Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

2019.05.25. 09:00
Ajánlom
Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de az első három alkalmat mégis lemondta. Miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?

Munka, lázas izgalom, önmegtartóztatás és soha véget nem érő küldetés, ez volt az élete. Nem is vette észre, nekem ez mibe kerül. Végletesen és természetszerűleg maga körül forgott a világa

– így ír Alma Mahler férjéről, Gustavról. A mindenséget magába foglaló, grandiózus szimfóniák alkotója 1907-ben rózsahimlőben és torokgyíkban elveszítette kislányát, Maria Annát, és a haláleset rendkívül megviselte.

Alma 1910-ben találkozott Walter Gropiusszal, a fiatal építészmérnökkel, akit a kor egyik legnagyobb tehetségének tartott a saját szakmája. Az okos férfiakhoz vonzódó Alma hamar viszonyt kezdett a fiatalemberrel, akinek egyik szerelmes levele Mahler kezébe került. A zeneszerzőt nem érte váratlanul a hűtlenség bizonyítéka, egyszerre érzett bánatot és bűntudatot, mély depresszióba zuhant. Alma viszont nem hagyta el őt, de a viszonyt fenntartotta.

Épp elég komplikált helyzet volt ahhoz, hogy Mahler felkeresse a Bécsben híres és hírhedt Sigmund Freudot, akinek új gyógyítási módszere, a pszichoanalízis még vitatott metódus volt.

A freudi pszichoanalízis, amelyet később Jung tökéletesített, az interperszonális kapcsolatra helyezte a hangsúlyt terapeuta és páciens között, és pszichopatologikus tünetek alapján tesz állításokat. Freud ekkor vetette papírra két nevezetes esetének leiratát, A Patkányembert, illetve a kis Hans esetét. Mindkét tanulmány tárgya az obszesszív neurózis volt, amelyet Freud később Mahlernél is felfedezett.

Miután Mahler az első három időpontot lemondta, Freud ultimátumot adott a zeneszerzőnek, figyelmeztetve, hogy hamarosan Szicíliába utazik tanítványához, Ferenczi Sándorhoz, így a két férfi 1910 augusztusának végén végre találkozott a dél-holland Leiden városában.

Noha Mahler korábban nem sokat tudott Freud pszichoanalíziséről, az utóbbi azt nyilatkozta, soha senkivel nem találkozott, aki ilyen hamar megértette volna a módszer lényegét.

Közös sétájukon Mahler elmesélte az életét, és Freud hamar észrevette, hogy milyen mély nyomot hagyott a zeneszerzőben az anyjával való kapcsolata. Mahler második gyerek volt tizenhárom testvére mellett, akik közül nyolc korán meghalt, egy, a zenében is roppant tehetséges bátyja pedig később öngyilkosságot követett el. Apja és anyja különböző természetű emberek voltak. Az apa egészséges ambícióval rendelkező, kemény üzletember volt, akit a gyermek zsarnokként látott. Anyja viszont gyakran betegeskedett, baja volt a szívével és az egyik lábával, inkább álmodozó asszony volt. Mahler úgy beszélt róla, mint egy gyökereit vesztett személyről, csehről az osztrákok között, osztrákról a németek között, és zsidóról minden nemzetiség között. Gustav nem érzett biztonságot maga körül gyerekkorában, és sok félelmét magával vitte felnőttségébe is.

Nem csoda, hogy a zenében találta meg, amit az életben nem. A komponálás a szó szoros értelmében létszükséglet volt számára.

mahler-on-the-couch-2-100912.jpg

Mahler a kanapén c. film

Mahler pszichéjét rabul ejtette, hogy anyjától nem kapta meg a vágyott szeretetet. A nő vagy betegeskedett, vagy terhes volt, vagy valamelyik gyerekét gyászolta. Gustav neurózisának talajt biztosított, hogy a fiú folyamatosan tragédiákat élt meg, és semmi kontrollja nem volt az események felett.

Ilyen férfiként találta meg Almát, aki viszont inkább a femme fatale archetípusának felelt meg, mintsem az anyáénak. Könnyű észrevenni, hogy Mahler egy gyerekkori mintát ismételt meg: olyan nőt szeretett, akitől nem kapta volna meg soha, amire szüksége van.

