Klasszikus

Hogyan gondoljunk újra egy kamarazenekart?

2019.01.29. 13:50
Ajánlom
Újragondolta a kamarazenekari játék hogyanját és céljait a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az új koncepcióval január 24-én a Zeneakadémia nagytermében álltak színpadra, ahol csatlakozott hozzájuk egy 22 éves hegedűművésznő is.

Decemberben Bolyki György, az együttes új ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a nagynevű zenekar számára méltó célkitűzés csakis a világ élvonalába való visszakerülés lehet. A cél elérése megújulást és új koncepciót is kíván. A terv élményszerű produkciók létrehozása, és az energiák átcsoportosítása: ha a zenészek a kotta helyett egymásra és a közönségre fókuszálnak, akkor szívüket-lelküket beleadva, „maximum fokozatra kapcsolva” vehetnek részt a produkcióban.

Az új elképzeléseket a zenekar a gyakorlatba is átültette január 24-én este.

A műsoron szereplő tagadhatatlanul mutatós művek egyben azt a kifejezett szándékot is közvetítették, hogy az élményszerűség ne a popularizálódott repertoárt jelentse. Az este Prokofjev op. 25-ös, D-dúr (Klasszikus) szimfóniájával kezdődött. Ebben a ragyogó műben a zeneszerzőnek nyilvánvaló célja a haydni szimfónia szerkezetének követése, a harmóniák és a hangszercsoportok kezelése viszont hamar elárulja Prokofjev személyes stílusát. A zenekar mindezt energikusan szólaltatta meg, előadásuk pezsgett az élettől, a második tétel egyszerre keltett elegáns és szenvedélyes hatást. A szimfónia zárótételében egy kicsit talán gyors tempót választottak az előadók – nem mintha egy pillanatig is az lett volna az érzésem, hogy nem bírják szusszal, inkább a darab maga maradt le a versenyben. A finálé folyamatosan változó zenei anyagának kavalkádjából felvillanó motívumok eltűntek a szemünk elől, mielőtt megcsodálhattuk volna őket. De kárpótolt az impozáns dinamikai sokszínűség, ami folyamatosan izgalmassá tette a hangzást.

lfkz_0124_2-115803.jpg

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Pēteris Vasks Távoli fény című hegedűversenyének főszereplője Cosima Soulez-Larivière volt. A fiatal francia szólista a 2017-es Bartók Világversenyen aratott diadala révén ismerkedett meg a zenekarral. Ez a nehéz, egyetlen hosszú tételbe komponált darab mintha ezerarcú játékához lett volna szabva.

Bámulatos technikájával az egyszerűségükben fájdalmas dallamoktól az üveghangokon át a vonószaggató tremolókig és a legnehezebb kettősfogásokig mindent birtokolt.

lfkz_cosima_0124_4-115804.jpg

Cosima Soulez-Lariviére a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lépett fel január 24-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Előadása mélységgel és szenvedéllyel töltötte meg a gyermekkor iránti nosztalgia ihlette művet. A zenében áhítattal elmélyedve, azzal szinte eggyé válva játszott, de nem mulasztott el kommunikálni a többi zenésszel. Tfirst Péter volt a kapocs; a háttérben maradva, olykor diszkréten vezényelve, megbízhatóan közvetített a szólista és a zenekar közt. Soulez-Larivière derűs kisugárzása szimpátiát ébresztett a nézőtéren és a színpadon ülőkben egyaránt.

lfkz_0124_1-115802.jpg

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Az este második felében Rossini no. 2. A-dúr szonátája és Schubert III. D-dúr szimfóniája hangzott el. A szonáta, Rossini egyik fiatalkori darabja inkább formakövető, mint eredeti, de kedves hangulata és precíz előadása joggal váltotta ki a közönség tetszését. Ebben a műben szokatlan módon a nagybőgő számára írt szólópasszázsokat a szerző; ezeket a bőgős élvezettel és muzikálisan valósította meg. A darab legszebb pillanatai a hatásos dinamikai megoldások nyomán születtek.

Schubert derűs D-dúr szimfóniájában újra csatlakoztak az együtteshez a fúvósok. Talán valamiért nem maradt elég idő a behangolásukra, vagy más probléma merülhetett fel, de időnként nem volt teljes köztük az összhang. Időről időre úgy tűnt, hogy a vonósok esetében is inkább egyes hangszerek hangját hallom – ha mégoly kiválóak is –, mint egységes szólamokat.

lfkz_0124_3-115803.jpg

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Tfirst Péter vállán végig nagy felelősség nyugodott, hiszen egy karmester nélküli zenekarban a koncertmester fogja össze a produkciót. Ehhez járult még, hogy a zenekari tagok az új koncepció értelmében hatalmas lendülettel és élettel játszottak, és az egyéni elgondolásokat neki kellett azonos mederbe terelnie.

Látható volt, hogy szünet nélkül kommunikálni igyekszik zenésztársaival, gesztusokkal segítve a tőle távolabb ülőket is. Valószínűleg a szemléletváltásnak tudható be, hogy az energiák egyelőre nem mindig áramlottak összhangban. Ezt azonban kezdeti nehézségnek tartom, a produkciót fűtő vitalitást pedig a zenekar egyedi erősségének és versenyképes értéknek.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.