Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

2019.05.25. 09:00
Ajánlom
Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de az első három alkalmat mégis lemondta. Miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?

Munka, lázas izgalom, önmegtartóztatás és soha véget nem érő küldetés, ez volt az élete. Nem is vette észre, nekem ez mibe kerül. Végletesen és természetszerűleg maga körül forgott a világa

– így ír Alma Mahler férjéről, Gustavról. A mindenséget magába foglaló, grandiózus szimfóniák alkotója 1907-ben rózsahimlőben és torokgyíkban elveszítette kislányát, Maria Annát, és a haláleset rendkívül megviselte.

Alma 1910-ben találkozott Walter Gropiusszal, a fiatal építészmérnökkel, akit a kor egyik legnagyobb tehetségének tartott a saját szakmája. Az okos férfiakhoz vonzódó Alma hamar viszonyt kezdett a fiatalemberrel, akinek egyik szerelmes levele Mahler kezébe került. A zeneszerzőt nem érte váratlanul a hűtlenség bizonyítéka, egyszerre érzett bánatot és bűntudatot, mély depresszióba zuhant. Alma viszont nem hagyta el őt, de a viszonyt fenntartotta.

Épp elég komplikált helyzet volt ahhoz, hogy Mahler felkeresse a Bécsben híres és hírhedt Sigmund Freudot, akinek új gyógyítási módszere, a pszichoanalízis még vitatott metódus volt.

A freudi pszichoanalízis, amelyet később Jung tökéletesített, az interperszonális kapcsolatra helyezte a hangsúlyt terapeuta és páciens között, és pszichopatologikus tünetek alapján tesz állításokat. Freud ekkor vetette papírra két nevezetes esetének leiratát, A Patkányembert, illetve a kis Hans esetét. Mindkét tanulmány tárgya az obszesszív neurózis volt, amelyet Freud később Mahlernél is felfedezett.

Miután Mahler az első három időpontot lemondta, Freud ultimátumot adott a zeneszerzőnek, figyelmeztetve, hogy hamarosan Szicíliába utazik tanítványához, Ferenczi Sándorhoz, így a két férfi 1910 augusztusának végén végre találkozott a dél-holland Leiden városában.

Noha Mahler korábban nem sokat tudott Freud pszichoanalíziséről, az utóbbi azt nyilatkozta, soha senkivel nem találkozott, aki ilyen hamar megértette volna a módszer lényegét.

Közös sétájukon Mahler elmesélte az életét, és Freud hamar észrevette, hogy milyen mély nyomot hagyott a zeneszerzőben az anyjával való kapcsolata. Mahler második gyerek volt tizenhárom testvére mellett, akik közül nyolc korán meghalt, egy, a zenében is roppant tehetséges bátyja pedig később öngyilkosságot követett el. Apja és anyja különböző természetű emberek voltak. Az apa egészséges ambícióval rendelkező, kemény üzletember volt, akit a gyermek zsarnokként látott. Anyja viszont gyakran betegeskedett, baja volt a szívével és az egyik lábával, inkább álmodozó asszony volt. Mahler úgy beszélt róla, mint egy gyökereit vesztett személyről, csehről az osztrákok között, osztrákról a németek között, és zsidóról minden nemzetiség között. Gustav nem érzett biztonságot maga körül gyerekkorában, és sok félelmét magával vitte felnőttségébe is.

Nem csoda, hogy a zenében találta meg, amit az életben nem. A komponálás a szó szoros értelmében létszükséglet volt számára.

mahler-on-the-couch-2-100912.jpg

Mahler a kanapén c. film

Mahler pszichéjét rabul ejtette, hogy anyjától nem kapta meg a vágyott szeretetet. A nő vagy betegeskedett, vagy terhes volt, vagy valamelyik gyerekét gyászolta. Gustav neurózisának talajt biztosított, hogy a fiú folyamatosan tragédiákat élt meg, és semmi kontrollja nem volt az események felett.

