Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

2019.05.25. 09:00
Ajánlom
Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de az első három alkalmat mégis lemondta. Miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?

Munka, lázas izgalom, önmegtartóztatás és soha véget nem érő küldetés, ez volt az élete. Nem is vette észre, nekem ez mibe kerül. Végletesen és természetszerűleg maga körül forgott a világa

– így ír Alma Mahler férjéről, Gustavról. A mindenséget magába foglaló, grandiózus szimfóniák alkotója 1907-ben rózsahimlőben és torokgyíkban elveszítette kislányát, Maria Annát, és a haláleset rendkívül megviselte.

Alma 1910-ben találkozott Walter Gropiusszal, a fiatal építészmérnökkel, akit a kor egyik legnagyobb tehetségének tartott a saját szakmája. Az okos férfiakhoz vonzódó Alma hamar viszonyt kezdett a fiatalemberrel, akinek egyik szerelmes levele Mahler kezébe került. A zeneszerzőt nem érte váratlanul a hűtlenség bizonyítéka, egyszerre érzett bánatot és bűntudatot, mély depresszióba zuhant. Alma viszont nem hagyta el őt, de a viszonyt fenntartotta.

Épp elég komplikált helyzet volt ahhoz, hogy Mahler felkeresse a Bécsben híres és hírhedt Sigmund Freudot, akinek új gyógyítási módszere, a pszichoanalízis még vitatott metódus volt.

A freudi pszichoanalízis, amelyet később Jung tökéletesített, az interperszonális kapcsolatra helyezte a hangsúlyt terapeuta és páciens között, és pszichopatologikus tünetek alapján tesz állításokat. Freud ekkor vetette papírra két nevezetes esetének leiratát, A Patkányembert, illetve a kis Hans esetét. Mindkét tanulmány tárgya az obszesszív neurózis volt, amelyet Freud később Mahlernél is felfedezett.

Miután Mahler az első három időpontot lemondta, Freud ultimátumot adott a zeneszerzőnek, figyelmeztetve, hogy hamarosan Szicíliába utazik tanítványához, Ferenczi Sándorhoz, így a két férfi 1910 augusztusának végén végre találkozott a dél-holland Leiden városában.

Noha Mahler korábban nem sokat tudott Freud pszichoanalíziséről, az utóbbi azt nyilatkozta, soha senkivel nem találkozott, aki ilyen hamar megértette volna a módszer lényegét.

Közös sétájukon Mahler elmesélte az életét, és Freud hamar észrevette, hogy milyen mély nyomot hagyott a zeneszerzőben az anyjával való kapcsolata. Mahler második gyerek volt tizenhárom testvére mellett, akik közül nyolc korán meghalt, egy, a zenében is roppant tehetséges bátyja pedig később öngyilkosságot követett el. Apja és anyja különböző természetű emberek voltak. Az apa egészséges ambícióval rendelkező, kemény üzletember volt, akit a gyermek zsarnokként látott. Anyja viszont gyakran betegeskedett, baja volt a szívével és az egyik lábával, inkább álmodozó asszony volt. Mahler úgy beszélt róla, mint egy gyökereit vesztett személyről, csehről az osztrákok között, osztrákról a németek között, és zsidóról minden nemzetiség között. Gustav nem érzett biztonságot maga körül gyerekkorában, és sok félelmét magával vitte felnőttségébe is.

Nem csoda, hogy a zenében találta meg, amit az életben nem. A komponálás a szó szoros értelmében létszükséglet volt számára.

mahler-on-the-couch-2-100912.jpg

Mahler a kanapén c. film

Mahler pszichéjét rabul ejtette, hogy anyjától nem kapta meg a vágyott szeretetet. A nő vagy betegeskedett, vagy terhes volt, vagy valamelyik gyerekét gyászolta. Gustav neurózisának talajt biztosított, hogy a fiú folyamatosan tragédiákat élt meg, és semmi kontrollja nem volt az események felett.

Ilyen férfiként találta meg Almát, aki viszont inkább a femme fatale archetípusának felelt meg, mintsem az anyáénak. Könnyű észrevenni, hogy Mahler egy gyerekkori mintát ismételt meg: olyan nőt szeretett, akitől nem kapta volna meg soha, amire szüksége van.

