Klasszikus

Hommage à Stravinsky 2.

2016.02.17. 10:32
Ajánlom
A Concerto Budapest és az UMZE közös sorozatának következő koncertjére február 25-én kerül sor a Zeneakadémián.

„Arcanum” – nagyjából annyit jelent: titkos bölcsesség. A 16. század elején élt svájci alkimista, Paracelsus hivatkozott sűrűn rá furcsa írásaiban. Ő ugyanis ennek megtalálásától várta a szebb jövőt. Úgy gondolta, a korábban élt tudósok, filozófusok, doktorok tökéletes tévúton botorkáltak: meg kell szabadulni tévtanaiktól. „Arcana” – az arcanum többes száma. Edgard Varèse, az itáliai ősöktől származó francia-amerikai világpolgár így nevezte 1926-27-ben alkotott nagyzenekari művét. Mert ő is valamiféle titkot igyekezett megtalálni: olyan titkot, amely, úgy tűnik, más muzsikusokat nem, vagy csak véletlenszerűen foglakoztatott. Varèse ugyan nem volt oly türelmetlen elődeivel és kollégáival, mint Paracelsus, akadt, akinek a művészetét kifejezetten inspirálónak tartotta (a reneszánsz és barokk határán élt Giovanni Gabrieliét például, vagy Berliozét), de mindenképp arra törekedett, hogy egyéni úton járjon. Sőt, úgy gondolta, minden egyes művében olyan hangzásvilágot kell teremtenie, amely semmi máshoz nem hasonlít. A komponálást a kutató tudomány egy fajtájának tekintette, nem önkifejezésnek. Egész alkotói pályáján foglalkoztatta a kérdés: hogyan lehet a zene birodalmát kiterjeszteni, hogyan lehet minél több hangzást („zajt”) ebbe a birodalomba bevonni. Az Arcana hatalmas együttesében feltűnő az ütők nagy száma (40 féle ütős hangszert ír elő a partitúra!). Az egész mű hangzásvilágát olyasfajta fenséges ridegség jellemzi, amit nagy havasok képe kelt az emberben. De gondolhatunk holdbéli tájakra, idegen bolygók borzongatóan gyönyörű felszínére is. A formálás sem hagyományos: szó sincs szonáta-szerkezetről, variációs formáról, rondóról vagy hasonlóról. Aki nagyon figyel, észrevehet egy dallam- alakzatot, amely egyfajta fixa ideaként (vagy passacaglia-témaként) tér időnként vissza.

Rácz Zoltán és az UMZE

Rácz Zoltán és az UMZE

Az első Zongoraverseny Bartók egyik legmerészebb hangú műve. 1926-ban írta – az Arcanaval csaknem egyidőben tehát - egy hosszú alkotói válság után, amelyből Stravinsky budapesti látogatása lendítette ki. Az orosz művész új Zongoraversenyének magánszólamát játszotta a Vígadóban, s Bartók e darab alapján értette meg, hogy az ún. neo-klasszikus stílus nem feltétlenül üres divatszólam. Számos zongoradarabot vetett rövid idő alatt papírra (Zongoraszonáta, Szabadban-ciklus Kilenc kis zongoradarab), illetve megalkotta első Zongoraversenyét. A három tételes mű ugyanolyan kemény hangzásvilágú, s ugyanúgy mellőzi az érzelmi kitárulkozásokat, mint Stravinsky darabja – ám alapvetően különbözik Stravinsky zenéjétől abban, hogy a zenei anyag beethoveni mintákat követve fokozatosan bontakozik ki, „fejlődik”. Eleinte ütős zajokat hallunk, majd megszületik a zenei hang (egy mély „a”), ez ismétlődik mániákusan és hozza létre az első témát, stb. Egyes elemek folklór-ihletése is nyilvánvaló (pl. pentaton téma, magyar népdalokra emlékeztető ritmus). A második tétel pedig messze merészebb zene, mint Stravinskyé: csak ütőkkel kezdődik, s a zongora úgy szólal meg benne, mintha maga sem lenne más, mint az ütősök egyike.

