Klasszikus

Hogyan lesz a blockbusterek filmzenéje egyszer használatos szemét?

2017.08.19. 14:10
Ajánlom
Fel tudod idézni a Star Wars filmzenéjét? A Harry Potterét? A gyűrűk uráét? Hát hogyne! Már talán dúdolod is. És valamelyik Marvel-film zenéjét? Na ugye, hogy nem. Hollywood futószalagon gyártott szemetet kever a filmjei alá, és ez mégsem zavar senkit.

A mozgókép találmánya még nem is létezett, amikor már kialakult a kísérőzene műfaja. Sőt, ha igazán pontosak akarunk lenni, a dráma zenés műfajként született meg a görögöknél, akik a kórus- és hangszeres betéteket a történet elválaszthatatlan részének tekintették. A zene egy jó filmben ugyanilyen szerepet tölt be: John Williams dallamai nélkül nem lenne olyan a Star Wars, amilyen, Rózsa Miklós nélkül nem lenne 11 Oscar-díjas a Ben-Hur. Épp ezért aggasztó az az igénytelen trend, ami az utóbbi másfél évtizedben jelent meg Hollywoodban, és amelynek eredményeképpen egymásra hajazó tucatzenék kerülnek nagy költségvetéssel készülő filmekbe.

Ez a munkamódszer az úgynevezett temp music alkalmazása.

A temp music egy már létező hangsáv, a legtöbb esetben egy másik film zenéje, amelyet a filmjelenetek vágási fázisában használnak. A vágók ehhez a zenéhez alakítják a jelenetet, ezt a tracket veszi figyelembe a rendező is a részlet hangulatának kidolgozásakor. Végül a készítők arra kérnek egy zeneszerzőt, hogy írjon hasonló zenét, ami a film végső változatában hallható majd.

Persze el lehet képzelni, hogy mennyire egyedi és minőségi ez az „oridzsinál mjúzik szkór” – semennyire. Sőt, nagyon sok esetben ugyanolyan jellegtelen szemét, ami a temp music is volt, de végül is kit zavar, hiszen úgysem ezt fogja senki dúdolni a zuhany alatt.

A temp music használatából fakadó minőségromlás ellen Danny Elfman, a Batman (1989), az Ollókezű Edward (1992), a Good Will Hunting (1997) és a Pókember (2002) zeneszerzője is felszólalt: „Ez egy új dolog, amit nagyon sokszor hallok, hogy [a filmzene] legyen észrevétlen. De miért legyen észrevétlen?

Én Hitchcock-filmeken nőttem fel, Bernard Herrmann zenéjén, és minden egyes hangjegyet észrevettem.

Az Every Frame A Painting nevű YouTube-csatorna alapos elemző videót készített a jelenségről. Megkérdezték az utca embereit, hogy fel tudják-e idézni a Star Wars és a Harry Potter zenéit, majd ugyanezt kérték egy Marvel-filmmel kapcsolatban. Aztán egyes jelenetek elemzése során megmutatják, hogy ezek a filmzenék nem váltanak ki önmagukban semmi érzelmet, nem tesznek semmit hozzá a képsorokhoz, csak a háttérben tolmácsolják azokat. Ha valami vicces történik, a zene is jellegtelenül humoros, ha fájdalmas jelenet van, akkor egy magas, szomorú hangzat szól a vonósokon, és így tovább.

Még az olyan neves zeneszerzők is kénytelenek így dolgozni, akik egyébként már letettek valamit az asztalra Hollywoodban. „A temp music a munkám szempontjából olyan, mint a méreg – mondta Danny Elfman. – Az én feladatom, hogy elfeledtessem a rendezővel, ami a temp music volt. Épp ezért sohasem hallgatom meg kétszer, és ha a rendező nagyon ragaszkodik az eredetihez, azzal csak megnehezíti a munkámat."

Gyakran előfordul, hogy az ideiglenes zenéhez kísértetiesen hasonlító lesz az új filmzene is, ez pedig kimeríti a plágium fogalmát. A temp music imitálásának hírhedt példája a 300 című film egyik betétje, amely az 1999-es Titus zenéje alapján készült. A videóban 6:34-től jól hallható, hogy a két zenemű rendkívül hasonló, annyira, hogy

a Warner Bros. bocsánatkérésre kényszerült.

De ez volt az egyetlen eset, amikor a temp music plagizálása miatt egy filmstúdió mentegetőzött. Az esetek nagy részében észre sem vesszük, ha olcsó konzervzenét nyomnak le a torkunkon.

Ennek ellenére a tömegkultúra rendkívül jövedelmező, és egy olyan vállalat, mint a Marvel vagy a Warner, amelyek ezekkel a filmekkel nagyobb bevételekre tesznek szert, mint az igényesebb filmzenék megrendelői, nem fognak változtatni a munkamódszerükön, amíg az emberek megveszik a mozijegyet. Pedig azzal, hogy jellegtelen elemekből legóznak össze filmeket, csak a nézőket veszik hülyébe, és ezt nem kell feltétlenül eltűrnünk.

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Kapcsolódó

Egy magyar volt Hollywood első számú zeneszerzője

Ben-Hur, Elbűvölve, Julius Caesar. Három Oscar-díj, tizenhat jelölés. Az ötvenes években, amikor az amerikai filmgyár ontotta a szuperprodukciókat, Rózsa Miklós volt a producerek első választása.

85 éves a zeneszerző, aki sosem látta a Csillagok háborúját

85 éves a zeneszerző, aki sosem látta a Csillagok háborúját

John Williams nélkül a seprű nem repül, a galaxisban nincs Erő, nincsen vörös köpenyes szuperhős sem. Születésnapján megírtuk, hogyan lett ő Hollywood egyik első számú zeneszerzője.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus molnár levente

Megjelent Molnár Levente első szólóalbuma

A Liszt-díjas bariton több mint 70 perces, 13 áriát és egy duettet tartalmazó nagylemeze a Nagyok, melankolikusok, vidámak, hősök címet viseli.
Klasszikus kritika

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.