Klasszikus

Hőemelkedés

2016.08.17. 09:59
Ajánlom
A Kaposfest harmadik napjának esti koncertjén három, érdekes módon egymás mellé helyezett darabot hallhattunk, noha hangnemi, stiláris vagy éppen hangszerelési hasonlóságok nem nagyon akadtak közöttük.

Első számként Mendelssohn 1838-ban íródott F-dúr hegedű-zongora szonátáját adta elő Kirill Troussov hegedűn és Julien Quentin zongorán. A szonáta keletkezési éve megegyezik a közismert e-moll hegedűverseny komponálásával, s az első tétel három témájának megjelenése, azok struktúrája, hangulata magán is hordozta a testvérdarab formai jegyeit. A nagy ámbitusú, lépkedő főtéma elegánsan kanyarodott a magasba és Troussov láthatóan nem az aprólékossággal, hanem inkább a témák hangulati kontrasztjával foglalkozott, ezt domborította ki, Quentin pedig a zongoraszólamban próbálta létrehozni a mendelssohni könnyedséget, játékosságot. Troussov, bár pontossága vitathatatlan, játékát azonban áthatotta bizonyos nyerseség, talán szenvtelenség is, a második tétel dallamvilága ugyan szépre sikerült, de nem igazán lett éneklő, az utolsó tétel gyöngyöző futamai, játékossága pedig etűdgyorsasággal rohantak el a teremben a fülünk mellett, miközben éreztük a hegedűs technikai felkészültségét és erőteljes jelenlétét. Szép volt, de valami benne maradt ebben az előadásban az igazán elementárishoz.

Kirill Troussov és Julien Quentin

Kirill Troussov és Julien Quentin (Fotó/Forrás: Mozsi Gábor)

Haydn: D-dúr (“A béka”) vonósnégyesét (op. 50, No. 6) a Gringolts kvartett játszotta el a következő darabként (Ilya Gringolts hegedű – Anahit Kurtikyan hegedű – Silvia Simionescu brácsa – Claudius Herrmann - gordonka). A humor a legnehezebb műfaj nemcsak a dráma területén, hanem a zenében is, és közhely, hogy Haydn ebben a témában az egyik legmagasabb szintre tette föl a lécet. A darab kottájában ugyanis annyi, de annyi szarkasztikus, csipkelődő pillanatot lehet találni, hogy el sem hiszi az ember, ám a legnehezebb ezt meg is mutatni a színpadon. Nos, a Gringolts kvartettnek ez több mint fényesen sikerült. Nemcsak a kvartettvezető és –névadó Ilya Gringolts fekete szereléséhez felvett piros zoknija mutatta, hogy itt most valami ravasz dolog van készülőben, hanem az első ütemekből is kihallatszó könnyedség és hihetetlen precizitás, a kotta legmélyére lelátás, a szinte valószerűtlenül egyszerre való moccanások Ezek és a haydni sziporkák apró csattanói öltöztették megint ünnepi díszbe a termet.

Többször is finom derültség hullámzott végig a sorokon, pedig nem bohóckodtak, maníroztak a zenészek semmit.

Csak többek között alig hallottunk ebben a műben olyan dallamot, amely abban a hangnemben végződött volna, amelyben elkezdték. Aztán hirtelen vége lett a műnek, mintha eltépték volna a kottafüzetet. Fenomenális, lenyűgöző játék volt, kérünk még belőle!

Gringolts Kvartett

Gringolts Kvartett (Fotó/Forrás: Mozsi Gábor)

És igen, a szünet utáni mű, a nagy A-dúr szonáta César Franck tollából, a romantikus szonátairodalom egyik csúcsa, itt a szerző átiratában csellón és zongorán szólalt meg. Várdai István egyszerűen egybeforrott a hangszerével, és harminc percen keresztül lázban tartotta a közönséget. A forró dallamvilág, a pokolian nehéz zongorakíséret és a fülledt kromatikus hangzatok egymásra hatásából valóban csoda született ezen az estén, a ritka nagy pillanatok egyikeként. Nem is lehet kiemelni ebből az előadásból momentumként szinte semmit, hiszen az első néhány ütemtől kezdve, amikor is néhány borongós, lefátyolozott akkord kitisztul a fényes A-dúrrá, tényleg elveszett az idő valahol.

