A kérdés aktív és hobbizenészeket egyaránt érint, a megoldás pedig mindazok számára hozzáférhető, akik mélyebben elmerülnek a Kovács-módszer folyamatosan bővülő szakirodalmában. A legfrissebb tapasztalatokat három, idén januárban megjelent pedagógiai dokumentum őrzi: egy fejlesztő pedagógia szakos hallgatóknak szánt módszertani tankönyv, egy a módszert illusztráló dokumentumfilm és a gyakorlati órák jegyzeteiből összeállított kötet. Az új tanulmányi anyagokat még a Kovács-Módszer Egyesület év eleji találkozóján interaktív konferencia keretében mutatták be az érdeklődőknek.

"A zene első szerszáma maga az ember" - így szól az a mottó, melyet dr. Kovács Géza, a zenei munkaképesség-gondozás megteremtője fogalmazott meg. Gondolatmenetét Dr. Pásztor Zsuzsa, a Kovács-módszer szellemi örököse és a mester munkájának folytatója (a Kovács-módszert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen is tanítja) a Fidelio Rondó rovatában adott interjújában a következőképp folytatta: "A zene az ember életjelensége, mely az ember szervezetének, sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek összműködése által jön létre. Ennek a megállapításnak a realitását minden muzsikáló nap, mint nap tapasztalja.

A közérzetnek, az egészségi állapotnak már egészen csekély változása is mélyen befolyásolja a zenélés minőségét. Elég csak egy kisebb indiszpozíció, fájdalom, fáradtság vagy rossz hangulat, és a zenei előadás élvezhetetlenné válik. Ha elvárjuk a hangszeres technika, a memória, a fantázia, az átélés üzembiztos működését, akkor gondoskodnunk kell ennek élettani feltételeiről is, azaz idegeink, izmaink, szívünk, tüdőnk, egész szervezetünk kedvező működéséről. A jó munkaképesség nem mindig jár együtt a tehetséggel, és leromolhat, ha elhanyagolják." Ahogyan tehát a muzsikus a hangszerét gondozza, ugyanúgy saját szervezetét is ápolnia kell. Ezt a célt szolgálja a zenei munkaképesség-gondozás pedagógiája, mely immár több mint félszázados múlttal rendelkezik, és aminek tudásarchívuma idén januárban bővült ki három újabb pedagógiai dokumentummal.

A Kovács-módszer a fejlesztő pedagógiában című módszertani tankönyvet Dr. Pásztor Zsuzsa elsősorban a fejlesztő pedagógia szakot hallgató tanulók számára készítette, de a tanulmányi anyagnak szánt tankönyv - ahogy az a könyv borítóján is olvasható - más szakterülettel foglalkozó pedagógusok és a laikusok számára is nagy érdeklődéssel bírhat. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem felkérésére készített Mozgásos Pihenés Muzsikálás közben című film ugyancsak a pedagógia-szakos hallgatók képzéséhez nyújt gyakorlati ismereteket. A körülbelül egyetemi tanórai hosszúságú DVD-film 18 rövid frissítő, lazító mozgásprogramot mutat be, melyek amatőröknek és hivatásos muzsikálóknak is hasznukra válhat gyakorlás közben és fellépésekek alkalmával is. Négyesi Anna szerkesztésében kiadott 40 mozgásóra című kötet a Kovács-módszer évtizedek alatt összegyűjtött mozgásrepertoárjából ad ízelítőt. A könyvben található gyakorlatokat otthoni kipróbálásra is ajánlják a szerkesztők, hozzásegítve az érdeklődőket a mindennapi feladatok felszabadultabb elvégzéséhez és a foglalkozási ártalmak elkerüléséhez.