Klasszikus

Hogyan került Joseph Haydn Eszterházára?

2008.06.11. 00:00
Ajánlom
Nem ment túl jól sora Joseph Haydnnak, mielőtt a magyarországi Eszterházára került. De itteni ténykedése meghozta számára a világhírt.

Ráadásul pont a Magyar Versailles-ként is emlegetett palota fénykorában komponált I. Miklós herceg "Kapellmeistereként". Erre is emlékezik minden nyáron az a hangversenysorozat, melyet most először Kastélykoncertek Eszterháza összefogó névvel rendeznek meg július 4-étől.

Második gyerekként, egy szegény kerékgyártó családjába született Joseph Haydn 1732-ben, az osztrák Rohrau falucskában. Édesapja – bár igazi iparosember volt – értett a zenéhez, s érzéke is volt hozzá, szívesen énekelt, s kísérte magát hárfán. Gyerekei is vele daloltak, így aztán a kis Joseph zenei tehetsége hamar kiderült. A szülők ezért minden pénzüket összeszedték, hogy taníttathassák fiúkat, aki végül a bécsi Stephansdom kórusába került, s a templomhoz tartozó kollégiumban tanult.

Ő volt az énekkar legtehetségesebbje, egy schönbrunni előadás alkalmával Mária Terézia még pénzjutalomban is részesítette. De sajnos a mutálás megtette a hatását, s Haydn az utcára került. Kottamásolásból, orgonálásból, tanításból tartotta fenn magát. Végül ki tudott bérelni egy padlásszobát, kölcsönből vett egy rozzant zongorát – s nekikezdett a komponálásnak. Írt operát, egyházi műveket, divertimentókat, vonósnégyeseket, majd 1759-ben Morzin gróf csehországi birtokán megszületett az első szimfónia…

Ebben az időben figyelt fel rá Esterházy Pál herceg, aki 1761-ben másodkarmesterré nevezte ki a kismartoni zenekarához. A herceg egy év múlva meghalt, utódja, fivére, Esterházy "Fényes" Miklós is aktívan zenélt - kiváló barytonjátékos volt. Haydn nem kevesebb, mint 170 darabot írt hát erre a hangszerre – nem csoda, hogy gazdája igencsak kedvelte őt. Sőt mi több, becsülte tehetségét, még azt is megengedte, hogy mások megrendelésére is komponáljon, s egy idő után már őt tekintette zenekara vezetőjének, majd ki is nevezte kapellmeisternek.

1766-ra Eszterházán, a mai Fertődön felépült hazánk ma is egyik legszebb műemléke, "Pompakedvelő" Miklós életműve, a versailles-i stílusú palota. Később színházat, muzsikaházat, s bábszínházat is emeltek. A teátrum számára Haydn operák tucatjait írta – még Mária Terézia is ide járt jó zenés darabot nézni, bár valószínűleg nem nagyon emlékezett, hogy kedvenc komponistájára egyszer, gyerekkorában már felfigyelt.

Az operákon, s a hercegi házi zenéléshez írt kompozíciókon kívül a komponista több műfajban is alkotott – művei már Bécsben is sikert arattak, sőt, komoly bevételhez is juttatták Haydn-t. Neve Európa-szerte ismertté vált, sőt még Amerikában is előadták néhány szimfóniáját. Így, amikor 1790-ben meghalt Esterházy Miklós, a bécsi klasszika első mestere nem maradt munka nélkül, ráadásul Esterházy Antal herceg Haydn járadékát – bár a zenekart feloszlatta – tovább fizette. A zeneszerző Bécsbe költözött, majd utazgatni kezdett.

Amikor II. Esterházy Miklós lett Eszterháza ura, a zeneszerző megint visszatért életének e fontos állomáshelyére, s segített újjászervezni a zenei életet a Fertő-tó partján. De már csak néhány darabot komponált egykori gazdája rokonának.

A fentiekből egyértelmű hát, miért kötődik össze annyira a mai Fertőd és Joseph Haydn személye. Ezért rendezik meg itt minden nyáron azt a koncertsorozatot, mely rá emlékezik. Idén ráadásul több szempontból is rendhagyó a 37 koncertet magában foglaló eseménysorozat. Most először Kastélykoncertek Eszterháza 2008 összefogó név alatt jelenik meg a program, s melyet a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, illetve a Hungarofest Kht. frissen alakult KLASSZ Zenei Irodája szervez – együttműködésben a Magyar Haydn Társasággal. Ráadásul az idei hangversenysorozat, egy évvel a komponista halálának bicentenáriuma előtt, nem csak egy szokásos emlékezés a mesterre, hanem nyitánya a 2009-es Haydn-évnek – nagyszerű magyar előadókkal és világhírű vendégművészekkel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.