Klasszikus

Hódolat a vadászat istennője előtt

2021.10.11. 10:50
Ajánlom
A római istennő, Diana alakja kapcsolja össze azt a két francia barokk darabot, melyet az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás zárókoncertjén hallhat a közönség a Zeneakadémián.

A mítosz egy változata szerint erdők-mezők istennője, római nevén Diana, görögül Artemisz, nem sokkal azután, hogy anyja, Létó a világra hozta, végignézte ikertestvére, Apollón születését. A főisten, Zeusz lányaként már teljes tudatával rendelkező istennő elborzadt anyja kínjait szemlélve, így égi apjához fordulva azt kérte, soha ne kelljen férjhez mennie és gyermeket szülnie.

Diana féltve őrzött tisztasága sok földi férfi vesztét okozta, ám a leghíresebb közülük az ifjú vadász, Actaeon története.

Ovidius Átváltozások című művében írja le, hogyan esett a balul sikerült vadászat, mely az ifjú szörnyű halálát okozta. Diana istennő nimfáival egy forrásban fürdőzött, hogy felfrissítse magát, mikor a szintén megpihenni vágyó Actaeon lépteit a végzet ugyanerre a helyre vezette.

Őt, hogy a forrásharmatozó barlangba belépett,
meglátták a mezítlen nimfák, hát tenyerükkel
csapva csupasz mellük, sikolyuk telezengi az erdőt.
Nyomba Dianának köribé szaladoznak, az úrnőt
testükkel fedezik; de bizony közülük kimagaslik
mégis az istennő, fejjel magasabb seregénél.

A zavartól és dühtől elpiruló Diana vízzel hintette meg az ifjú vadász fejét, aki a forrás tükrében láthatta, mint veszíti el emberi vonásait, és változik szarvassá. Futni kezdett, ám ezzel csak magára vonta vadászkutyái figyelmét, akik végül a halálba űzték egykori gazdájukat.

Charpentier Actéon című operája nagyobb részben követi Ovidius leírását, bár a címszereplő tragikus halálát természetesen nem viszi színre, Juno (azaz Héra) istennő számol be a vadásztársaságnak uruk tragikus vesztéről.

Az 1684-es, tavaszi vadászati szezonra írt darab első előadásán feltehetőleg maga a zeneszerző énekelte Actéon szerepét.

François Colin de Blamont műveit kevésbé ismeri az utókor, habár a maga korában fontos szerepet játszott a francia udvarban, művet komponált XV. Lajos házassága alkalmából, a király pedig 1750-ben nemesi címet adományozott neki. Néhány darabját a kétezres években lemezre vették,

a koncertnek címet adó operája, a Diana ünnepe (La Fête de Diane) modern kottája viszont csupán erre az alkalomra készült csak el, így a közönség olyan élményben részesülhet, amihez hasonlóban évszázadok óta senki.

A darab cselekménye igen egyszerű, Périandre, Korinthosz türannosza és későbbi felesége, Mélisse, egy hosszú udvarlási jelenet végén talál egymásra. Kiderül, hogy igazából nincs is akkora ellentét Ámor és Diana között, így mindenki belevetheti magát az ünnep boldog táncforgatagába.

A két különleges operát a francia barokk zenéből készült felvételeivel már számos díjat nyert Purcell Kórus és Orfeo Zenekar adja elő, Vashegyi György vezényletével. A főszereplő szólisták Cyrille Dubois, Csereklyei Andrea, Eugénie Lefèvre és Szutrély Katalin lesznek.

Sajnos ahogyan Nero és Poppea, Périandre és Mélisse esetében is kegyetlenebb volt az élet a művészetnél, a házaspár ugyan néhány évet leélt együtt, és két fiuk született, ám később a férfi dührohamában egy kővel halálra sebezte feleségét, majd a holttesttel élt házaséletet. De a barokk operák idáig már nem szoktak eljutni.

Diana ünnepe
Charpentier: Actéon, Colin de Blamont: La Fête de Diane

Időpont: október 13. 19:30
Helyszín: Zeneakadémia, Nagyterem

Fejléckép: Purcell Kórus és Orfeo Zenekar (fotó: Raffay Zsófi)

Fűben-fában muzsika – Vadászati gálakoncert a Müpában

Kapcsolódó

Fűben-fában muzsika – Vadászati gálakoncert a Müpában

Ember és természet viszonyának zenetörténeti áttekintését hallgathatták végig, akik ellátogattak az „Egy a Természettel” – Vadászati és Természeti Világkiállítás gálakoncertjére, mely a barokktól a 21. századig vonultatott fel természeti és vadászati témájú zeneműveket.

Kulturális programok középpontjában a vadászat

Kulturális programok középpontjában a vadászat

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál utolsó öt napja is izgalmas és tartalmas programokat kínál. Az események között megtalálhatók klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítés, színházi előadás, valamint képző- és iparművészeti tárlatok, amelyek részben a világkiállítás időszakán túl is látogathatók lesznek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Színház

Menni kéne… – amire februárban beindulunk

Van, ahová a színészek, máshová a rendező, megint máshová az izgalmasnak ígérkező színházi nyelv csalogat be – legyen az dráma, thriller vagy olyan előadás, aminek a műfaja most még nem is tudható biztosan.
Plusz

Sztárfellépőkkel érkezik a 20 éves VeszprémFest

Az idén huszadik születésnapját ünneplő prémium zenei fesztivál programjában július 12. és 16. között Alvaro Soler, Mariza, Anna Netrebko, Joss Stone, Norah Jones és Rost Andrea is a fellépők között szerepel.
Klasszikus

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.
Klasszikus magazin

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.
Klasszikus ajánló

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.