Klasszikus

Hollywood pszichopatái imádják a klasszikus zenét

2017.05.27. 12:19
Ajánlom
A Mechanikus narancs, a Leon, a profi és A bárányok hallgatnak csak néhány azok közül a filmek közül, amelyben a gonosztevő teljes átéléssel hallgat vagy játszik komolyzenét. De miért pont ezekben a jelenetekben szólnak klasszikus zene?

Megvan a már-már közhelyes jelenet? A pszichopata gyilkos éppen a következő bűntényét terveli, vagy az előzőn van túl, miközben klasszikus zene szól. Norman Stansfield Beethovenről áradozik közvetlenül utána, hogy kiirtott egy családot. Miután agyonverte az őrt, Hannibal Lecter átéléssel hallgat Bachot.

Már az M című, 1934-es filmben Grieget fütyül a gyilkos, akit egy egész város keres. A hetvenes évektől egyre több filmben tapasztalunk hasonlót. Robert de Niro Al Capone szerepében (1987) zokog, mint egy kislány, Leoncavallo Bajazzók című operáján. Guy Ritchie második Sherlock-filmjében (2011) Moriarty professzor Schubertet énekel, mielőtt hozzákezdene a detektív módszeres kínázásához.

A Killer Inside Me című filmben (2010) Casey Affleck egy helyettes seriffet alakít, akiről lassan kiderül, hogy pszichotikus gyilkos. Természetesen Mahlert hallgat. Az elnök végveszélyben hackere Beethovent, a Die Hard főgonosza, akit Alan Rickman alakít, szintén. (Ez utóbbi egyébként a Mechanikus narancs előtt tiszteleg azzal, hogy mind a IX. szimfóniát, mind a Singing in the Rain című slágert szerepelteti a karácsonyi akciófilmben.)

Szinte közhely a Bond-filmek antagonistáinak zeneszeretete. A Holdkelte  (1979) című film főgonosza, Hugo Drax gyönyörűen játszik Chopint. Egy másikban,  A kém, aki szeretett engem  címűben (1977) az őrült Stromberg, aki el akarja pusztítani a világot és létrehozni egy újat a víz alatt, nőket etet meg a cápáival, miközben Mozart és Bach zenéit bömbölteti. De tegyük félre kicsit a Bond-filmeket, mivel azokban a karakterábrázolás azért csak zsánerelemekre épít, és foglalkozzunk három olyan filmmel, melyek megérdemlik az elemző szemléletmódot.

Alex a Mechanikus narancsból rajong Beethovenért.

Tettei nélkülözik az empátiát, amikor nőket és férfiakat, fiatalokat és időseket bántalmaz, ütlegel halálra vagy erőszakol meg. Amikor a rendezőt, Stanley Kubrickot megkérdezték, hogy miért hallgat Alex Beethovent, így felelt: „Azt hiszem, ez azt jelenti, hogy a kultúra nem képes erkölcsileg megjobbítani a társadalmat. Hitlernek jó zenei ízlése volt, és a vezérkara tele volt kifinomult emberekkel, de ez senkinek, így önmaguknak sem okozott semmi jót.”

A motívum értelmezése mégsem ilyen egyszerű. Alex ordít, amikor az átnevelésén dolgozó pszichiáterek Beethoven zenéjét társítják az erőszakos képsorokhoz.

Ő nem bántott senkit, Beethoven csak zenét írt!

– üvölti. Miközben brutális képsorokat mutatnak neki, hogy megváltoztassák az erőszak szemlélése által, tömegesen jelentkező pszichopatikus személyiségjegyei ellenére is Alexszel rokonszenvezik a néző. Azáltal, hogy tiltakozik Beethoven és az erőszak társítása ellen, Alex bebizonyítja, hogy esztétikai ízlésén keresztül maradt még benne valami az emberből. A film ugyanakkor meg is fosztja Beethoven zenéjét az évszázadok alatt rárakódott káros ideáktól. Alex, aki korábban a Beethoven zenéje által közvetített szabadságot gyilkossággá, öntörvényűséggé és bántalmazássá fordította, az átneveléskor, ahol minden szabadságtól megfosztották, hiába keresne a zenében oltalmat. A művelet folytán, melynek alávetik, később pánikkal reagál, ha meghallja a Kilencediket.

