Klasszikus

Hogyan kell és hogyan nem kell kamarazenélni

2019.07.29. 16:00
Ajánlom
Azt hittem, túl vagyunk azon, hogy valaki ilyen hamisan játsszon a Zeneakadémián. Shlomo Mintznek viszont sikerült, ráadásul épp primáriusként. Kovács Ágnes és Kelemen Barnabás régizenével szépített a szünet után a Fesztivál Akadémia zárókoncertjén.
_AND1439-154834.jpg

Dejan Lazić és José Gallardo (Fotó/Forrás: Fesztivál Akadémia Budapest)

Az estet Schubert Katonaindulója nyitotta Dejan Lazić és José Gallardo előadásában, s biztos vagyok benne, hogy a két technikás művész akár lapról is olvashatta ezt a könnyed darabot. Az est konferansziéja, Fazekas Gergely viszont történelmi pillanatként hirdette ki a műsorszámot, kérdés, milyen szuperlatívuszt fogunk mondani, ha a páros mondjuk Schubert Wanderer-fantáziájának Liszt-féle átiratát teszi a kottatartóra.

Valószínűleg nem a Fesztivál Akadémia zárókoncertje lesz az, amit Shlomo Mintz pályája fénypontjaként emleget. Nem az a problémám az izraeli hegedűművésszel, egykori csodagyerekkel, akit annak idején Zubin Mehta támogatott a pályáján, hogy simán igent mondott Mága Zoltán giccsparádéjára is, és nemzeti kincsnek nevezte –, hanem az, hogy július 28-án hét másik kiváló muzsikus munkáját tette tönkre egy hangolatlan hegedűvel.

AND_MG_1576-154835.jpg

Mendelssohn fiatalkori Oktettje szól, a bársonyszéken Shlomo Mintz (Fotó/Forrás: Fesztivál Akadémia Budapest)

Shlomo Mintz egy bársonyborítású széken foglal helyet Mendelssohn tizenhat évesen komponált Esz-dúr oktettjét játszva, miközben a többieké egyszerű fából készült ülőalkalmatosság. Hát így nem kell kamarazenéléshez látni! Hogy a hegedűművész hányszor pillantott partnereire a negyvenperces kamaradarab alatt, azt egy kezemen meg tudom számolni, s a dialógus hiánya az oktett sorsát is megpecsételte. Hiába próbált a két csellista, Kokas Dóra és Mon-Puo Lee, illetve a második hegedűs, Alexander Korniev javítani a helyzeten, Mintz legfeljebb lakkcipőjének véletlenszerű topogásával irányított bármit is, egyébként pedig egy héttagú zenekar szólistájának képzelte magát.

Kár, hogy a hegedűje sem volt rendesen behangolva, s Mendelssohn a primárius-szólamban elhelyezett mutatós frázisait ettől függetlenül is zavarba ejtően ronda hangképzéssel prezentálta.

De nem is ez volt a legnagyobb csalódásom a koncert első félidejét hallva, hanem az, hogy a Zeneakadémia közönsége hujjogva, üvöltve tapsolt mindennek. Ez az a közönség, amely egyesek szerint Béccsel, Párizzsal vetekszik ízlésében. Az igazság viszont, hogy az előadóinkat még csak-csak lecserélhetjük a színpadon, de a közönségünket aligha. Kérek mindenkit, ne éljenezzen hangolatlan hegedűnek és a zenészpartnereire nem pillantó primáriusnak – soha többet!

AND_MG_1664-154836.jpg

Az Orfeo prológja is megszólalt Kovács Ágnes szólójával (Fotó/Forrás: Fesztivál Akadémia Budapest)

A koncert második félideje megmentette az estémet, sőt, kifejezetten örültem, hogy maradtam.

A Kovács Ágnes szólóénekével megszólaló (kora)barokk csokrot határozottan érdemes volt elcsípni.

A zenetörténet egyik első operája, Monteverdi Orfeójának prológját Kokas Katalinnal és Kelemen Barnabással erősítve játszotta el Jonathan Cohen (csembaló), Davidovics Igor (lant) Kokas Dóra (cselló) és Dmitrij Szmirnov (hegedű), a következő Händel- és Purcell-darabok viszont a fesztiválvezetők nélkül szólaltak meg. (Händel két német áriája után a Tündérkirálynőből a Nimfa áriája.) Kovács Ágnes ragyogó szopránja emelte pompássá ezeket a zenedarabokat, amelyekből üdítően áradt az a tisztaság, giccstelen csillogás, amely a régizenének annyira sajátja.

_AND1552-154834.jpg

Mon-Puo Lee volt a Boulez-darab szólistája (Fotó/Forrás: Fesztivál Akadémia Budapest)

Az est érdekes pontja volt Pierre Boulez 1977-es darabja – a mester vállalható ars poeticával jelzett alkotói korszakából (merthogy voltak neki vállalhatatlan zenei eszményei is). A Messagesquisse hallgatásakor azonban kiderült, hogy Boulez izgalmas, sőt szenvedélyes zenét írt Msztyiszlav Rosztropovics 50. születésnapjára, Paul Sacher művészetpártoló nevének betűit kottaként olvasva.

Egy kivételes tehetségű csellistát ismertünk meg Mon-Puo Lee személyében,

akinél – habár nehéz darabról van szó – a legkomolyabb technikai követelmények sem fosztották meg a frissességtől ezt a duzzadó, bravúros zenedarabot. Hat cselló kísérte őt, Héja Domonkos vezényelt. Érdekes volt megfigyelni, hogy a Zeneakadémia közönségét, akik eleinte mintha idegenkedéssel fogadták volna Boulez zenéjét, milyen hamar bevonta a darab, s a végén a szólistát és a muzsikusokat megillető ünneplés sem maradt el.

_AND1588-154835.jpg

Kelemen Barnabás volt a Leclair-concerto szólistája (Fotó/Forrás: Fesztivál Akadémia Budapest)

A Fesztivál Akadémiát egy francia barokk kismester, a kor francia hegedűvirtuóza, Jean-Marie Leclair g-moll hegedűversenye zárta Kelemen Barnabás szólójával. Figyelemre méltó teljesítmény, hogy az alapvetően klasszikus-romantikus repertoáron edződött hegedűművészek között van egy (persze nem is egy), aki hajlandó bélhúros hangszeren, barokk vonóval, korhű módon játszani. Kelemen egy 1771-es Gagliano-hangszeren játszott, amelyet Bárdi Szabolcs újított fel, de autentikus instrumentumokon muzsikált az őt kísérő kamaraegyüttes is. Leclair zenéje feltehetően nem okoz gondot Kelemennek – játszott ő már nehezebbet is –, de öröm hallgatni ezt a virtuóz showmant, aki ilyenkor előbújik a hegedűművészből.

Én a magam részéről barátja vagyok, ha látom, hogy a szólista kibújik a bőréből a színpadon, inkább, hogy gubbasszon, ahogy sokan.

A fesztivál zárópillanatai sztárrá avatták a kis Kelemen Olgát, a két művészeti vezető gyermekét, itt készült róla ez a fotó. De ő még nem kritikai megfontolás tárgya, ne is legyen még húsz-huszonöt évig.

kelemen-olga-145314.jpg

Kelemen Olga (Fotó/Forrás: Fesztiválakadémia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.