Klasszikus

Hódolatom

2014.05.18. 09:05
Ajánlom
Minden előítélet helytelen, mégis vannak jogosnak tűnő sztereotípiák. Ilyen pl. az, hogy ha egy általunk nem ismert, de hírneves orosz zongorista ad koncertet, azt meg kell hallgatni. KRITIKA

Nyikolaj Luganszkij esetében inkább az a csoda, hogy még nem hallottam. Pedig Pesten is járt egyszer, és negyvenkét éves létére majdnem harmincöt éve van a pályán. De nem lehet mindenkit ismerni, mindenkire figyelni, és Luganszkij körül eddig idehaza messze nem volt akkora hírverés, közbeszéd, mint mondjuk Szokolov körül tizenegy-két éve. Eddig. Gyanítom, ennek vége, és Luganszkij bekerül az értők közt is a top tízbe, és ezzel a tízzel nem mondtam sokat, vagyis épp nagyon sokat mondtam. Pedig nem olyan műsort hozott pedig, amiért rajonganék. Igaz, Franck Prelúdium, korál és fúgája kedves művem, mert Richterrel és Samson Françoise-zal is jó, én meg valamiért jobban kedvelem Franckot is, mint amennyire illik. De most új művet hallottam, melyből nemcsak az derült ki, hogy Franck erősen megküzd az anyaggal, hanem az is, hogy eredményesen, hogy tudja, mit miért ír. Liszt h-moll szonátája sem épp könnyűzene, de a Franck-mű annyival nehezebb, hogy szerzője inkább orgonista, mint zongorista. Ami ki is derült - Luganszkij játékában először a gyönyörűen zengő bal kéz, illetve az éneklő középregiszterek tűntek fel.

Komoly, mély előadás volt ez, remekül felépítve, beosztva az erőt és az indulatokat. Prokofjev Negyedik szonátája némiképp oldotta a Franck-darab komorságát, és kiderült, Luganszkijnak remek a humorérzéke is. Előadásában nem is annyira a virtuozitás nyert meg (na jó, az is, különösen a zárótételben), hanem az, ahogy élettel töltötte meg a zenét, ahogy átjött az ember, a személyiség - Prokofjevé vagy az övé, nem tudom, de annyi biztos, hogy ha sokat hallgatok vele Prokofjevet, a végén még megszeretem. És ha ilyen messzire nem is mennék Rachmaninov zenéjével kapcsolatban, azért ezúttal be kellett látnom, hogy az op. 32 tizenhárom prelűdje nem üres magamutogatás, nem játék az érzelmekkel, hanem valódi zene. Méghozzá nem tizenhárom zene, hanem egy egész, melynek indulatmenete van. És az is kiderült, hogy Luganszkij számára ez a mű, ez a szerző fontos - talán épp az a fontos benne, amit a magamfajta, megrögzött Rachmaninov-szkeptikus rendszerint nem vesz észre benne. Racmaninov nem pusztán orosz, hanem egy orosz, aki a századelő Amerikájában akar sztár lenni, és ha ebben vannak is show-elemek, van igazi sztárság is, a csillogás mellett értékkel, bájjal. Vagyis komoly zene ez, ha itt-ott könnyű is.

 

De azt hiszem, nem is az volt Luganszkij koncertjében az érdekes, hogy mit játszott, hiszen pl. a ráadásban kaptunk Chopint, Mendelssohnt, Medtnert, s ki emlékszik, még mit, és ha - a Youtube tanúsága szerint - épp Bachot lett volna kedve játszani, hát abban is örömünket leltük volna - mert ő is. Talán ez az öröm, ez lehet a nyitja a játékának. Mert ennyire üzembiztosan játszani is Istenkísértés, egyetlen melléütés nélkül, és ennyire zeneien is káprázatos, végiggondolva mindent az elsőtől az utolsó hangig, és meg is valósítva; ám amiben számomra Luganszkij játéka messze felülmúlja Szokolovét, az az életteliség, az öröm, ami minden hangján átjött. Sziklaszilárd és hegymagas magabiztossága cseppet sem bántó, cseppet sem fellengzős - de miért lenne bármiben bizonytalan? Talán kissé off-topic, amit írok, de sebaj, ez nem is igazi kritika, sokkal inkább hódolat. A minap Európáról beszélgettünk, pl. arról, hogy hol van a történelmi Európa határa, és mitől vagyunk európaiak, ha azok vagyunk, és hova tartoznak az oroszok, ha megszállják Szevasztopolt vagy a csecsenceket (mint pl. az ifjú Tolsztoj), vagy ha regényt írnak (mint ugyanő és még oly sokan mások), balettoznak vagy épp zongoráznak. Ez egy nagyon orosz este volt, egy nagyon orosz zongoristával és egy nagyon orosz műsorral - mégis lehet-e ennél európaibb élményünk?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Simon Izabella és Várjon Dénes kurátori hétvégéje következik a Magyar Zene Házában

Folytatódik a Magyar Zene Háza sorozata, amelyben neves művészek válogatják össze egy-egy hétvége programját. Március 9-én és 10-én a Simon Izabella–Várjon Dénes zongoraművész házaspár gyerekek és felnőttek számára is készül zenei csemegékkel.
Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.