Klasszikus

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

2018.06.10. 09:55
Ajánlom
Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.

Az Örömóda 1972 óta az Európai Unió hivatalos himnusza. Első pillantásra ártalmatlannak, sőt magától értetődőnek tűnik, hogy a Kilencedik szimfóniára esett a választás, amely 1824-ben, egy nacionalizmustól és a modernkori, épp kisarjadó ideológiákkal túlterhelt időszakban született, amikor Bécsben elnyomás uralkodott. De egész más kép tárul elénk, ha megvizsgáljuk közelebbről ezt az alkotást.

Nehéz elképzelni, hogy Beethoven nacionalista indíttatásból írta a Kilencedik szimfóniát – olyan indíttatásból, amelyre aztán az elmúlt két évszázadban folyamatosan felhasználták. Beethoven gyűlölt mindenféle tekintélyelvűséget, különösen az olyasféle imperializmust, mint Napóleon uralma. Tudatosan választotta Schiller Örömódáját, amelyben a költő egy uralkodók nélkül élő emberiséget vizionál, amely egyetemes testvériségben jut át a saját sötét periódusain. De Beethoven alkotása mégsem ilyen egyoldalú.

Új Beethoven-múzeum nyílik Bécsben

Beethoven mellszobra Wien Museumban (Fotó/Forrás: Wien Museum)

Nézzük meg közelebbről.

Žižek 2012-es, a The Pervert's Guide to Ideology című filmjében – illetve már egy korábbi, a New York Timesban publikált véleménycikkben – felteszi a kérdést, hogy

miként lehetséges az, hogy az Örömódát minden egyes ideológia emblematikus himnuszává tudta tenni?

A 20. század első évtizedeiben a Nobel-díjas Romain Rolland kijelentette, hogy az Örömóda a legnagyobb humanista óda a testvériségről, és a „a humanisták Marseillaise-ének” nevezte azt. Néhány évvel később, 1938-ban a IX. szimfónia előadása a Reichsmusiktage, a nácik zenei fesztiváljának csúcspontja volt, és ugyanezzel a zeneművel ünnepelték később Hitler születésnapját. Kínában a „kulturális forradalom” (azaz a pártállami kultúra kiépítésének) idején annak ellenére játszották az Örömódát pártrendezvényeken és kommunista ünnepeken, hogy az európai zenét alapvetően elvetették és tiltották – a kínai népi kultúra felvirágoztatásának érdekében.

A Szovjetunióban az Örömóda az osztályharcot sikeresen megvívó emberiségről szólt, amikor mindenki egyenlő (még ha néhányan még egyenlőbbek másoknál, természetesen). A világ másik felén a radikális baloldali Abimael Guzmán – Presidente Gonzalo –, a perui, maoista szellemiségű terrorista szervezet, a Fényes Ösvény vezetője, amikor megkérdezték, hogy melyik zenemű a kedvence, hezitálás nélkül Beethoven Kilencedikjét nevezte meg.

2341722526_4e37e53e25_o-111429.jpg

Slavoj Žižek szlovén filozófus (Fotó/Forrás: Andy Miah / Flick)

Az 1950-es és a 60-as években a nyugat- és a keletnémet olimpiai csapatoknak egyesülniük kellett a sportversenyek idejére, és amikor aranyérmet nyertek – igen, Beethoven zenéje szólt. Az Örömóda volt az 1965 és 1979 között fennálló, de nemzetközileg el sem ismert Rhodézia (későbbi Zimbabwe) himnusza, amelynek diktátora a fehér felsőbbrendűséget hirdető – és brutálisan érvényesítő – Ian Smith volt. „El lehet képzelni egy előadást, amelyen esküdt ellenségek – Hitler és Sztálin, Saddam Hussein és George W. Bush – egy pillanatra elfeledkeznek ellentéteikről, és együtt élik át az eksztatikus zenei testvériség varázslatos pillanatát” – ironizál Žižek.

