Klasszikus

Hommage à Stravinsky 2.

2016.02.17. 10:32
Ajánlom
A Concerto Budapest és az UMZE közös sorozatának következő koncertjére február 25-én kerül sor a Zeneakadémián.

„Arcanum” – nagyjából annyit jelent: titkos bölcsesség. A 16. század elején élt svájci alkimista, Paracelsus hivatkozott sűrűn rá furcsa írásaiban. Ő ugyanis ennek megtalálásától várta a szebb jövőt. Úgy gondolta, a korábban élt tudósok, filozófusok, doktorok tökéletes tévúton botorkáltak: meg kell szabadulni tévtanaiktól. „Arcana” – az arcanum többes száma. Edgard Varèse, az itáliai ősöktől származó francia-amerikai világpolgár így nevezte 1926-27-ben alkotott nagyzenekari művét. Mert ő is valamiféle titkot igyekezett megtalálni: olyan titkot, amely, úgy tűnik, más muzsikusokat nem, vagy csak véletlenszerűen foglakoztatott. Varèse ugyan nem volt oly türelmetlen elődeivel és kollégáival, mint Paracelsus, akadt, akinek a művészetét kifejezetten inspirálónak tartotta (a reneszánsz és barokk határán élt Giovanni Gabrieliét például, vagy Berliozét), de mindenképp arra törekedett, hogy egyéni úton járjon. Sőt, úgy gondolta, minden egyes művében olyan hangzásvilágot kell teremtenie, amely semmi máshoz nem hasonlít. A komponálást a kutató tudomány egy fajtájának tekintette, nem önkifejezésnek. Egész alkotói pályáján foglalkoztatta a kérdés: hogyan lehet a zene birodalmát kiterjeszteni, hogyan lehet minél több hangzást („zajt”) ebbe a birodalomba bevonni. Az Arcana hatalmas együttesében feltűnő az ütők nagy száma (40 féle ütős hangszert ír elő a partitúra!). Az egész mű hangzásvilágát olyasfajta fenséges ridegség jellemzi, amit nagy havasok képe kelt az emberben. De gondolhatunk holdbéli tájakra, idegen bolygók borzongatóan gyönyörű felszínére is. A formálás sem hagyományos: szó sincs szonáta-szerkezetről, variációs formáról, rondóról vagy hasonlóról. Aki nagyon figyel, észrevehet egy dallam- alakzatot, amely egyfajta fixa ideaként (vagy passacaglia-témaként) tér időnként vissza.

Rácz Zoltán és az UMZE

Rácz Zoltán és az UMZE

Az első Zongoraverseny Bartók egyik legmerészebb hangú műve. 1926-ban írta – az Arcanaval csaknem egyidőben tehát - egy hosszú alkotói válság után, amelyből Stravinsky budapesti látogatása lendítette ki. Az orosz művész új Zongoraversenyének magánszólamát játszotta a Vígadóban, s Bartók e darab alapján értette meg, hogy az ún. neo-klasszikus stílus nem feltétlenül üres divatszólam. Számos zongoradarabot vetett rövid idő alatt papírra (Zongoraszonáta, Szabadban-ciklus Kilenc kis zongoradarab), illetve megalkotta első Zongoraversenyét. A három tételes mű ugyanolyan kemény hangzásvilágú, s ugyanúgy mellőzi az érzelmi kitárulkozásokat, mint Stravinsky darabja – ám alapvetően különbözik Stravinsky zenéjétől abban, hogy a zenei anyag beethoveni mintákat követve fokozatosan bontakozik ki, „fejlődik”. Eleinte ütős zajokat hallunk, majd megszületik a zenei hang (egy mély „a”), ez ismétlődik mániákusan és hozza létre az első témát, stb. Egyes elemek folklór-ihletése is nyilvánvaló (pl. pentaton téma, magyar népdalokra emlékeztető ritmus). A második tétel pedig messze merészebb zene, mint Stravinskyé: csak ütőkkel kezdődik, s a zongora úgy szólal meg benne, mintha maga sem lenne más, mint az ütősök egyike.

Igor Stravinsky

Igor Stravinsky

„Botrányok éve” – így nevezik a zenetörténészek az 1913-as esztendőt. Március végén Bécsben verekedés tört ki a Schönberg-kör hangversenyén, ugyanebben az időben rendkívül ellenségesen fogadta a publikum nálunk az új magyar zenét bemutató hangversenyeket. A legnagyobb skandalum Párizshoz kötődik, az Orosz balett társulatának május 29-i Stravinsky-bemutatójához. Szergej Gyagilev, a társulat igazgatója biztos volt benne, hogy a Tavaszi áldozat egy olyan esemény lesz, ami erős visszhangot vált ki, hiszen témája rendkívül időszerű volt akkoriban. A századforduló táján divatos gondolat volt elvágyódni a múltba, az élet gondtalan, kezdeti szakaszaiba. A 19. század végén érezhette először úgy az európai ember, hogy összezsugorodott a világ, Verne Gyula szerint 80 nap alatt körbejárható a föld, vonattal, gőzhajóval meg némi szerencsével. Eltűntek a térképen a fehér foltok, az iparosodott, urbánus felfogással szemben a század embere másfajta fogódzót keresett az életben: ősi, misztikus világokba menekült. Stravinsky pedig pont ilyen emberek hiedelmeiről írt táncjátékot. Egy látomással kezdődött: a Tűzmadár premiere után röviddel jelent meg a zeneszerző képzeletében egy kép, amint egy fiatal lány marcona öregek előtt halálra táncolja magát és feláldozzák a Föld szellemének. Stravinsky mindehhez egy bevezetőt is írt, ami nem más, mint a világ teremtésének zenéje. Fagott kezdi, majd sorra csatlakoznak a hangszerek. Burjánzik a vegetatív világ, nincs koordináció, a zene szinte amorf. Aztán újra megszólal a fagott, mint a lét új fokozata, amely létrehozza az emberi világot. Ennek pedig legfőbb jellemzője a rend igénye: noha egyetlen akkord szól egyenletesen ismételve, csak hangsúlyozás teremt némi változatosságot, mégis egy biztosabb világban érezhetjük magunkat. A közönség már ezt a teremtés-zenét is nyugtalanul fogadta. Amikor azonban felment a függöny, óriási üvöltözés kezdődött. Ám ahogy az már lenni szokott, a botrány növelte a darab hírnevét, a Sacre pedig hamar népszerűvé vált. A Rácz Zoltán vezette együttes szólistája Balog József lesz.

A február 22-én 12:00-ig helyesen válaszolók közül két szerencsés ellátogathat partnerével a Fidelio vendégeként a február 25-ei eseményre!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.