Klasszikus

Hommage à Stravinsky 2.

2016.02.17. 10:32
Ajánlom
A Concerto Budapest és az UMZE közös sorozatának következő koncertjére február 25-én kerül sor a Zeneakadémián.

„Arcanum” – nagyjából annyit jelent: titkos bölcsesség. A 16. század elején élt svájci alkimista, Paracelsus hivatkozott sűrűn rá furcsa írásaiban. Ő ugyanis ennek megtalálásától várta a szebb jövőt. Úgy gondolta, a korábban élt tudósok, filozófusok, doktorok tökéletes tévúton botorkáltak: meg kell szabadulni tévtanaiktól. „Arcana” – az arcanum többes száma. Edgard Varèse, az itáliai ősöktől származó francia-amerikai világpolgár így nevezte 1926-27-ben alkotott nagyzenekari művét. Mert ő is valamiféle titkot igyekezett megtalálni: olyan titkot, amely, úgy tűnik, más muzsikusokat nem, vagy csak véletlenszerűen foglakoztatott. Varèse ugyan nem volt oly türelmetlen elődeivel és kollégáival, mint Paracelsus, akadt, akinek a művészetét kifejezetten inspirálónak tartotta (a reneszánsz és barokk határán élt Giovanni Gabrieliét például, vagy Berliozét), de mindenképp arra törekedett, hogy egyéni úton járjon. Sőt, úgy gondolta, minden egyes művében olyan hangzásvilágot kell teremtenie, amely semmi máshoz nem hasonlít. A komponálást a kutató tudomány egy fajtájának tekintette, nem önkifejezésnek. Egész alkotói pályáján foglalkoztatta a kérdés: hogyan lehet a zene birodalmát kiterjeszteni, hogyan lehet minél több hangzást („zajt”) ebbe a birodalomba bevonni. Az Arcana hatalmas együttesében feltűnő az ütők nagy száma (40 féle ütős hangszert ír elő a partitúra!). Az egész mű hangzásvilágát olyasfajta fenséges ridegség jellemzi, amit nagy havasok képe kelt az emberben. De gondolhatunk holdbéli tájakra, idegen bolygók borzongatóan gyönyörű felszínére is. A formálás sem hagyományos: szó sincs szonáta-szerkezetről, variációs formáról, rondóról vagy hasonlóról. Aki nagyon figyel, észrevehet egy dallam- alakzatot, amely egyfajta fixa ideaként (vagy passacaglia-témaként) tér időnként vissza.

Rácz Zoltán és az UMZE

Rácz Zoltán és az UMZE

Az első Zongoraverseny Bartók egyik legmerészebb hangú műve. 1926-ban írta – az Arcanaval csaknem egyidőben tehát - egy hosszú alkotói válság után, amelyből Stravinsky budapesti látogatása lendítette ki. Az orosz művész új Zongoraversenyének magánszólamát játszotta a Vígadóban, s Bartók e darab alapján értette meg, hogy az ún. neo-klasszikus stílus nem feltétlenül üres divatszólam. Számos zongoradarabot vetett rövid idő alatt papírra (Zongoraszonáta, Szabadban-ciklus Kilenc kis zongoradarab), illetve megalkotta első Zongoraversenyét. A három tételes mű ugyanolyan kemény hangzásvilágú, s ugyanúgy mellőzi az érzelmi kitárulkozásokat, mint Stravinsky darabja – ám alapvetően különbözik Stravinsky zenéjétől abban, hogy a zenei anyag beethoveni mintákat követve fokozatosan bontakozik ki, „fejlődik”. Eleinte ütős zajokat hallunk, majd megszületik a zenei hang (egy mély „a”), ez ismétlődik mániákusan és hozza létre az első témát, stb. Egyes elemek folklór-ihletése is nyilvánvaló (pl. pentaton téma, magyar népdalokra emlékeztető ritmus). A második tétel pedig messze merészebb zene, mint Stravinskyé: csak ütőkkel kezdődik, s a zongora úgy szólal meg benne, mintha maga sem lenne más, mint az ütősök egyike.