Luc Besson sosem készített olyasfajta művészfilmeket, mint Stanley Kubrick, és

Leon, a profi című darabját

sem tekinthetjük annak – ennek ellenére fantasztikus és értékálló alkotásról van szó. A történetben Mathilde (Natalie Portman) családját kivégzi az alvilágban is mozgó, kegyetlen rendőrtiszt, Norman Stansfield (Gary Oldman), a fiatal lány pedig egy bérgyilkosnál, Léonnál (Jean Reno) talál menedéket. Norman Stansfield – csakúgy, mint előző filmünk hőse – imádja Beethovent. „Te nem szereted Beethovent – mondja Mathilde apjának. – Nem tudod, mit veszítesz. A nyitányai erőt adnak nekem.” Norman számára a zeneszerző a nyers erő kifejeződése. A narratíva tehát épp azt a kulturális beidegződést használja ki, amely fensőbbséget, felsőbbrendűséget és erőt, sőt erőszakot tulajdonít a bonni mesternek. (Pont ez az a koncepció, melyet a Mechanikus narancs sajátos módon lebontani igyekszik.)

A Leon, a profiban Beethoven szinte közhelyes hollywoodi elem – még szerencse, hogy Gary Oldman olyan jól játszik, hogy az egész végül is hatásossá válik. Natalie Portman így emlékszik a vele közös jelenetekre: „Garyvel dolgozni valószínűleg a legkönnyebb színészi munka volt, amiben valaha részem volt. Nem is emlékeztem a rendezői utasításokra.

Egyszerűen csak ültem ott, néztem, és rettegtem!”

A modern mozi egyik legemlékezetesebb jelenete az,

amikor A bárányok hallgatnak c. filmben

Hannibal Lecter lerágja a börtönőr arcát, majd véres szájjal, átszellemülten hallgatja Bach áriáját a Goldberg-variációkból. De miért szereti Bachot? A történet írója nem egyszerűen hatásos ellentétet akart építeni a sorozatgyilkos és a keresztény zeneszerző között. Egy dialógustól, melyben fény derül Hannibal Lecter világlátásának lényegére, eljuthatunk a válaszig: „Olvassa Marcus Aureliust. Minden dologról kérdezze azt: mi ez? Mi a természete?” – mondja Hannibal, és hozzáteszi: szerinte az ölés sóvárgásból származik.

Hannibal a maga módján a dolgok lecsupaszított lényegét keresi,

és pont azt az elvet követi, melyet Bach is követett a Goldberg-variációk írásánál. Egy ária, amely a maga egyszerűségében a sorozat elején és végén elhangzik, megannyi bonyolult és színes variációban bomolhat ki, de a lényege ugyanaz marad: az a dallam, amelyet Hannibal átéléssel, holttestekkel körülvéve hallgat.

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Először szólaltak meg a Nemzetiben felmondó színészek

A színháztól távozó Barta Ágnes és Mészáros Martin a Telexnek nyilatkozott arról, hogyan élték meg a társulat tagjaként töltött éveket, és miért döntöttek úgy, hogy szabadúszóként folytatják a pályájukat.
Színház

Udvaros Dorottya jövőre a Katonában vendégszerepel

Június 14-én megtartotta évadzáró társulati ülését a budapesti Katona József Színház. Máté Gábor elmondta: a Katona negyvenegyedik évadában a fiatal művészekre és nézőkre különösen odafigyeltek.
Színház

Együttműködésekre van szükség – felsorakozott az Átrium új vezetése

A következő évadtól új lakók költöznek az Átriumba az eddigi üzemeltető Kultúrbrigád helyébe. A független színházi formációk június 11-én, a Jurányi évadzáró eseményén ismertették röviden elképzeléseiket.
Klasszikus

Svájci fesztivál magyar fellépőkkel

A június 28. és 30. között a Genfi-tó partján rendezett Léman Bouquet Fesztivál változatos zenei programokat kínál, idilli környezetben a közönségnek. A koncerteken számos magyar művész is fellép.
Klasszikus

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.
Klasszikus hír

Svájci fesztivál magyar fellépőkkel

A június 28. és 30. között a Genfi-tó partján rendezett Léman Bouquet Fesztivál változatos zenei programokat kínál, idilli környezetben a közönségnek. A koncerteken számos magyar művész is fellép.
Klasszikus interjú

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll.
Klasszikus ajánló

A Magyar Hegedű Ünnepe a Pesti Vigadóban

Június 22-én és 23-án gazdag programkínálattal, egyebek közt kortárs vonóshangszer-kiállítással, könyvbemutatóval és hangversenyekkel is várják az érdeklődőket a Magyar Hegedű Ünnepén. Az eseményen ünneplik a hetvenéves Szecsődi Ferencet is.
Klasszikus ajánló

Holokauszt-emlékkoncertet ad a Metrum Ensemble

A kamaraegyüttes a holokauszt nyolcvanadik évfordulója alkalmából szervezett emlékév keretében lép fel a Rumbach zsinagógában. A műsoron szereplő művek közül több is az első alkalommal hangzik el Magyarországon.