Klasszikus

Hőemelkedés

2016.08.17. 09:59
Ajánlom
A Kaposfest harmadik napjának esti koncertjén három, érdekes módon egymás mellé helyezett darabot hallhattunk, noha hangnemi, stiláris vagy éppen hangszerelési hasonlóságok nem nagyon akadtak közöttük.

Első számként Mendelssohn 1838-ban íródott F-dúr hegedű-zongora szonátáját adta elő Kirill Troussov hegedűn és Julien Quentin zongorán. A szonáta keletkezési éve megegyezik a közismert e-moll hegedűverseny komponálásával, s az első tétel három témájának megjelenése, azok struktúrája, hangulata magán is hordozta a testvérdarab formai jegyeit. A nagy ámbitusú, lépkedő főtéma elegánsan kanyarodott a magasba és Troussov láthatóan nem az aprólékossággal, hanem inkább a témák hangulati kontrasztjával foglalkozott, ezt domborította ki, Quentin pedig a zongoraszólamban próbálta létrehozni a mendelssohni könnyedséget, játékosságot. Troussov, bár pontossága vitathatatlan, játékát azonban áthatotta bizonyos nyerseség, talán szenvtelenség is, a második tétel dallamvilága ugyan szépre sikerült, de nem igazán lett éneklő, az utolsó tétel gyöngyöző futamai, játékossága pedig etűdgyorsasággal rohantak el a teremben a fülünk mellett, miközben éreztük a hegedűs technikai felkészültségét és erőteljes jelenlétét. Szép volt, de valami benne maradt ebben az előadásban az igazán elementárishoz.

Kirill Troussov és Julien Quentin

Kirill Troussov és Julien Quentin (Fotó/Forrás: Mozsi Gábor)

Haydn: D-dúr (“A béka”) vonósnégyesét (op. 50, No. 6) a Gringolts kvartett játszotta el a következő darabként (Ilya Gringolts hegedű – Anahit Kurtikyan hegedű – Silvia Simionescu brácsa – Claudius Herrmann - gordonka). A humor a legnehezebb műfaj nemcsak a dráma területén, hanem a zenében is, és közhely, hogy Haydn ebben a témában az egyik legmagasabb szintre tette föl a lécet. A darab kottájában ugyanis annyi, de annyi szarkasztikus, csipkelődő pillanatot lehet találni, hogy el sem hiszi az ember, ám a legnehezebb ezt meg is mutatni a színpadon. Nos, a Gringolts kvartettnek ez több mint fényesen sikerült. Nemcsak a kvartettvezető és –névadó Ilya Gringolts fekete szereléséhez felvett piros zoknija mutatta, hogy itt most valami ravasz dolog van készülőben, hanem az első ütemekből is kihallatszó könnyedség és hihetetlen precizitás, a kotta legmélyére lelátás, a szinte valószerűtlenül egyszerre való moccanások Ezek és a haydni sziporkák apró csattanói öltöztették megint ünnepi díszbe a termet.

Többször is finom derültség hullámzott végig a sorokon, pedig nem bohóckodtak, maníroztak a zenészek semmit.

Csak többek között alig hallottunk ebben a műben olyan dallamot, amely abban a hangnemben végződött volna, amelyben elkezdték. Aztán hirtelen vége lett a műnek, mintha eltépték volna a kottafüzetet. Fenomenális, lenyűgöző játék volt, kérünk még belőle!

Gringolts Kvartett

Gringolts Kvartett (Fotó/Forrás: Mozsi Gábor)

És igen, a szünet utáni mű, a nagy A-dúr szonáta César Franck tollából, a romantikus szonátairodalom egyik csúcsa, itt a szerző átiratában csellón és zongorán szólalt meg. Várdai István egyszerűen egybeforrott a hangszerével, és harminc percen keresztül lázban tartotta a közönséget. A forró dallamvilág, a pokolian nehéz zongorakíséret és a fülledt kromatikus hangzatok egymásra hatásából valóban csoda született ezen az estén, a ritka nagy pillanatok egyikeként. Nem is lehet kiemelni ebből az előadásból momentumként szinte semmit, hiszen az első néhány ütemtől kezdve, amikor is néhány borongós, lefátyolozott akkord kitisztul a fényes A-dúrrá, tényleg elveszett az idő valahol.