A folyamatos dalolás végigsodort bennünket ebben a gyönyörű világban.

Csak az utolsó nagy akkord után üvöltött fel egy emberként a publikum, mert beleizzadt ebbe a félórába, Várdai Istvánnal és fantasztikus partnerével, Nelson Goernerrel együtt. Kint esett az eső, a napfény most ezen az estén a nagyterembe szorult, láttuk mindannyian.

És mindezek fokozásaképpen a kvartett másnap délelőtt Bartók egyik legkomplexebb kamarazenei alkotását, a III. vonósnégyest játszotta el. A darab rövidsége és harmóniai merészségei okán is óriási feladat elé állítja a játékosokat, mert a négy tétel megszakítás nélkül következik egymás után, valamint mindössze negyed óra alatt véget is ér. A szerző, aki amúgy sem bőbeszédűségéről ismert, ebben a műben hallatlan koncentrációt, kifejezést és maximális hangszertudást vár el a játékosoktól. Hogy a hangszertudás és a koncentráció megvan a Gringolts-kvartettben, azt előző este több százan hallhattuk.

A hetedik év

Kapcsolódó

A hetedik év

A kamarazene különös műfaj: sokan nem is gondolják, hogy a fesztiválok pezsgő-sodró vonulatában helye volna. Neve is arra utal, hogy néhány zeneszerető ember találkozik, és közös örömzeneként előadnak egy (vagy több) olyan darabot, amelyben mindegyikük megtalálja az egyéniségéhez illő arculatot, vagy éppen kihívásokkal találja szemben magát. Közös azonban mindegyikben az intim atmoszféra, a kevés hangszer használata miatt a korlátozott hangerő, viszont adott az áttört hangzás, a szólisztikus szerepvállalás, a finom összjáték, a gondolatok spontán randevúja a kottafejek mögött. Augusztus 13-án elindult a második éve új köntösbe öltöztetett Kaposfest.

Ám a kifejezés, az expresszivitás, Bartók egyre népszerűbb, de rendkívül sajátos világa sem okozott leküzdhetetlen gondot az együttesnek. A születés és a növekedés pillanatai a darab elején teljesen hitelesek voltak, áradtak a színek a precízen kimunkált hangzásból, Bartók sul ponticello és glissando-színeiből. A gordonkán játszó Claudius Herrmann a végletekig kihasználta hangszerének minden sajátságát, hangterjedelmét és Gringoltsszal együtt motorja volt az előadásnak. A Moderato-tétel bolyongása, a brácsa hangja, a cselló válaszai nagyon pontosak voltak és végül, a különös ritmikájú zárásra még mindig maradt elég tűz a kvartettben. Fantasztikus, lenyűgöző előadás volt, a közönség vastapsa ismét nem ismert határokat.

A fesztivál tehát újra és újra veszi magának a bátorságot, hogy nálunk eddig nem hallott művészekkel-együttesekkel ismertesse meg a koncertlátogató közönséget. Igen, ehhez bátorság is kell, hiszen nem mindig és nem mindenki találkozik a hazai izléssel, vagy fog ki jó napot szüntelenül. Azonban a vérfrissítés, a fiatalos vagy éppen szokatlan felfogások, ötletek, bátor kezdeményezések felrázólag, néha provokatívan is hatnak, ami csak jó – hiszen

ha soha nem támadnak kérdőjeleink a már megszokott interpretációkat és iskolákat tekintve, akkor nem jönnek létre új és újabb találkozások előadók és hallgatóság között.

Példa erre a Gringolts-kvartett, amely egészen sajátos hangzásvilággal, nagyon finoman adagolt szarkazmussal és a végletekig precíz összmunkával, a kelet- és nyugat-európai világok színkeverésével berobbant a köztudatba. Sok zenét szeretnék hallani még tőlük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus videó

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Klasszikus portré

Henri Vieuxtemps, a belgák Paganinije

Virtuóz hegedűs, zeneszerző és tanár, igazi romantikus művész. Kétszáz éve született Henri Vieuxtemps, akinek zenéje ma is izgalmas felfedezést jelent.
Klasszikus ajánló

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.