Klasszikus

Hogyan lesz a blockbusterek filmzenéje egyszer használatos szemét?

2017.08.19. 14:10
Ajánlom
Fel tudod idézni a Star Wars filmzenéjét? A Harry Potterét? A gyűrűk uráét? Hát hogyne! Már talán dúdolod is. És valamelyik Marvel-film zenéjét? Na ugye, hogy nem. Hollywood futószalagon gyártott szemetet kever a filmjei alá, és ez mégsem zavar senkit.

A mozgókép találmánya még nem is létezett, amikor már kialakult a kísérőzene műfaja. Sőt, ha igazán pontosak akarunk lenni, a dráma zenés műfajként született meg a görögöknél, akik a kórus- és hangszeres betéteket a történet elválaszthatatlan részének tekintették. A zene egy jó filmben ugyanilyen szerepet tölt be: John Williams dallamai nélkül nem lenne olyan a Star Wars, amilyen, Rózsa Miklós nélkül nem lenne 11 Oscar-díjas a Ben-Hur. Épp ezért aggasztó az az igénytelen trend, ami az utóbbi másfél évtizedben jelent meg Hollywoodban, és amelynek eredményeképpen egymásra hajazó tucatzenék kerülnek nagy költségvetéssel készülő filmekbe.

Ez a munkamódszer az úgynevezett temp music alkalmazása.

A temp music egy már létező hangsáv, a legtöbb esetben egy másik film zenéje, amelyet a filmjelenetek vágási fázisában használnak. A vágók ehhez a zenéhez alakítják a jelenetet, ezt a tracket veszi figyelembe a rendező is a részlet hangulatának kidolgozásakor. Végül a készítők arra kérnek egy zeneszerzőt, hogy írjon hasonló zenét, ami a film végső változatában hallható majd.

Persze el lehet képzelni, hogy mennyire egyedi és minőségi ez az „oridzsinál mjúzik szkór” – semennyire. Sőt, nagyon sok esetben ugyanolyan jellegtelen szemét, ami a temp music is volt, de végül is kit zavar, hiszen úgysem ezt fogja senki dúdolni a zuhany alatt.

A temp music használatából fakadó minőségromlás ellen Danny Elfman, a Batman (1989), az Ollókezű Edward (1992), a Good Will Hunting (1997) és a Pókember (2002) zeneszerzője is felszólalt: „Ez egy új dolog, amit nagyon sokszor hallok, hogy [a filmzene] legyen észrevétlen. De miért legyen észrevétlen?

Én Hitchcock-filmeken nőttem fel, Bernard Herrmann zenéjén, és minden egyes hangjegyet észrevettem.

Az Every Frame A Painting nevű YouTube-csatorna alapos elemző videót készített a jelenségről. Megkérdezték az utca embereit, hogy fel tudják-e idézni a Star Wars és a Harry Potter zenéit, majd ugyanezt kérték egy Marvel-filmmel kapcsolatban. Aztán egyes jelenetek elemzése során megmutatják, hogy ezek a filmzenék nem váltanak ki önmagukban semmi érzelmet, nem tesznek semmit hozzá a képsorokhoz, csak a háttérben tolmácsolják azokat. Ha valami vicces történik, a zene is jellegtelenül humoros, ha fájdalmas jelenet van, akkor egy magas, szomorú hangzat szól a vonósokon, és így tovább.

Még az olyan neves zeneszerzők is kénytelenek így dolgozni, akik egyébként már letettek valamit az asztalra Hollywoodban. „A temp music a munkám szempontjából olyan, mint a méreg – mondta Danny Elfman. – Az én feladatom, hogy elfeledtessem a rendezővel, ami a temp music volt. Épp ezért sohasem hallgatom meg kétszer, és ha a rendező nagyon ragaszkodik az eredetihez, azzal csak megnehezíti a munkámat."

Gyakran előfordul, hogy az ideiglenes zenéhez kísértetiesen hasonlító lesz az új filmzene is, ez pedig kimeríti a plágium fogalmát. A temp music imitálásának hírhedt példája a 300 című film egyik betétje, amely az 1999-es Titus zenéje alapján készült. A videóban 6:34-től jól hallható, hogy a két zenemű rendkívül hasonló, annyira, hogy

a Warner Bros. bocsánatkérésre kényszerült.

De ez volt az egyetlen eset, amikor a temp music plagizálása miatt egy filmstúdió mentegetőzött. Az esetek nagy részében észre sem vesszük, ha olcsó konzervzenét nyomnak le a torkunkon.

Ennek ellenére a tömegkultúra rendkívül jövedelmező, és egy olyan vállalat, mint a Marvel vagy a Warner, amelyek ezekkel a filmekkel nagyobb bevételekre tesznek szert, mint az igényesebb filmzenék megrendelői, nem fognak változtatni a munkamódszerükön, amíg az emberek megveszik a mozijegyet. Pedig azzal, hogy jellegtelen elemekből legóznak össze filmeket, csak a nézőket veszik hülyébe, és ezt nem kell feltétlenül eltűrnünk.

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Kapcsolódó

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Ben-Hur, Elbűvölve, Julius Caesar. Három Oscar-díj, tizenhat jelölés. Az ötvenes években, amikor az amerikai filmgyár ontotta a szuperprodukciókat, Rózsa Miklós volt a producerek első választása.

85 éves a zeneszerző, aki sosem látta a Csillagok háborúját

85 éves a zeneszerző, aki sosem látta a Csillagok háborúját

John Williams nélkül a seprű nem repül, a galaxisban nincs Erő, nincsen vörös köpenyes szuperhős sem. Születésnapján megírtuk, hogyan lett ő Hollywood egyik első számú zeneszerzője.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Kezdődik a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten

Számos hangverseny, kiállítás, filmvetítés, táncszínházi előadás, bábopera és térzene is várja az érdeklődőket a hétfőn kezdődő Kodály Művészeti Fesztiválon Kecskeméten.
Klasszikus ajánló

A nyár második felében is remek programokkal vár az Óbudai Társaskör kertje

Tovább folytatódik a színes programsorozat az Óbudai Társaskör hangulatos kertjében, ezekben a napokban jazz, kamarazene, opera és akusztikus koncert is várja a vendégeket.
Klasszikus interjú

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Klasszikus ajánló

Fesztiválok hegyen-völgyben - Fidelio Klasszik

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kokas Katalinnal, Oszkó-Jakab Natáliával és Vasvári Csabával.
Klasszikus hír

Eötvös Pétert az „év zeneszerzője” díjra jelölték Németországban

Nyilvánosságra hozták az egyik legrangosabb német klasszikus zenei díj, az OPUS KLASSIK jelöléseit. Az év zeneszerzője kategóriában Eötvös Pétert is jelölték a díjra a BMC Records-nál megjelent Atlantis című művéért.