Igor Stravinsky

Igor Stravinsky

„Botrányok éve” – így nevezik a zenetörténészek az 1913-as esztendőt. Március végén Bécsben verekedés tört ki a Schönberg-kör hangversenyén, ugyanebben az időben rendkívül ellenségesen fogadta a publikum nálunk az új magyar zenét bemutató hangversenyeket. A legnagyobb skandalum Párizshoz kötődik, az Orosz balett társulatának május 29-i Stravinsky-bemutatójához. Szergej Gyagilev, a társulat igazgatója biztos volt benne, hogy a Tavaszi áldozat egy olyan esemény lesz, ami erős visszhangot vált ki, hiszen témája rendkívül időszerű volt akkoriban. A századforduló táján divatos gondolat volt elvágyódni a múltba, az élet gondtalan, kezdeti szakaszaiba. A 19. század végén érezhette először úgy az európai ember, hogy összezsugorodott a világ, Verne Gyula szerint 80 nap alatt körbejárható a föld, vonattal, gőzhajóval meg némi szerencsével. Eltűntek a térképen a fehér foltok, az iparosodott, urbánus felfogással szemben a század embere másfajta fogódzót keresett az életben: ősi, misztikus világokba menekült. Stravinsky pedig pont ilyen emberek hiedelmeiről írt táncjátékot. Egy látomással kezdődött: a Tűzmadár premiere után röviddel jelent meg a zeneszerző képzeletében egy kép, amint egy fiatal lány marcona öregek előtt halálra táncolja magát és feláldozzák a Föld szellemének. Stravinsky mindehhez egy bevezetőt is írt, ami nem más, mint a világ teremtésének zenéje. Fagott kezdi, majd sorra csatlakoznak a hangszerek. Burjánzik a vegetatív világ, nincs koordináció, a zene szinte amorf. Aztán újra megszólal a fagott, mint a lét új fokozata, amely létrehozza az emberi világot. Ennek pedig legfőbb jellemzője a rend igénye: noha egyetlen akkord szól egyenletesen ismételve, csak hangsúlyozás teremt némi változatosságot, mégis egy biztosabb világban érezhetjük magunkat. A közönség már ezt a teremtés-zenét is nyugtalanul fogadta. Amikor azonban felment a függöny, óriási üvöltözés kezdődött. Ám ahogy az már lenni szokott, a botrány növelte a darab hírnevét, a Sacre pedig hamar népszerűvé vált. A Rácz Zoltán vezette együttes szólistája Balog József lesz.

A február 22-én 12:00-ig helyesen válaszolók közül két szerencsés ellátogathat partnerével a Fidelio vendégeként a február 25-ei eseményre!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Vizuál

„A komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.
Vizuál

Rekordot dönthet Banksy a képviselőket majomként ábrázoló festménnyel

A híres-hírhedt street artist Devolved Parliament című képét, amelyet a Sotheby’s aukciósházban árvereznek el, 2-2,5 millió dollárra becsülik.
Plusz

Ez a 9 éves autista kisfiú fél a hangos zajoktól, de gyönyörűen énekli a Hallelujah-t

A 9 éves Justin Kiely-May videóját azután kapta fel az internet, hogy tökéletesen tisztán elénekelte Leonard Cohen ‘Hallelujah’ című dalát.
Vizuál

Viselnéd ezeket az ékszereket?

Idén szeptemberben ötödik alkalommal rendezik meg a kortárs ékszereket bemutató programsorozat, az Ékszerek Éjszakája, ahol hazai és külföldi ékszertervezők alkotásaival is találkozhatnak az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus temetés

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Klasszikus hír

Kortárs klasszikus zenei lemezkiadót indít a Radiohead gitárosa

A Jonny Greenwood alapította kiadó első kiadványai között lesz egy saját szerzői lemez, illetve egy Bach-szólóalbum.
Klasszikus állás

Zenészeket keres az Európai Unió Ifjúsági Zenekara

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarában 2003 óta játszanak magyar muzsikusok. Idén újra tagfelvételt hirdetnek – mutatjuk a részleteket!
Klasszikus óbudai társaskör

Októberi kínálat az Óbudai Társaskörben

Az Óbudai Társaskör az Anima Musicae Kamarazenekar új sorozatával nyitja meg a 2019/2020-as évadát a zene világnapján, október 1-jén.
Klasszikus ajánló

Ránki Dezső szólóestet ad a Müpában

Beethoven és Schumann műveit adja el szólóestjén Ránki Dezső, az MVM Koncertek - A Zongora című koncertsorozat évadnyitó koncertjén.