Az Örömóda egy mindenfelé népszerű klasszikus zenedarab, amely – kiragadott formájában – már inkább klisé, mint tartalmas mű. Több mint egy évszázada olyasvalami, amit a nyelvészet és az irodalomtudomány „üres jelzésnek” nevez – egy szimbólum, ami bármit jelenthet.

Így működik minden ideológia is – állítja Žižek. Az ideológia, ahogy a szimbolikus kifejezésére kijelölt zenemű is, egy üres konténer. Amikor a kommunista országokban az ötvenes években, vagy a náci Németországban, esetleg az európai testvériségben bizakodó emberek meghallják Beethoven Örömódáját, minden bizonnyal azt érzik, hogy rendkívül megindítja őket valami. De hogy micsoda, az sohasem derül ki.

De ez nem Beethoven hibája. Beethoven zseniális módon az ideológia kritikáját is megfogalmazza a szimfónia negyedik tételében. Ez az a zenei szakasz, amelyet a magasztos himnusz után első – vagy sokadik hallgatásra sem nagyon tud hova tenni a zenehallgató.

A kérdés megértéséhez érdemes felidéznünk Stanley Kubrick Mechanikus narancs című filmjét, amely Anthony Burgess azonos című regényének feldolgozása. Miért imádja Beethoven IX. szimfóniáját a történet főhőse, ez a cinikus, kiábrándult, pszichopatikus vonásokat mutató fiatalember, Alex? Miért nyűgözi őt le így „a fenséges Ludwig van”?

„Egyesítsed szellemeddel,
Mit zord erkölcs szétszakít,
Testvér lészen minden ember,
Merre lengnek szárnyaid.”

Amikor egy ideológia azt hirdeti, hogy minden ember testvér lészen, mindig érdemes feltenni a kérdést, hogy vannak-e olyan emberek, akiket ez az ideológia kizár. Schiller versében találunk erre utaló sort: „szolgálatnak hű fizetség, / s árulónak rút halál!” Beethoven pedig meg is jeleníti ezt a kizárást: a negyedik tétel ünnepélyessége egyszeriben groteszk karnevállá változik (a lenti videóban 11:10-től), amely szinte vulgáris hangvételű az előző szakaszhoz képest.

 „Úgy vélem, Alex, a Mechanikus narancs főhőse ragyogóan reprezentálja az ideológiából kizártakat” – mondta Žižek. Figyeljük meg azt a jelenetet, amikor Alex egy bazárban ténfereg, és elemében érzi magát, miközben Beethoven kifacsart, groteszk Örömódája szól. Mint hal a vízben, Alex otthon érzi magát. Nem véletlenül.

Beethoven nem olcsó ideológusa az emberi testvériségnek. A szimfónia negyedik tételének első szakasza csak az egyik fele az állításnak – „az ideológia” –, a második fele pedig az ideológia kritikája.

Borítókép: Csabai Máté (insta:@flaming_armchair)

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

Kapcsolódó

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

Ezt nem mi mondjuk, hanem Giuseppe Verdi. Egy zenetörténész azt a kérdést is felvetette, hogy vajon akkor is imádnánk-e ezt a szimfóniát, ha nem a bonni mester írja.

Polihisztor és kultúrsznob - Anthony Burgess 100

Polihisztor és kultúrsznob - Anthony Burgess 100

Ó testvéreim, ha szlúsáltatok már Anthony Burgessről, erről a sztárüj íróról, vígyeltétek a regényéből készült filmet, talán azt is tudjátok, hogy zeneszerző is volt a cselovek. Ha nem is olyan, mint az isteni Ludwig van, de azért prímán horrorsó. Tátjátok a rótotokat és meresztitek a glázotokat rendesen, mi?

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Klasszikus ajánló

Fesztivállal emlékeznek César Franck születésének 200. évfordulójára

A Franck Fesztivál fókuszában egy eredeti Debain-harmónium és a pesti Jézus Szíve Jezsuita Templom frissen felújított orgonája áll. A hangszereken egy kétnapos mesterkurzus után elhangzik Franck összes harmónium- és orgonaműve is.
Klasszikus hír

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.
Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.