Klasszikus

Hollywood pszichopatái imádják a klasszikus zenét

2017.05.27. 12:19
Ajánlom
A Mechanikus narancs, a Leon, a profi és A bárányok hallgatnak csak néhány azok közül a filmek közül, amelyben a gonosztevő teljes átéléssel hallgat vagy játszik komolyzenét. De miért pont ezekben a jelenetekben szólnak klasszikus zene?

Megvan a már-már közhelyes jelenet? A pszichopata gyilkos éppen a következő bűntényét terveli, vagy az előzőn van túl, miközben klasszikus zene szól. Norman Stansfield Beethovenről áradozik közvetlenül utána, hogy kiirtott egy családot. Miután agyonverte az őrt, Hannibal Lecter átéléssel hallgat Bachot.

Már az M című, 1934-es filmben Grieget fütyül a gyilkos, akit egy egész város keres. A hetvenes évektől egyre több filmben tapasztalunk hasonlót. Robert de Niro Al Capone szerepében (1987) zokog, mint egy kislány, Leoncavallo Bajazzók című operáján. Guy Ritchie második Sherlock-filmjében (2011) Moriarty professzor Schubertet énekel, mielőtt hozzákezdene a detektív módszeres kínázásához.

A Killer Inside Me című filmben (2010) Casey Affleck egy helyettes seriffet alakít, akiről lassan kiderül, hogy pszichotikus gyilkos. Természetesen Mahlert hallgat. Az elnök végveszélyben hackere Beethovent, a Die Hard főgonosza, akit Alan Rickman alakít, szintén. (Ez utóbbi egyébként a Mechanikus narancs előtt tiszteleg azzal, hogy mind a IX. szimfóniát, mind a Singing in the Rain című slágert szerepelteti a karácsonyi akciófilmben.)

Szinte közhely a Bond-filmek antagonistáinak zeneszeretete. A Holdkelte  (1979) című film főgonosza, Hugo Drax gyönyörűen játszik Chopint. Egy másikban,  A kém, aki szeretett engem  címűben (1977) az őrült Stromberg, aki el akarja pusztítani a világot és létrehozni egy újat a víz alatt, nőket etet meg a cápáival, miközben Mozart és Bach zenéit bömbölteti. De tegyük félre kicsit a Bond-filmeket, mivel azokban a karakterábrázolás azért csak zsánerelemekre épít, és foglalkozzunk három olyan filmmel, melyek megérdemlik az elemző szemléletmódot.

Alex a Mechanikus narancsból rajong Beethovenért.

Tettei nélkülözik az empátiát, amikor nőket és férfiakat, fiatalokat és időseket bántalmaz, ütlegel halálra vagy erőszakol meg. Amikor a rendezőt, Stanley Kubrickot megkérdezték, hogy miért hallgat Alex Beethovent, így felelt: „Azt hiszem, ez azt jelenti, hogy a kultúra nem képes erkölcsileg megjobbítani a társadalmat. Hitlernek jó zenei ízlése volt, és a vezérkara tele volt kifinomult emberekkel, de ez senkinek, így önmaguknak sem okozott semmi jót.”

A motívum értelmezése mégsem ilyen egyszerű. Alex ordít, amikor az átnevelésén dolgozó pszichiáterek Beethoven zenéjét társítják az erőszakos képsorokhoz.

Ő nem bántott senkit, Beethoven csak zenét írt!

– üvölti. Miközben brutális képsorokat mutatnak neki, hogy megváltoztassák az erőszak szemlélése által, tömegesen jelentkező pszichopatikus személyiségjegyei ellenére is Alexszel rokonszenvezik a néző. Azáltal, hogy tiltakozik Beethoven és az erőszak társítása ellen, Alex bebizonyítja, hogy esztétikai ízlésén keresztül maradt még benne valami az emberből. A film ugyanakkor meg is fosztja Beethoven zenéjét az évszázadok alatt rárakódott káros ideáktól. Alex, aki korábban a Beethoven zenéje által közvetített szabadságot gyilkossággá, öntörvényűséggé és bántalmazássá fordította, az átneveléskor, ahol minden szabadságtól megfosztották, hiába keresne a zenében oltalmat. A művelet folytán, melynek alávetik, később pánikkal reagál, ha meghallja a Kilencediket.