Ilyen férfiként találta meg Almát, aki viszont inkább a femme fatale archetípusának felelt meg, mintsem az anyáénak. Könnyű észrevenni, hogy Mahler egy gyerekkori mintát ismételt meg: olyan nőt szeretett, akitől nem kapta volna meg soha, amire szüksége van.

Gustav és anyja, Maria kapcsolatában volt még egy csavar. A fiú vágyott az anyjára, szerette őt, az élet és a halál fogalmaival kötötte össze a személyét. Ugyanakkor gyűlölte is a viszonzatlan szerelem miatt, ez pedig frusztrációhoz, bűntudathoz vezetett. Haragját kényszeres tevékenységekbe fojtotta. Türannosz volt a karmesteri pulpituson, aki a legapróbb részletekre is figyelt. Szabálytalan szívverésével összhangban bizonytalanul járt, nem lehetett nyugodtan sétálni vele, mert hol előrehaladt, hol hátramaradt. Alpesi nyaralójukban csak a hegyeket bámulva tudta végezni a dolgát a kerti mellékhelyiségben. Betegesen rettegett a beethoveni „kilencedik szimfónia átkától”.

Mahler és Freud négyórás sétája után a zeneszerző úgy írt Almának, hogy a beszélgetés nagy segítségére volt. Mégsem volt ideje feldolgozni a múltbéli traumákat, egy év múlva szívbetegségben elhunyt. Mégis elérte azt, amit élete küldetésének tartott: halhatatlanságot nyert a zenéje által. Szimfóniái a traumák nélkül nem lennének ilyen vizionárius erejű, magukba szippantó mesterművek. Almának később több neves művésszel is kapcsolata volt, Walter Gropius után Oskar Kokoschkával és Franz Werfellel is romantikus viszonyt kezdett. De bárhol is ért, mindig volt hely a szívében Mahler zenéjének. Beszámolók szerint minden nap gondolt Gustavra – ez volt az ő hűsége.

mahler-on-the-couch-100912.jpg

Mahler a kanapén c. film

Mahler halála után Freud benyújtotta a számlát, háromszáz koronát kért a terápiás alkalomért. Kettejük találkozását a Mahler a kanapén című 2010-es film, illetve Martin van Amerongen elbeszélése, a Mahler's Mater Dolorosa is megörökítette.

A cikk a Koktélparti sorozat része. Böngésszen érdekes írásaink között!

Hogyan vált Freud kanapéja popkulturális szenzációvá?

Kapcsolódó

Hogyan vált Freud kanapéja popkulturális szenzációvá?

Legtöbbünk talán nem tudnák kifejteni az Ödipusz-komplexus lényegét, vagy az ego és a superego közötti különbséget, de ha egy kanapét látnunk, biztosan beugrik róla Freud. Hogyan vált a bútordarab világszenzációvá?

Egy voltam az ezerből Mahler VIII. szimfóniájában

Egy voltam az ezerből Mahler VIII. szimfóniájában

Kivételes írást bocsátunk a Fidelio olvasói elé Kondor Kata tollából, aki amellett, hogy pedagógus és Hans Sachs-díjas zenekritikus, a Zuglói Filharmónia kórusában is énekel. Megírta élményeit, milyen volt részt venni Mahler Ezrek szimfóniájának előadásában.

Mit olvas ki Sigmund Freud írásképéből?

Mit olvas ki Sigmund Freud írásképéből?

A híres bécsi pszichoanalitikus 1913-ban kelt levelét hamarosan közelebbről is szemügyre veheti valaki, aki a legtöbbet ajánlja a ritkaságért a csütörtöki árverésen Los Angelesben.

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Klasszikus díj

Londoni díj közelében a Concerto Budapest koncertfilmje – az Ön szavazatán is múlhat!

A Concerto Budapest Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmjét beválasztották a 10. LOVIE AWARDS döntőjébe. Október 29-ig tart a kategória döntőseiről rendezett nemzetközi internetes szavazás. Szavazzon október 29. éjfélig, hogy ez a magyar film legyen a befutó!
Klasszikus interjú

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.