Klasszikus

Hogyan gondoljunk újra egy kamarazenekart?

2019.01.29. 13:50
Ajánlom
Újragondolta a kamarazenekari játék hogyanját és céljait a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az új koncepcióval január 24-én a Zeneakadémia nagytermében álltak színpadra, ahol csatlakozott hozzájuk egy 22 éves hegedűművésznő is.

Decemberben Bolyki György, az együttes új ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a nagynevű zenekar számára méltó célkitűzés csakis a világ élvonalába való visszakerülés lehet. A cél elérése megújulást és új koncepciót is kíván. A terv élményszerű produkciók létrehozása, és az energiák átcsoportosítása: ha a zenészek a kotta helyett egymásra és a közönségre fókuszálnak, akkor szívüket-lelküket beleadva, „maximum fokozatra kapcsolva” vehetnek részt a produkcióban.

Az új elképzeléseket a zenekar a gyakorlatba is átültette január 24-én este.

A műsoron szereplő tagadhatatlanul mutatós művek egyben azt a kifejezett szándékot is közvetítették, hogy az élményszerűség ne a popularizálódott repertoárt jelentse. Az este Prokofjev op. 25-ös, D-dúr (Klasszikus) szimfóniájával kezdődött. Ebben a ragyogó műben a zeneszerzőnek nyilvánvaló célja a haydni szimfónia szerkezetének követése, a harmóniák és a hangszercsoportok kezelése viszont hamar elárulja Prokofjev személyes stílusát. A zenekar mindezt energikusan szólaltatta meg, előadásuk pezsgett az élettől, a második tétel egyszerre keltett elegáns és szenvedélyes hatást. A szimfónia zárótételében egy kicsit talán gyors tempót választottak az előadók – nem mintha egy pillanatig is az lett volna az érzésem, hogy nem bírják szusszal, inkább a darab maga maradt le a versenyben. A finálé folyamatosan változó zenei anyagának kavalkádjából felvillanó motívumok eltűntek a szemünk elől, mielőtt megcsodálhattuk volna őket. De kárpótolt az impozáns dinamikai sokszínűség, ami folyamatosan izgalmassá tette a hangzást.

lfkz_0124_2-115803.jpg

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Pēteris Vasks Távoli fény című hegedűversenyének főszereplője Cosima Soulez-Larivière volt. A fiatal francia szólista a 2017-es Bartók Világversenyen aratott diadala révén ismerkedett meg a zenekarral. Ez a nehéz, egyetlen hosszú tételbe komponált darab mintha ezerarcú játékához lett volna szabva.

Bámulatos technikájával az egyszerűségükben fájdalmas dallamoktól az üveghangokon át a vonószaggató tremolókig és a legnehezebb kettősfogásokig mindent birtokolt.

lfkz_cosima_0124_4-115804.jpg

Cosima Soulez-Lariviére a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lépett fel január 24-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Előadása mélységgel és szenvedéllyel töltötte meg a gyermekkor iránti nosztalgia ihlette művet. A zenében áhítattal elmélyedve, azzal szinte eggyé válva játszott, de nem mulasztott el kommunikálni a többi zenésszel. Tfirst Péter volt a kapocs; a háttérben maradva, olykor diszkréten vezényelve, megbízhatóan közvetített a szólista és a zenekar közt. Soulez-Larivière derűs kisugárzása szimpátiát ébresztett a nézőtéren és a színpadon ülőkben egyaránt.

lfkz_0124_1-115802.jpg

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Az este második felében Rossini no. 2. A-dúr szonátája és Schubert III. D-dúr szimfóniája hangzott el. A szonáta, Rossini egyik fiatalkori darabja inkább formakövető, mint eredeti, de kedves hangulata és precíz előadása joggal váltotta ki a közönség tetszését. Ebben a műben szokatlan módon a nagybőgő számára írt szólópasszázsokat a szerző; ezeket a bőgős élvezettel és muzikálisan valósította meg. A darab legszebb pillanatai a hatásos dinamikai megoldások nyomán születtek.

Schubert derűs D-dúr szimfóniájában újra csatlakoztak az együtteshez a fúvósok. Talán valamiért nem maradt elég idő a behangolásukra, vagy más probléma merülhetett fel, de időnként nem volt teljes köztük az összhang. Időről időre úgy tűnt, hogy a vonósok esetében is inkább egyes hangszerek hangját hallom – ha mégoly kiválóak is –, mint egységes szólamokat.

lfkz_0124_3-115803.jpg

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Tfirst Péter vállán végig nagy felelősség nyugodott, hiszen egy karmester nélküli zenekarban a koncertmester fogja össze a produkciót. Ehhez járult még, hogy a zenekari tagok az új koncepció értelmében hatalmas lendülettel és élettel játszottak, és az egyéni elgondolásokat neki kellett azonos mederbe terelnie.

Látható volt, hogy szünet nélkül kommunikálni igyekszik zenésztársaival, gesztusokkal segítve a tőle távolabb ülőket is. Valószínűleg a szemléletváltásnak tudható be, hogy az energiák egyelőre nem mindig áramlottak összhangban. Ezt azonban kezdeti nehézségnek tartom, a produkciót fűtő vitalitást pedig a zenekar egyedi erősségének és versenyképes értéknek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus molnár levente

Megjelent Molnár Levente első szólóalbuma

A Liszt-díjas bariton több mint 70 perces, 13 áriát és egy duettet tartalmazó nagylemeze a Nagyok, melankolikusok, vidámak, hősök címet viseli.
Klasszikus kritika

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.