresik, és szívesen lépnek új utakra. Vagy legalábbis készek új nézőpontból megközelíteni a muzsikát, mert ha százszor adunk elő egy darabot, akkor is minden egyes alkalommal más emberek vagyunk.

Munkássága fontos része, hogy ritkaságokat, illetve elfeledett darabokat kutat fel. Miért érdeklik ezek a művek?

Mivel történelemrajongó vagyok, a kedvenc hobbim, hogy belevetem magam a különböző archívumokba, és összefüggéseket, illetve méltatlanul elfeledett műveket keresek. Ez megint csak a kíváncsiság, és ezért is szeretem a karmesteri szakmát: a zene végtelen, és az embernek mindig kell valamit tanulnia.

Egy interjúban említette, hogy szereti az izgalmas tematikára épülő koncerteket. A Pannon Filharmonikusok estje a Hídemberek címet viseli. Mit gondol a műsor-összeállításról?

A koncertnek kerete van, mint egy festménynek. Azt mondanám, hogy az 1881-es évszám az, ami maga is szimmetrikus, ezt a formát pedig az ebben az évben született Bartók Béla nagyon kedvelte. Mivel Erdélyből származom, a zenéje elképesztően közel áll a szívemhez és ahhoz a zenei világhoz, amelyben felnőttem.

Bartók az egyik kedvenc zeneszerzőm, és mindaz, amit a zenében felfedezett, gyerekkorom óta lázba hoz.

Az ő reneszánsz egyénisége is inspirálta a saját kutatói tevékenységemet, amelynek eredményei viszont nagyrészt a koncert másik pólusához, George Enescuhoz köthetők. Enescu szintén 1881-ben született, és Bartókhoz hasonlóan nagyon jelentős zenészegyéniség volt. Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy néhány elfeledett művét én mutathattam be. Bartók és Enescu jó barátok és muzsikuskollégák is voltak. A Két kép című Bartók-mű egyébként nagyon hasonló hatásokkal él, mint Enescu I. szimfóniája (amit az ő Eroicájának is neveznek), és nem is csak a tonalitása, hanem a zenében rejlő hihetetlen energia miatt.

GabrielBebeselea_16_c_ArtoGrafica-103937.jpg

Gabriel Bebeselea (Fotó/Forrás: Arto Grafica / Pannon Filharmonikusok)

Milyen helyet foglal el Enescu a román kulturális életben?

Gyakran játsszák Romániában, már nem az ismeretlen szerzők által nyújtott érdekességet jelenti, hanem az alaprepertoár részévé vált. Ez a George Enescu Fesztiválnak is köszönhető, és annak a műveiből készült és mostanában is készülő, sok remek felvételnek, amelyek megmutatják, milyen lenyűgöző, ragyogó zeneszerző volt. Bevallom,

szeretném, ha létrejönne egy Enescu Intézet az életműve kutatására, hogy ne csak a legfontosabb, opusszámmal jelölt kompozíciók legyenek közismertek.

Biztos vagyok benne, hogy ez a munka arra is hatással lenne, hogyan tudjuk a műveit a nagyközönséghez eljuttatni.

A koncert címe Hídemberek, ám a kelet-közép-európai történelemben nagyobb szerepet játszottak a konfliktusok, mintsem a hídépítés. Mit gondol, a kultúra hogyan lehet képes összekötni minket?

Sokszor láthatjuk, hogy a művészet és a kultúra feladata lehet, hogy összehozza az embereket, és lehetőséget teremtsen a dialógusra. A zenében is akad erre példa, ami ma talán fontosabb, mint valaha. Ott van például a Nyugat-Keleti Díván Zenekar, amely Goethe verseskötetének a címét viseli, és a Közel-Kelet muzsikusait gyűjti egybe, különösen az izraelieket és a palesztinokat. Az együttes működése azt hangsúlyozza, hogy a zenén keresztül ők is együtt tudnak működni egymással. Pár éve a Moldovai Nemzeti Ifjúsági Zenekar igazgatóságával mi is egymás mellé ültettünk ukrán és orosz zenészeket. Sajnos mostanra a háború lehetetlenné tette ezt a projektet, de továbbra is szilárdan hiszek abban a béketeremtő erőben, amit a zene a művészi hatáson és a csapatmunkán keresztül elérhet. Ebben talán az is szerepet játszik, hogy

Erdélyben nőttem fel: úgy hiszem, ha nemcsak egymás mellett élünk, de kommunikálunk és összefogunk, nagy felfedezéseket tehetünk.

Nem is tudom eléggé hangsúlyozni, milyen fontos együtt és nem egymás ellen dolgozni.

GabrielBebeselea3_c_IonutMacri-103954.jpg

Gabriel Bebeselea (Fotó/Forrás: Ionut Macri / Pannon Filharmonikusok)

Mit kell tudni a koncert műsorán szereplő harmadik darabról, Radu Paladi zongoraversenyéről?

A koncert keretét képező két nagy zeneszerző közé illesztettük ezt a különleges gyöngyszemet, a tizenegy éve, Bukarestben elhunyt komponista alkotását. Amikor Vass András először beszélt velem a versenyműről, meglepődtem, hogy ismeri, mivel rendkívül ritkán előadott mű. Így azonnal igent mondtam! A darabot leginkább a neoklasszikus stílussal lehetne leírni, maga a zeneszerző is sokszor játszotta, és érezni rajta, hogy számos filmhez komponált zenét. A filmes hatások mellett a jazzből származó ritmikai megoldások, illetve tipikus román zenei motívumok is előfordulnak benne. Nagyon élvezetes, ám a muzsikusok számára igen nehéz darab, de biztos vagyok benne, hogy a zenekar és a hallgatóság szívét is elnyeri majd.

Dolgozott már a Pannon Filharmonikusokkal és Balog József zongoraművésszel?

Ez lesz az első alkalom, de mindenki a legnagyobb elismeréssel szólt róluk, úgyhogy nagyon várom a közös munkát.

Bővebb információ és jegyvásárlási lehetőség:

április 13. 18:00, Kodály Központ, Pécs – Kattintson!

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Gabriel Bebeșelea (fotó/forrás: Ionut Macri / Pannon Filharmonikusok)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Könyv

„A gyermeknevelésnél is fontosabb lesz a szülőnevelés” – Steigervald Krisztián a Lírástudók vendége

Közgazdászként fordult a figyelme a pszichológia felé, az utóbbi hónapokban pedig a bestsellerlistára is felkúszott Generációk harca a figyelemért című könyvével. Podcastunkban Steigervald Krisztiánnal beszélgetett Grisnik Petra.
Vizuál

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Könyv

All You Need Is Love – új könyv jelent meg a Beatlesről

A kötetben korábban nem publikált interjúkon keresztül ismerhetjük meg egyebek közt a banda feloszlásának okait is. Ötven évvel mozis bemutatása után májustól egy streaming szolgáltáson ismét látható lesz az együttesről készült Let It Be című dokumentumfilm.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Klasszikus beszámoló

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Klasszikus hír

Dobri Dániel művét díjazták Washingtonban

A zeneszerző Halmazállapot-változások (States of Matter) című műve az öt legjobbnak választott alkotás közé került az Art Music Society zeneszerzőversenyén.
Klasszikus ajánló

Kortárs koncertek a Kodály Kórussal újra a BMC-ben!

Budapestre látogat a hazai kóruskultúra egyik kiemelten fontos együttese, a debreceni Kodály Kórus a hazai és a külföldi kortárs muzsika gyöngyszemeit hozza el a BMC_be, május 4-én és június 1-jén.
Klasszikus hír

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.