Gustav és anyja, Maria kapcsolatában volt még egy csavar. A fiú vágyott az anyjára, szerette őt, az élet és a halál fogalmaival kötötte össze a személyét. Ugyanakkor gyűlölte is a viszonzatlan szerelem miatt, ez pedig frusztrációhoz, bűntudathoz vezetett. Haragját kényszeres tevékenységekbe fojtotta. Türannosz volt a karmesteri pulpituson, aki a legapróbb részletekre is figyelt. Szabálytalan szívverésével összhangban bizonytalanul járt, nem lehetett nyugodtan sétálni vele, mert hol előrehaladt, hol hátramaradt. Alpesi nyaralójukban csak a hegyeket bámulva tudta végezni a dolgát a kerti mellékhelyiségben. Betegesen rettegett a beethoveni „kilencedik szimfónia átkától”.

Mahler és Freud négyórás sétája után a zeneszerző úgy írt Almának, hogy a beszélgetés nagy segítségére volt. Mégsem volt ideje feldolgozni a múltbéli traumákat, egy év múlva szívbetegségben elhunyt. Mégis elérte azt, amit élete küldetésének tartott: halhatatlanságot nyert a zenéje által. Szimfóniái a traumák nélkül nem lennének ilyen vizionárius erejű, magukba szippantó mesterművek. Almának később több neves művésszel is kapcsolata volt, Walter Gropius után Oskar Kokoschkával és Franz Werfellel is romantikus viszonyt kezdett. De bárhol is ért, mindig volt hely a szívében Mahler zenéjének. Beszámolók szerint minden nap gondolt Gustavra – ez volt az ő hűsége.

mahler-on-the-couch-100912.jpg

Mahler a kanapén c. film

Mahler halála után Freud benyújtotta a számlát, háromszáz koronát kért a terápiás alkalomért. Kettejük találkozását a Mahler a kanapén című 2010-es film, illetve Martin van Amerongen elbeszélése, a Mahler's Mater Dolorosa is megörökítette.

A cikk a Koktélparti sorozat része. Böngésszen érdekes írásaink között!

Hogyan vált Freud kanapéja popkulturális szenzációvá?

Kapcsolódó

Hogyan vált Freud kanapéja popkulturális szenzációvá?

A legtöbben talán ki sem tudnák fejteni az Ödipusz-komplexus lényegét, vagy az ego és a superego közötti különbséget, de ha egy kanapét látnunk, biztosan beugrik róla Freud. Hogyan vált a bútordarab világszenzációvá?

Egy voltam az ezerből Mahler VIII. szimfóniájában

Egy voltam az ezerből Mahler VIII. szimfóniájában

Kivételes írást bocsátunk a Fidelio olvasói elé Kondor Kata tollából, aki amellett, hogy pedagógus és Hans Sachs-díjas zenekritikus, a Zuglói Filharmónia kórusában is énekel. Megírta élményeit, milyen volt részt venni Mahler Ezrek szimfóniájának előadásában.

Mit olvas ki Sigmund Freud írásképéből?

Mit olvas ki Sigmund Freud írásképéből?

A híres bécsi pszichoanalitikus 1913-ban kelt levelét hamarosan közelebbről is szemügyre veheti valaki, aki a legtöbbet ajánlja a ritkaságért a csütörtöki árverésen Los Angelesben.

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Klasszikus magazin

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Klasszikus hír

Orgona mesterkurzust tart Karosi Bálint és Szabó Balázs

Közösségi programokkal, koncertekkel és az orgona rejtelmeivel várja a jelentkezőket július 4. és 9. között a Budapest Orgona Mesterkurzus. Karosi Bálint és Szabó Balázs azok jelentkezését várja, akik mind a középfokú, mind a nehéz orgonarepertoárt jól ismerik.
Klasszikus kritika

Megfontoltan, líraian

A Zongora című sorozat rendezésében Berecz Mihályt követően újabb fiatal zongorista, Palojtay János adott szólóestet a Zeneakadémián, május 4-én. Ha van bennünk kellő türelem és igény az odafigyelésre, különleges élményben lehet részünk koncertjein.
Klasszikus ajánló

Negyedszázados fennállását ünnepli a Kremerata Baltica a Concerto Budapesttel

Három koncerten, rendkívüli és izgalmas összeállítású műsorral ünnepli a 75 éves Gidon Kremert és fiatal zenészekből álló, 25 éves kamaraegyüttesét a Keller András vezette Concerto Budapest a Zeneakadémián. A koncertek műsora múlt és jelen, a Baltikum és Magyarország közt képez hidat.