Igor Stravinsky

Igor Stravinsky

„Botrányok éve” – így nevezik a zenetörténészek az 1913-as esztendőt. Március végén Bécsben verekedés tört ki a Schönberg-kör hangversenyén, ugyanebben az időben rendkívül ellenségesen fogadta a publikum nálunk az új magyar zenét bemutató hangversenyeket. A legnagyobb skandalum Párizshoz kötődik, az Orosz balett társulatának május 29-i Stravinsky-bemutatójához. Szergej Gyagilev, a társulat igazgatója biztos volt benne, hogy a Tavaszi áldozat egy olyan esemény lesz, ami erős visszhangot vált ki, hiszen témája rendkívül időszerű volt akkoriban. A századforduló táján divatos gondolat volt elvágyódni a múltba, az élet gondtalan, kezdeti szakaszaiba. A 19. század végén érezhette először úgy az európai ember, hogy összezsugorodott a világ, Verne Gyula szerint 80 nap alatt körbejárható a föld, vonattal, gőzhajóval meg némi szerencsével. Eltűntek a térképen a fehér foltok, az iparosodott, urbánus felfogással szemben a század embere másfajta fogódzót keresett az életben: ősi, misztikus világokba menekült. Stravinsky pedig pont ilyen emberek hiedelmeiről írt táncjátékot. Egy látomással kezdődött: a Tűzmadár premiere után röviddel jelent meg a zeneszerző képzeletében egy kép, amint egy fiatal lány marcona öregek előtt halálra táncolja magát és feláldozzák a Föld szellemének. Stravinsky mindehhez egy bevezetőt is írt, ami nem más, mint a világ teremtésének zenéje. Fagott kezdi, majd sorra csatlakoznak a hangszerek. Burjánzik a vegetatív világ, nincs koordináció, a zene szinte amorf. Aztán újra megszólal a fagott, mint a lét új fokozata, amely létrehozza az emberi világot. Ennek pedig legfőbb jellemzője a rend igénye: noha egyetlen akkord szól egyenletesen ismételve, csak hangsúlyozás teremt némi változatosságot, mégis egy biztosabb világban érezhetjük magunkat. A közönség már ezt a teremtés-zenét is nyugtalanul fogadta. Amikor azonban felment a függöny, óriási üvöltözés kezdődött. Ám ahogy az már lenni szokott, a botrány növelte a darab hírnevét, a Sacre pedig hamar népszerűvé vált. A Rácz Zoltán vezette együttes szólistája Balog József lesz.

A február 22-én 12:00-ig helyesen válaszolók közül két szerencsés ellátogathat partnerével a Fidelio vendégeként a február 25-ei eseményre!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Zenés színház

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Klasszikus

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Vizuál

Megkezdődött a Lefkovicsék gyászolnak forgatása

Keserédes, abszurd dramedynek ígérkezik Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak. A rendezőt elsősorban saját családja identitásának konfliktusai inspirálták. A film premierjére várhatóan jövő ősszel kerül sor.
Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.
Klasszikus ajánló

Fantasztikus látványvilággal vár az Attila opera a Margitszigeten

Legendák, titkok, múlt és jövő. 400 nm ledfal, 21. századi látványtechnika, filmes hatás. Varázslatos animációs környezet idézi meg a kor hangulatát Verdi monumentális és szenvedélyes zenéjével a magyar vonatkozású operában augusztus 12-én és 14-én a Margitszigeti Színház hatalmas színpadán.
Klasszikus ajánló

Vonósnégyesek Eszterházán

Haydnt játszani és hallgatni Eszterházán egyaránt egyedülálló élmény. A Haydneum sorozatában ezúttal kiemelkedő vonósnégyeseink muzsikálnak a fertődi Esterházy-kastély Apolló-termében augusztus minden hétvégéjén.