Klasszikus

Hogyan gondoljunk újra egy kamarazenekart?

2019.01.29. 13:50
Ajánlom
Újragondolta a kamarazenekari játék hogyanját és céljait a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az új koncepcióval január 24-én a Zeneakadémia nagytermében álltak színpadra, ahol csatlakozott hozzájuk egy 22 éves hegedűművésznő is.

Decemberben Bolyki György, az együttes új ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a nagynevű zenekar számára méltó célkitűzés csakis a világ élvonalába való visszakerülés lehet. A cél elérése megújulást és új koncepciót is kíván. A terv élményszerű produkciók létrehozása, és az energiák átcsoportosítása: ha a zenészek a kotta helyett egymásra és a közönségre fókuszálnak, akkor szívüket-lelküket beleadva, „maximum fokozatra kapcsolva” vehetnek részt a produkcióban.

Az új elképzeléseket a zenekar a gyakorlatba is átültette január 24-én este.

A műsoron szereplő tagadhatatlanul mutatós művek egyben azt a kifejezett szándékot is közvetítették, hogy az élményszerűség ne a popularizálódott repertoárt jelentse. Az este Prokofjev op. 25-ös, D-dúr (Klasszikus) szimfóniájával kezdődött. Ebben a ragyogó műben a zeneszerzőnek nyilvánvaló célja a haydni szimfónia szerkezetének követése, a harmóniák és a hangszercsoportok kezelése viszont hamar elárulja Prokofjev személyes stílusát. A zenekar mindezt energikusan szólaltatta meg, előadásuk pezsgett az élettől, a második tétel egyszerre keltett elegáns és szenvedélyes hatást. A szimfónia zárótételében egy kicsit talán gyors tempót választottak az előadók – nem mintha egy pillanatig is az lett volna az érzésem, hogy nem bírják szusszal, inkább a darab maga maradt le a versenyben. A finálé folyamatosan változó zenei anyagának kavalkádjából felvillanó motívumok eltűntek a szemünk elől, mielőtt megcsodálhattuk volna őket. De kárpótolt az impozáns dinamikai sokszínűség, ami folyamatosan izgalmassá tette a hangzást.

lfkz_0124_2-115803.jpg

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Pēteris Vasks Távoli fény című hegedűversenyének főszereplője Cosima Soulez-Larivière volt. A fiatal francia szólista a 2017-es Bartók Világversenyen aratott diadala révén ismerkedett meg a zenekarral. Ez a nehéz, egyetlen hosszú tételbe komponált darab mintha ezerarcú játékához lett volna szabva.

Bámulatos technikájával az egyszerűségükben fájdalmas dallamoktól az üveghangokon át a vonószaggató tremolókig és a legnehezebb kettősfogásokig mindent birtokolt.

lfkz_cosima_0124_4-115804.jpg

Cosima Soulez-Lariviére a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lépett fel január 24-én a Zeneakadémián (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Előadása mélységgel és szenvedéllyel töltötte meg a gyermekkor iránti nosztalgia ihlette művet. A zenében áhítattal elmélyedve, azzal szinte eggyé válva játszott, de nem mulasztott el kommunikálni a többi zenésszel. Tfirst Péter volt a kapocs; a háttérben maradva, olykor diszkréten vezényelve, megbízhatóan közvetített a szólista és a zenekar közt. Soulez-Larivière derűs kisugárzása szimpátiát ébresztett a nézőtéren és a színpadon ülőkben egyaránt.

lfkz_0124_1-115802.jpg

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Az este második felében Rossini no. 2. A-dúr szonátája és Schubert III. D-dúr szimfóniája hangzott el. A szonáta, Rossini egyik fiatalkori darabja inkább formakövető, mint eredeti, de kedves hangulata és precíz előadása joggal váltotta ki a közönség tetszését. Ebben a műben szokatlan módon a nagybőgő számára írt szólópasszázsokat a szerző; ezeket a bőgős élvezettel és muzikálisan valósította meg. A darab legszebb pillanatai a hatásos dinamikai megoldások nyomán születtek.

Schubert derűs D-dúr szimfóniájában újra csatlakoztak az együtteshez a fúvósok. Talán valamiért nem maradt elég idő a behangolásukra, vagy más probléma merülhetett fel, de időnként nem volt teljes köztük az összhang. Időről időre úgy tűnt, hogy a vonósok esetében is inkább egyes hangszerek hangját hallom – ha mégoly kiválóak is –, mint egységes szólamokat.

lfkz_0124_3-115803.jpg

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs)

Tfirst Péter vállán végig nagy felelősség nyugodott, hiszen egy karmester nélküli zenekarban a koncertmester fogja össze a produkciót. Ehhez járult még, hogy a zenekari tagok az új koncepció értelmében hatalmas lendülettel és élettel játszottak, és az egyéni elgondolásokat neki kellett azonos mederbe terelnie.

Látható volt, hogy szünet nélkül kommunikálni igyekszik zenésztársaival, gesztusokkal segítve a tőle távolabb ülőket is. Valószínűleg a szemléletváltásnak tudható be, hogy az energiák egyelőre nem mindig áramlottak összhangban. Ezt azonban kezdeti nehézségnek tartom, a produkciót fűtő vitalitást pedig a zenekar egyedi erősségének és versenyképes értéknek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus chopin

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus ajánló

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus hegedű

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.
Klasszikus hír

Onczay Csaba kapta a japán Felkelő Nap Érdemrendet

A csellóművész az országban végzett oktatói munkájával érdemelte ki az elismerést. Huszonöt éve tesz azért, hogy Japán klasszikus zenei rangja emelkedjen.
Klasszikus kritika

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.