Klasszikus

Hogyan lesz a blockbusterek filmzenéje egyszer használatos szemét?

2017.08.19. 14:10
Ajánlom
Fel tudod idézni a Star Wars filmzenéjét? A Harry Potterét? A gyűrűk uráét? Hát hogyne! Már talán dúdolod is. És valamelyik Marvel-film zenéjét? Na ugye, hogy nem. Hollywood futószalagon gyártott szemetet kever a filmjei alá, és ez mégsem zavar senkit.

A mozgókép találmánya még nem is létezett, amikor már kialakult a kísérőzene műfaja. Sőt, ha igazán pontosak akarunk lenni, a dráma zenés műfajként született meg a görögöknél, akik a kórus- és hangszeres betéteket a történet elválaszthatatlan részének tekintették. A zene egy jó filmben ugyanilyen szerepet tölt be: John Williams dallamai nélkül nem lenne olyan a Star Wars, amilyen, Rózsa Miklós nélkül nem lenne 11 Oscar-díjas a Ben-Hur. Épp ezért aggasztó az az igénytelen trend, ami az utóbbi másfél évtizedben jelent meg Hollywoodban, és amelynek eredményeképpen egymásra hajazó tucatzenék kerülnek nagy költségvetéssel készülő filmekbe.

Ez a munkamódszer az úgynevezett temp music alkalmazása.

A temp music egy már létező hangsáv, a legtöbb esetben egy másik film zenéje, amelyet a filmjelenetek vágási fázisában használnak. A vágók ehhez a zenéhez alakítják a jelenetet, ezt a tracket veszi figyelembe a rendező is a részlet hangulatának kidolgozásakor. Végül a készítők arra kérnek egy zeneszerzőt, hogy írjon hasonló zenét, ami a film végső változatában hallható majd.

Persze el lehet képzelni, hogy mennyire egyedi és minőségi ez az „oridzsinál mjúzik szkór” – semennyire. Sőt, nagyon sok esetben ugyanolyan jellegtelen szemét, ami a temp music is volt, de végül is kit zavar, hiszen úgysem ezt fogja senki dúdolni a zuhany alatt.

A temp music használatából fakadó minőségromlás ellen Danny Elfman, a Batman (1989), az Ollókezű Edward (1992), a Good Will Hunting (1997) és a Pókember (2002) zeneszerzője is felszólalt: „Ez egy új dolog, amit nagyon sokszor hallok, hogy [a filmzene] legyen észrevétlen. De miért legyen észrevétlen?

Én Hitchcock-filmeken nőttem fel, Bernard Herrmann zenéjén, és minden egyes hangjegyet észrevettem.

Az Every Frame A Painting nevű YouTube-csatorna alapos elemző videót készített a jelenségről. Megkérdezték az utca embereit, hogy fel tudják-e idézni a Star Wars és a Harry Potter zenéit, majd ugyanezt kérték egy Marvel-filmmel kapcsolatban. Aztán egyes jelenetek elemzése során megmutatják, hogy ezek a filmzenék nem váltanak ki önmagukban semmi érzelmet, nem tesznek semmit hozzá a képsorokhoz, csak a háttérben tolmácsolják azokat. Ha valami vicces történik, a zene is jellegtelenül humoros, ha fájdalmas jelenet van, akkor egy magas, szomorú hangzat szól a vonósokon, és így tovább.

Még az olyan neves zeneszerzők is kénytelenek így dolgozni, akik egyébként már letettek valamit az asztalra Hollywoodban. „A temp music a munkám szempontjából olyan, mint a méreg – mondta Danny Elfman. – Az én feladatom, hogy elfeledtessem a rendezővel, ami a temp music volt. Épp ezért sohasem hallgatom meg kétszer, és ha a rendező nagyon ragaszkodik az eredetihez, azzal csak megnehezíti a munkámat."

Gyakran előfordul, hogy az ideiglenes zenéhez kísértetiesen hasonlító lesz az új filmzene is, ez pedig kimeríti a plágium fogalmát. A temp music imitálásának hírhedt példája a 300 című film egyik betétje, amely az 1999-es Titus zenéje alapján készült. A videóban 6:34-től jól hallható, hogy a két zenemű rendkívül hasonló, annyira, hogy

a Warner Bros. bocsánatkérésre kényszerült.

De ez volt az egyetlen eset, amikor a temp music plagizálása miatt egy filmstúdió mentegetőzött. Az esetek nagy részében észre sem vesszük, ha olcsó konzervzenét nyomnak le a torkunkon.

Ennek ellenére a tömegkultúra rendkívül jövedelmező, és egy olyan vállalat, mint a Marvel vagy a Warner, amelyek ezekkel a filmekkel nagyobb bevételekre tesznek szert, mint az igényesebb filmzenék megrendelői, nem fognak változtatni a munkamódszerükön, amíg az emberek megveszik a mozijegyet. Pedig azzal, hogy jellegtelen elemekből legóznak össze filmeket, csak a nézőket veszik hülyébe, és ezt nem kell feltétlenül eltűrnünk.

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Kapcsolódó

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Ben-Hur, Elbűvölve, Julius Caesar. Három Oscar-díj, tizenhat jelölés. Az ötvenes években, amikor az amerikai filmgyár ontotta a szuperprodukciókat, Rózsa Miklós volt a producerek első választása.

85 éves a zeneszerző, aki sosem látta a Csillagok háborúját

85 éves a zeneszerző, aki sosem látta a Csillagok háborúját

John Williams nélkül a seprű nem repül, a galaxisban nincs Erő, nincsen vörös köpenyes szuperhős sem. Születésnapján megírtuk, hogyan lett ő Hollywood egyik első számú zeneszerzője.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Vizuál

10 film, amit novemberben látni kell

Méghozzá moziban, nagyvásznon, amíg csak lehet! Szubjektív összeállításunkban a hazai mozipremierek novemberi kínálatából válogattunk Juliette Binoche új filmjétől kezdve Mika Kaurismäkin át Scorseséig, sőt egészen Woody Allenig.
Vizuál

„Ne azon botránkozzunk meg, hogy meztelen gyerektesteket mutogatok, hanem a valóságon!”

A karizmatikus hatvanas zenetanár és az újonnan érkezett tinédzserlány közötti furcsa viszonyt igyekszik kibogozni a zenekar tehetséges szólistája, Dávid. Nagy Zoltán bemutatkozó filmjében főhős és néző egyaránt a rejtett jelek és a sorok közt rejlő lényeg felkutatására van ítélve.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

A Mozart, aki nem a Wolfgang Amadeus

Háromszáz éve született Leopold Mozart, korának egyik legjobb hegedűtanára, akire csodagyerek és csodafelnőtt fia révén emlékezünk.
Klasszikus hír

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus hír

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Klasszikus hír

Centenáriumát ünnepli a Salzburgi Ünnepi Játékok

Anna Nyetrebko Toscát énekelt, a fiatal női karmester, Mirga Grazinyte-Tyla rekviemet vezényel. Így készült a századik évre a Salzburgi Ünnepi Játékok.
Klasszikus magazin

Így érdemes zenét hallgatni Steve Reich szerint

A neves minimalista zeneszerző szerint olyan zenét érdemes írni, amely a székhez szegez, és a hallgatót semmi más nem érdekli, csak ami megszólal.