Klasszikus

Hódolat a vadászat istennője előtt

2021.10.11. 10:50
Ajánlom
A római istennő, Diana alakja kapcsolja össze azt a két francia barokk darabot, melyet az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás zárókoncertjén hallhat a közönség a Zeneakadémián.

A mítosz egy változata szerint erdők-mezők istennője, római nevén Diana, görögül Artemisz, nem sokkal azután, hogy anyja, Létó a világra hozta, végignézte ikertestvére, Apollón születését. A főisten, Zeusz lányaként már teljes tudatával rendelkező istennő elborzadt anyja kínjait szemlélve, így égi apjához fordulva azt kérte, soha ne kelljen férjhez mennie és gyermeket szülnie.

Diana féltve őrzött tisztasága sok földi férfi vesztét okozta, ám a leghíresebb közülük az ifjú vadász, Actaeon története.

Ovidius Átváltozások című művében írja le, hogyan esett a balul sikerült vadászat, mely az ifjú szörnyű halálát okozta. Diana istennő nimfáival egy forrásban fürdőzött, hogy felfrissítse magát, mikor a szintén megpihenni vágyó Actaeon lépteit a végzet ugyanerre a helyre vezette.

Őt, hogy a forrásharmatozó barlangba belépett,
meglátták a mezítlen nimfák, hát tenyerükkel
csapva csupasz mellük, sikolyuk telezengi az erdőt.
Nyomba Dianának köribé szaladoznak, az úrnőt
testükkel fedezik; de bizony közülük kimagaslik
mégis az istennő, fejjel magasabb seregénél.

A zavartól és dühtől elpiruló Diana vízzel hintette meg az ifjú vadász fejét, aki a forrás tükrében láthatta, mint veszíti el emberi vonásait, és változik szarvassá. Futni kezdett, ám ezzel csak magára vonta vadászkutyái figyelmét, akik végül a halálba űzték egykori gazdájukat.

Charpentier Actéon című operája nagyobb részben követi Ovidius leírását, bár a címszereplő tragikus halálát természetesen nem viszi színre, Juno (azaz Héra) istennő számol be a vadásztársaságnak uruk tragikus vesztéről.

Az 1684-es, tavaszi vadászati szezonra írt darab első előadásán feltehetőleg maga a zeneszerző énekelte Actéon szerepét.

François Colin de Blamont műveit kevésbé ismeri az utókor, habár a maga korában fontos szerepet játszott a francia udvarban, művet komponált XV. Lajos házassága alkalmából, a király pedig 1750-ben nemesi címet adományozott neki. Néhány darabját a kétezres években lemezre vették,

a koncertnek címet adó operája, a Diana ünnepe (La Fête de Diane) modern kottája viszont csupán erre az alkalomra készült csak el, így a közönség olyan élményben részesülhet, amihez hasonlóban évszázadok óta senki.

A darab cselekménye igen egyszerű, Périandre, Korinthosz türannosza és későbbi felesége, Mélisse, egy hosszú udvarlási jelenet végén talál egymásra. Kiderül, hogy igazából nincs is akkora ellentét Ámor és Diana között, így mindenki belevetheti magát az ünnep boldog táncforgatagába.

A két különleges operát a francia barokk zenéből készült felvételeivel már számos díjat nyert Purcell Kórus és Orfeo Zenekar adja elő, Vashegyi György vezényletével. A főszereplő szólisták Cyrille Dubois, Csereklyei Andrea, Eugénie Lefèvre és Szutrély Katalin lesznek.

Sajnos ahogyan Nero és Poppea, Périandre és Mélisse esetében is kegyetlenebb volt az élet a művészetnél, a házaspár ugyan néhány évet leélt együtt, és két fiuk született, ám később a férfi dührohamában egy kővel halálra sebezte feleségét, majd a holttesttel élt házaséletet. De a barokk operák idáig már nem szoktak eljutni.

Diana ünnepe
Charpentier: Actéon, Colin de Blamont: La Fête de Diane

Időpont: október 13. 19:30
Helyszín: Zeneakadémia, Nagyterem

Fejléckép: Purcell Kórus és Orfeo Zenekar (fotó: Raffay Zsófi)

Fűben-fában muzsika – Vadászati gálakoncert a Müpában

Kapcsolódó

Fűben-fában muzsika – Vadászati gálakoncert a Müpában

Ember és természet viszonyának zenetörténeti áttekintését hallgathatták végig, akik ellátogattak az „Egy a Természettel” – Vadászati és Természeti Világkiállítás gálakoncertjére, mely a barokktól a 21. századig vonultatott fel természeti és vadászati témájú zeneműveket.

Kulturális programok középpontjában a vadászat

Kulturális programok középpontjában a vadászat

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál utolsó öt napja is izgalmas és tartalmas programokat kínál. Az események között megtalálhatók klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítés, színházi előadás, valamint képző- és iparművészeti tárlatok, amelyek részben a világkiállítás időszakán túl is látogathatók lesznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Jazz/World

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Képeslap Itáliából – olasz zeneszerzők művei csendülnek fel a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén

Április 18-án a Müpában ad koncertet a MÁV Szimfonikus zenekar, az est során Rossini, Respighi, illetve Paganini műveit hallhatja a közönség. Az együttest Antonello Allemandi dirigálja, közreműködik Kelemen Barnabás. A zenekar a hangverseny részeként köszönti Fodor Ákos nagybőgőművészt. 
Klasszikus ajánló

Elisabeth Leonskaja áprilisban ingyenes, nyilvános mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében

Két koncerttel és a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzussal érkezik Elisabeth Leonskaja a Concerto Budapesthez ezen a tavaszon.
Klasszikus ajánló

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Klasszikus ajánló

A világhírű Chamber Orchestra of Europe koncertjével indul április 29-én a 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál

Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóját ünnepli az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje, amit a világhírű Chamber Orchestra of Europe ad Perényi Miklós gordonkaművész közreműködésével.
Klasszikus hír

Május 5-ig várják a jelentkezéseket a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyre

A Fesztivál Akadémia Budapest nyári programsorozatának keretében, július 4-14. között ötödik alkalommal rendezik meg Budapesten a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt, amelyre az egész világról várják a résztvevőket.