Luc Besson sosem készített olyasfajta művészfilmeket, mint Stanley Kubrick, és

Leon, a profi című darabját

sem tekinthetjük annak – ennek ellenére fantasztikus és értékálló alkotásról van szó. A történetben Mathilde (Natalie Portman) családját kivégzi az alvilágban is mozgó, kegyetlen rendőrtiszt, Norman Stansfield (Gary Oldman), a fiatal lány pedig egy bérgyilkosnál, Léonnál (Jean Reno) talál menedéket. Norman Stansfield – csakúgy, mint előző filmünk hőse – imádja Beethovent. „Te nem szereted Beethovent – mondja Mathilde apjának. – Nem tudod, mit veszítesz. A nyitányai erőt adnak nekem.” Norman számára a zeneszerző a nyers erő kifejeződése. A narratíva tehát épp azt a kulturális beidegződést használja ki, amely fensőbbséget, felsőbbrendűséget és erőt, sőt erőszakot tulajdonít a bonni mesternek. (Pont ez az a koncepció, melyet a Mechanikus narancs sajátos módon lebontani igyekszik.)

A Leon, a profiban Beethoven szinte közhelyes hollywoodi elem – még szerencse, hogy Gary Oldman olyan jól játszik, hogy az egész végül is hatásossá válik. Natalie Portman így emlékszik a vele közös jelenetekre: „Garyvel dolgozni valószínűleg a legkönnyebb színészi munka volt, amiben valaha részem volt. Nem is emlékeztem a rendezői utasításokra.

Egyszerűen csak ültem ott, néztem, és rettegtem!”

A modern mozi egyik legemlékezetesebb jelenete az,

amikor A bárányok hallgatnak c. filmben

Hannibal Lecter lerágja a börtönőr arcát, majd véres szájjal, átszellemülten hallgatja Bach áriáját a Goldberg-variációkból. De miért szereti Bachot? A történet írója nem egyszerűen hatásos ellentétet akart építeni a sorozatgyilkos és a keresztény zeneszerző között. Egy dialógustól, melyben fény derül Hannibal Lecter világlátásának lényegére, eljuthatunk a válaszig: „Olvassa Marcus Aureliust. Minden dologról kérdezze azt: mi ez? Mi a természete?” – mondja Hannibal, és hozzáteszi: szerinte az ölés sóvárgásból származik.

Hannibal a maga módján a dolgok lecsupaszított lényegét keresi,

és pont azt az elvet követi, melyet Bach is követett a Goldberg-variációk írásánál. Egy ária, amely a maga egyszerűségében a sorozat elején és végén elhangzik, megannyi bonyolult és színes variációban bomolhat ki, de a lényege ugyanaz marad: az a dallam, amelyet Hannibal átéléssel, holttestekkel körülvéve hallgat.

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

58 év, 52 napló – beszélgetés Marton Évával

Egy férj, Dr. Marton Zoltán, aki azt mondja élete párjáról: „58 éve őt szolgálom”. És egy feleség, akit úgy hívnak: Marton Éva. S máris kirajzolódhat minden olvasó fejében a folytatás.
Könyv

Babits, Weöres és Faludy műveit is betilthatják? – a MKKE reakciója a melegellenes törvényre

Közleményben reagált a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Parlament által június 15-én elfogadott T/16365. számú törvénymódosító csomagra – számolt be róla a litera.hu.
Vizuál

Habkönnyű magyar filmeket tett ingyenesen elérhetővé a Filmio

Június 17-20. között bárki számára elérhető a Veri az ördög a feleségét, A veréb is madár, valamint a Mit csinált a feleséged 3-tól 5-ig? című vígjáték.
Színház

Ősbemutatóra készül Kern András és Hernádi Judit

Június 18-án mutatják be Bess Wohl Válaszfalak című drámáját a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A Magyarországon eddig még nem játszott darab két idős ember történetén keresztül beszél a szeretet és elfogadás erejéről, miközben fellebbenti a fátylat a beteljesületlen álmokról és felszínre törő vágyakról.
Könyv

A gyerekkönyvszerzők is tiltakoznak a homofób korlátozások ellen

A magyar gyerekirodalom képviselői, több mint kétszáz író, költő, illusztrátor, kiadó közös nyilatkozatban tiltakozik a kedden elfogadott pedofilellenes törvény azon korlátozásai ellen, amelyben a szexuális kisebbségek ábrázolását is tiltják - adta hírül a Könyves Magazin, a Telex nyomán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Nyáresti koncertek Budapest egyik legszebb történelmi emlékhelyén

Nyolc koncert, a szimfonikus zenekarok mellett a 100 Tagú Cigányzenekar és a Budapest Bár fellépése is várja az érdeklődőket a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon július 1. és 29. között.
Klasszikus Nők a zenében

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.
Klasszikus ajánló

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.
Klasszikus ajánló

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Klasszikus hír

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.