A folyamatos dalolás végigsodort bennünket ebben a gyönyörű világban.

Csak az utolsó nagy akkord után üvöltött fel egy emberként a publikum, mert beleizzadt ebbe a félórába, Várdai Istvánnal és fantasztikus partnerével, Nelson Goernerrel együtt. Kint esett az eső, a napfény most ezen az estén a nagyterembe szorult, láttuk mindannyian.

És mindezek fokozásaképpen a kvartett másnap délelőtt Bartók egyik legkomplexebb kamarazenei alkotását, a III. vonósnégyest játszotta el. A darab rövidsége és harmóniai merészségei okán is óriási feladat elé állítja a játékosokat, mert a négy tétel megszakítás nélkül következik egymás után, valamint mindössze negyed óra alatt véget is ér. A szerző, aki amúgy sem bőbeszédűségéről ismert, ebben a műben hallatlan koncentrációt, kifejezést és maximális hangszertudást vár el a játékosoktól. Hogy a hangszertudás és a koncentráció megvan a Gringolts-kvartettben, azt előző este több százan hallhattuk.

A hetedik év

Kapcsolódó

A hetedik év

A kamarazene különös műfaj: sokan nem is gondolják, hogy a fesztiválok pezsgő-sodró vonulatában helye volna. Neve is arra utal, hogy néhány zeneszerető ember találkozik, és közös örömzeneként előadnak egy (vagy több) olyan darabot, amelyben mindegyikük megtalálja az egyéniségéhez illő arculatot, vagy éppen kihívásokkal találja szemben magát. Közös azonban mindegyikben az intim atmoszféra, a kevés hangszer használata miatt a korlátozott hangerő, viszont adott az áttört hangzás, a szólisztikus szerepvállalás, a finom összjáték, a gondolatok spontán randevúja a kottafejek mögött. Augusztus 13-án elindult a második éve új köntösbe öltöztetett Kaposfest.

Ám a kifejezés, az expresszivitás, Bartók egyre népszerűbb, de rendkívül sajátos világa sem okozott leküzdhetetlen gondot az együttesnek. A születés és a növekedés pillanatai a darab elején teljesen hitelesek voltak, áradtak a színek a precízen kimunkált hangzásból, Bartók sul ponticello és glissando-színeiből. A gordonkán játszó Claudius Herrmann a végletekig kihasználta hangszerének minden sajátságát, hangterjedelmét és Gringoltsszal együtt motorja volt az előadásnak. A Moderato-tétel bolyongása, a brácsa hangja, a cselló válaszai nagyon pontosak voltak és végül, a különös ritmikájú zárásra még mindig maradt elég tűz a kvartettben. Fantasztikus, lenyűgöző előadás volt, a közönség vastapsa ismét nem ismert határokat.

A fesztivál tehát újra és újra veszi magának a bátorságot, hogy nálunk eddig nem hallott művészekkel-együttesekkel ismertesse meg a koncertlátogató közönséget. Igen, ehhez bátorság is kell, hiszen nem mindig és nem mindenki találkozik a hazai izléssel, vagy fog ki jó napot szüntelenül. Azonban a vérfrissítés, a fiatalos vagy éppen szokatlan felfogások, ötletek, bátor kezdeményezések felrázólag, néha provokatívan is hatnak, ami csak jó – hiszen

ha soha nem támadnak kérdőjeleink a már megszokott interpretációkat és iskolákat tekintve, akkor nem jönnek létre új és újabb találkozások előadók és hallgatóság között.

Példa erre a Gringolts-kvartett, amely egészen sajátos hangzásvilággal, nagyon finoman adagolt szarkazmussal és a végletekig precíz összmunkával, a kelet- és nyugat-európai világok színkeverésével berobbant a köztudatba. Sok zenét szeretnék hallani még tőlük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Klasszikus

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Vizuál

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Klasszikus hír

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Klasszikus interjú

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Klasszikus turné

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.