A feltehetőleg 1730 körül készült kép a Lipcsei Altes Rathausban őrzött, 1746-ban festett híres Haußmann-portré mellett az egyetlen hiteles festmény a zeneszerzőről. Bachot sok más alkotáshoz képest kissé teltebben és kevésbé szigorú arccal ábrázolja a festmény. Jörg Hansen múzeumigazgató elmondta, hogy a pasztellkép létezése a zeneszerző fia, Carl Philipp Emanuel levelezéséből ismert. 1774-ben apja életrajzírójának szóló levelében így írt: "Apám portréja, amelyet a több mint 150 zenész portréját tartalmazó zenei képgalériámban őrzök, pasztellel készült. Berlinből vízen szállíttattam ide, mert a száraz festékkel készült kép nem bírta volna az út rázkódásait".
A Bach Múzeum egy magángyűjteményen keresztül jutott a portréhoz, amely március 13-tól a berlini dómban nyíló Echt Bach! című kiállításon is látható lesz. Ezt követően az eisenachi múzeum állandó tárlatában kap helyet. A kép először 1927-28-ban Manfred Gorkénak, az eisenachi takarékpénztár dolgozójának gyűjteményében bukkant fel. Gorke a képet nagyapjától örökölte. A harmincas években a gyűjtemény szétosztása után a kép egy berlini magángyűjtőhöz került, azután gyakorlatilag eltűnt.