Gustav és anyja, Maria kapcsolatában volt még egy csavar. A fiú vágyott az anyjára, szerette őt, az élet és a halál fogalmaival kötötte össze a személyét. Ugyanakkor gyűlölte is a viszonzatlan szerelem miatt, ez pedig frusztrációhoz, bűntudathoz vezetett. Haragját kényszeres tevékenységekbe fojtotta. Türannosz volt a karmesteri pulpituson, aki a legapróbb részletekre is figyelt. Szabálytalan szívverésével összhangban bizonytalanul járt, nem lehetett nyugodtan sétálni vele, mert hol előrehaladt, hol hátramaradt. Alpesi nyaralójukban csak a hegyeket bámulva tudta végezni a dolgát a kerti mellékhelyiségben. Betegesen rettegett a beethoveni „kilencedik szimfónia átkától”.

Mahler és Freud négyórás sétája után a zeneszerző úgy írt Almának, hogy a beszélgetés nagy segítségére volt. Mégsem volt ideje feldolgozni a múltbéli traumákat, egy év múlva szívbetegségben elhunyt. Mégis elérte azt, amit élete küldetésének tartott: halhatatlanságot nyert a zenéje által. Szimfóniái a traumák nélkül nem lennének ilyen vizionárius erejű, magukba szippantó mesterművek. Almának később több neves művésszel is kapcsolata volt, Walter Gropius után Oskar Kokoschkával és Franz Werfellel is romantikus viszonyt kezdett. De bárhol is ért, mindig volt hely a szívében Mahler zenéjének. Beszámolók szerint minden nap gondolt Gustavra – ez volt az ő hűsége.

mahler-on-the-couch-100912.jpg

Mahler a kanapén c. film

Mahler halála után Freud benyújtotta a számlát, háromszáz koronát kért a terápiás alkalomért. Kettejük találkozását a Mahler a kanapén című 2010-es film, illetve Martin van Amerongen elbeszélése, a Mahler's Mater Dolorosa is megörökítette.

A cikk a Koktélparti sorozat része. Böngésszen érdekes írásaink között!

Hogyan vált Freud kanapéja popkulturális szenzációvá?

Kapcsolódó

Hogyan vált Freud kanapéja popkulturális szenzációvá?

Legtöbbünk talán nem tudnák kifejteni az Ödipusz-komplexus lényegét, vagy az ego és a superego közötti különbséget, de ha egy kanapét látnunk, biztosan beugrik róla Freud. Hogyan vált a bútordarab világszenzációvá?

Egy voltam az ezerből Mahler VIII. szimfóniájában

Egy voltam az ezerből Mahler VIII. szimfóniájában

Kivételes írást bocsátunk a Fidelio olvasói elé Kondor Kata tollából, aki amellett, hogy pedagógus és Hans Sachs-díjas zenekritikus, a Zuglói Filharmónia kórusában is énekel. Megírta élményeit, milyen volt részt venni Mahler Ezrek szimfóniájának előadásában.

Mit olvas ki Sigmund Freud írásképéből?

Mit olvas ki Sigmund Freud írásképéből?

A híres bécsi pszichoanalitikus 1913-ban kelt levelét hamarosan közelebbről is szemügyre veheti valaki, aki a legtöbbet ajánlja a ritkaságért a csütörtöki árverésen Los Angelesben.

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Színház

Balázs Péter 14 év után távozik a Szolnoki Szigligeti Színház éléről

Nem pályázott újra Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi igazgatója, így 14 év után új vezetője lesz az intézménynek. A Kossuth-díjas színész-rendező 2019-ben egyedüli indulóként kapott bizalmat a közgyűléstől, megbízatása 2021 júniusáig szól.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Klasszikus

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Online koncerttel kezdődik el a Cziffra Emlékév

Bogányi Gergely, Dráfi Kálmán, Mocsári Károly és Balázs János zongoraművészek fellépésével indul a több mint 100 programból álló eseménysorozat. Az est házigazdája Bősze Ádám zenetörténész.
Klasszikus hír

Kutatók szerint Beethoven nem jól használta a metronómját

Újabb világrengető felfedezés, s ráadásul nem a brit tudósok az elkövetők. Spanyol kutatók állítják, hogy megfejtették Ludwig van Beethoven szimfóniáinak gyors tempómegjelöléseinek titkát. Egy új vizsgálat szerint a zeneszerző rosszul olvashatta le a metronómot. A fene gondolta volna!
Klasszikus élő közvetítés

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.
Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.