Klasszikus

Hogyan lesz a blockbusterek filmzenéje egyszer használatos szemét?

2017.08.19. 14:10
Ajánlom
Fel tudod idézni a Star Wars filmzenéjét? A Harry Potterét? A gyűrűk uráét? Hát hogyne! Már talán dúdolod is. És valamelyik Marvel-film zenéjét? Na ugye, hogy nem. Hollywood futószalagon gyártott szemetet kever a filmjei alá, és ez mégsem zavar senkit.

A mozgókép találmánya még nem is létezett, amikor már kialakult a kísérőzene műfaja. Sőt, ha igazán pontosak akarunk lenni, a dráma zenés műfajként született meg a görögöknél, akik a kórus- és hangszeres betéteket a történet elválaszthatatlan részének tekintették. A zene egy jó filmben ugyanilyen szerepet tölt be: John Williams dallamai nélkül nem lenne olyan a Star Wars, amilyen, Rózsa Miklós nélkül nem lenne 11 Oscar-díjas a Ben-Hur. Épp ezért aggasztó az az igénytelen trend, ami az utóbbi másfél évtizedben jelent meg Hollywoodban, és amelynek eredményeképpen egymásra hajazó tucatzenék kerülnek nagy költségvetéssel készülő filmekbe.

Ez a munkamódszer az úgynevezett temp music alkalmazása.

A temp music egy már létező hangsáv, a legtöbb esetben egy másik film zenéje, amelyet a filmjelenetek vágási fázisában használnak. A vágók ehhez a zenéhez alakítják a jelenetet, ezt a tracket veszi figyelembe a rendező is a részlet hangulatának kidolgozásakor. Végül a készítők arra kérnek egy zeneszerzőt, hogy írjon hasonló zenét, ami a film végső változatában hallható majd.

Persze el lehet képzelni, hogy mennyire egyedi és minőségi ez az „oridzsinál mjúzik szkór” – semennyire. Sőt, nagyon sok esetben ugyanolyan jellegtelen szemét, ami a temp music is volt, de végül is kit zavar, hiszen úgysem ezt fogja senki dúdolni a zuhany alatt.

A temp music használatából fakadó minőségromlás ellen Danny Elfman, a Batman (1989), az Ollókezű Edward (1992), a Good Will Hunting (1997) és a Pókember (2002) zeneszerzője is felszólalt: „Ez egy új dolog, amit nagyon sokszor hallok, hogy [a filmzene] legyen észrevétlen. De miért legyen észrevétlen?

Én Hitchcock-filmeken nőttem fel, Bernard Herrmann zenéjén, és minden egyes hangjegyet észrevettem.

Az Every Frame A Painting nevű YouTube-csatorna alapos elemző videót készített a jelenségről. Megkérdezték az utca embereit, hogy fel tudják-e idézni a Star Wars és a Harry Potter zenéit, majd ugyanezt kérték egy Marvel-filmmel kapcsolatban. Aztán egyes jelenetek elemzése során megmutatják, hogy ezek a filmzenék nem váltanak ki önmagukban semmi érzelmet, nem tesznek semmit hozzá a képsorokhoz, csak a háttérben tolmácsolják azokat. Ha valami vicces történik, a zene is jellegtelenül humoros, ha fájdalmas jelenet van, akkor egy magas, szomorú hangzat szól a vonósokon, és így tovább.

Még az olyan neves zeneszerzők is kénytelenek így dolgozni, akik egyébként már letettek valamit az asztalra Hollywoodban. „A temp music a munkám szempontjából olyan, mint a méreg – mondta Danny Elfman. – Az én feladatom, hogy elfeledtessem a rendezővel, ami a temp music volt. Épp ezért sohasem hallgatom meg kétszer, és ha a rendező nagyon ragaszkodik az eredetihez, azzal csak megnehezíti a munkámat."

Gyakran előfordul, hogy az ideiglenes zenéhez kísértetiesen hasonlító lesz az új filmzene is, ez pedig kimeríti a plágium fogalmát. A temp music imitálásának hírhedt példája a 300 című film egyik betétje, amely az 1999-es Titus zenéje alapján készült. A videóban 6:34-től jól hallható, hogy a két zenemű rendkívül hasonló, annyira, hogy

a Warner Bros. bocsánatkérésre kényszerült.

De ez volt az egyetlen eset, amikor a temp music plagizálása miatt egy filmstúdió mentegetőzött. Az esetek nagy részében észre sem vesszük, ha olcsó konzervzenét nyomnak le a torkunkon.

Ennek ellenére a tömegkultúra rendkívül jövedelmező, és egy olyan vállalat, mint a Marvel vagy a Warner, amelyek ezekkel a filmekkel nagyobb bevételekre tesznek szert, mint az igényesebb filmzenék megrendelői, nem fognak változtatni a munkamódszerükön, amíg az emberek megveszik a mozijegyet. Pedig azzal, hogy jellegtelen elemekből legóznak össze filmeket, csak a nézőket veszik hülyébe, és ezt nem kell feltétlenül eltűrnünk.

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Kapcsolódó

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Ben-Hur, Elbűvölve, Julius Caesar. Három Oscar-díj, tizenhat jelölés. Az ötvenes években, amikor az amerikai filmgyár ontotta a szuperprodukciókat, Rózsa Miklós volt a producerek első választása.

85 éves a zeneszerző, aki sosem látta a Csillagok háborúját

85 éves a zeneszerző, aki sosem látta a Csillagok háborúját

John Williams nélkül a seprű nem repül, a galaxisban nincs Erő, nincsen vörös köpenyes szuperhős sem. Születésnapján megírtuk, hogyan lett ő Hollywood egyik első számú zeneszerzője.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Zene építőkockákból – Beszámoló az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál koncertjeiről

Mi járhat egy zeneszerző fejében? Vajon hogyan találja ki, milyen hangok következnek egymás után? Erről is megtudhatott egyet s mást a közönség, ha ellátogatott az idén szerencsére élőben tartott Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál január 15-16-i koncertjeire.
Klasszikus ajánló

Olasz áriaesttel érkezik Budapestre a Metropolitan Opera sztárja

A világhírű lett szoprán, Kristīne Opolais legkiemelkedőbb szerepeiből énekel áriákat és duetteket a Müpában, február 7-én tartott koncertjén. A műsor gerincét verista operák részletei alkotják.
Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.