Klasszikus

Hogyan lett az olasz a zene nyelve?

2017.10.08. 12:16
Ajánlom
A lassú zenét adagio, a gyorsat allegro játsszák, és ha ügyes az énekes, azt kiáltjuk, hogy bravo. De hogyan lett az olasz a zenei terminológia alapnyelve?

A zenét sokszor mondjuk egy univerzális, mindenki által érthető nyelvnek, de az olaszt könnyen nevezhetjük a zene nyelvének. Még Bach, Beethoven és Brahms is, akiket a német zene három nagy oszlopának tartunk, olasz utasításokkal látták el a kottáikat, Mozart ezen a nyelven írta a legtöbb operáját, és sokan töltöttek el itt hosszabb időt, hogy magukba szívják Itália kultúráját.

Itália a reneszánsz idején világlott a legfényesebben, ekkor úgy tűnt, hogy

a hatalmas koponyák, a zsenik vagy ide születnek, vagy el kell jönniük ide.

Ezek a zeneszerzők és előadók a félszigeten aztán egy tökéletesen kialakult és működő zenei kultúrára bukkantak: a nyelv fejlett volt a zene körülírására, a notáció pedig a művek lejegyzésére.

Hallgassa meg Josquin des Prez Adieu mes Amours című művét, amely Petrucci első gyűjteményében szerepelt.

A legelső nyomtatott kottakiadványt tévesen tulajdonítjuk a velencei Ottaviano Petruccinak, az ugyanis Ulrich Han műhelyéből került ki 1476-ban (Missale Romanum). Mégis, Petrucci 1501-ben készült Harmonice Musices Odhecaton című chansongyűjteménye volt az első, amely széles körben elterjedt, elsősorban a minőségének köszönhetően. Petrucci nagy mennyiségben nyomtatott kottákat, 1520-ig összesen 61 kiadványt. Érdekes módon korántsem csak olasz műveket, hanem franko-flamand zeneszerzők kottáit is, viszont a tempójelzések és minden más előadói utasítás olaszul szerepelt rajtuk.

De nem csak a kottanyomtatásban járt élen Itália, hanem az új zenei műfajok és formák kialakításábanis. Itt alakult ki a kantáta, a concerto, a partita és a rondó, illetve az opera műfaja. A legjobb hangszereket is olaszok – a Stradivari, a Guarneri, az Amati család – gyártották. A párizsi Conservatoire megalapítása előtt a nápolyi zeneakadémia volt a nyugati zeneszerzők legfontosabb iskolája.

Később, a romantika idején, a nemzeti iskolák kialakulásával egyes nemzetek a saját nyelvükön fűzték hozzá az utasításokat a zenéhez: Mahler, Richard Strauss, Debussy és Ravel gyakran németül, illetve franciául. Mégis elkerülhetetlen, hogy egy komolyzenész jelentés olasz szókincset szedjen magára csak azáltal, hogy a használatos előadói utasításokat megtanulja.

A magyar zenei szaknyelv kialakulásáról szóló hosszabb cikkünket itt olvashatja el.

Diszkantisták, sipolák és daláregyletek, avagy hogy alakult ki a zenei szaknyelvünk?

Kapcsolódó

Diszkantisták, sipolák és daláregyletek, avagy hogy alakult ki a zenei szaknyelvünk?

Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, és ez a zene univerzális nyelvére is igaz. Az elmúlt 250 évben kialakult a szaknyelv, melynek nehézségét az is jelzi, hogy maga a "zene" szó is a nyelvújítással jött létre.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Klasszikus hír

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus kritika

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Klasszikus ajánló

Koncertsorozatot rendeznek a Nemzeti Múzeum alapítására emlékezve

1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy tudományos gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekintjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.
Klasszikus ajánló

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.