Klasszikus

Hogyan lett az olasz a zene nyelve?

2017.10.08. 12:16
Ajánlom
A lassú zenét adagio, a gyorsat allegro játsszák, és ha ügyes az énekes, azt kiáltjuk, hogy bravo. De hogyan lett az olasz a zenei terminológia alapnyelve?

A zenét sokszor mondjuk egy univerzális, mindenki által érthető nyelvnek, de az olaszt könnyen nevezhetjük a zene nyelvének. Még Bach, Beethoven és Brahms is, akiket a német zene három nagy oszlopának tartunk, olasz utasításokkal látták el a kottáikat, Mozart ezen a nyelven írta a legtöbb operáját, és sokan töltöttek el itt hosszabb időt, hogy magukba szívják Itália kultúráját.

Itália a reneszánsz idején világlott a legfényesebben, ekkor úgy tűnt, hogy

a hatalmas koponyák, a zsenik vagy ide születnek, vagy el kell jönniük ide.

Ezek a zeneszerzők és előadók a félszigeten aztán egy tökéletesen kialakult és működő zenei kultúrára bukkantak: a nyelv fejlett volt a zene körülírására, a notáció pedig a művek lejegyzésére.

Hallgassa meg Josquin des Prez Adieu mes Amours című művét, amely Petrucci első gyűjteményében szerepelt.

A legelső nyomtatott kottakiadványt tévesen tulajdonítjuk a velencei Ottaviano Petruccinak, az ugyanis Ulrich Han műhelyéből került ki 1476-ban (Missale Romanum). Mégis, Petrucci 1501-ben készült Harmonice Musices Odhecaton című chansongyűjteménye volt az első, amely széles körben elterjedt, elsősorban a minőségének köszönhetően. Petrucci nagy mennyiségben nyomtatott kottákat, 1520-ig összesen 61 kiadványt. Érdekes módon korántsem csak olasz műveket, hanem franko-flamand zeneszerzők kottáit is, viszont a tempójelzések és minden más előadói utasítás olaszul szerepelt rajtuk.

De nem csak a kottanyomtatásban járt élen Itália, hanem az új zenei műfajok és formák kialakításábanis. Itt alakult ki a kantáta, a concerto, a partita és a rondó, illetve az opera műfaja. A legjobb hangszereket is olaszok – a Stradivari, a Guarneri, az Amati család – gyártották. A párizsi Conservatoire megalapítása előtt a nápolyi zeneakadémia volt a nyugati zeneszerzők legfontosabb iskolája.

Később, a romantika idején, a nemzeti iskolák kialakulásával egyes nemzetek a saját nyelvükön fűzték hozzá az utasításokat a zenéhez: Mahler, Richard Strauss, Debussy és Ravel gyakran németül, illetve franciául. Mégis elkerülhetetlen, hogy egy komolyzenész jelentés olasz szókincset szedjen magára csak azáltal, hogy a használatos előadói utasításokat megtanulja.

A magyar zenei szaknyelv kialakulásáról szóló hosszabb cikkünket itt olvashatja el.

Diszkantisták, sipolák és daláregyletek, avagy hogy alakult ki a zenei szaknyelvünk?

Kapcsolódó

Diszkantisták, sipolák és daláregyletek, avagy hogy alakult ki a zenei szaknyelvünk?

Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, és ez a zene univerzális nyelvére is igaz. Az elmúlt 250 évben kialakult a szaknyelv, melynek nehézségét az is jelzi, hogy maga a "zene" szó is a nyelvújítással jött létre.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Zene építőkockákból – Beszámoló az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál koncertjeiről

Mi járhat egy zeneszerző fejében? Vajon hogyan találja ki, milyen hangok következnek egymás után? Erről is megtudhatott egyet s mást a közönség, ha ellátogatott az idén szerencsére élőben tartott Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál január 15-16-i koncertjeire.
Klasszikus ajánló

Olasz áriaesttel érkezik Budapestre a Metropolitan Opera sztárja

A világhírű lett szoprán, Kristīne Opolais legkiemelkedőbb szerepeiből énekel áriákat és duetteket a Müpában, február 7-én tartott koncertjén. A műsor gerincét verista operák részletei alkotják.
Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.