Klasszikus

Honvéd Művészegyüttes – új fejezet

2007.12.05. 00:00
Ajánlom
A csaknem hat évtizedes múltú Honvéd Művészegyüttes ügye ismét fordulóponthoz érkezett: a honvédelmi minisztériumi, később kulturális minisztériumi költségvetési intézményből Magyarországon az elsők között nonprofit gazdasági társaság alakult 2007 őszén. Ez a jelentős változás a művészeti vezetésben bekövetkezett generációváltással is együtt jár.

Novák Ferenc, a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője több évtizedes munkásságának folytatása a Budapest Táncegyüttes és a Honvéd Táncszínház egyesítéséből létrejövő új Honvéd Táncszínház művészeti vezetőjére, Zsuráfszky Zoltánra, illetve az újjáalakult Honvéd Együttes Nonprofit Kft. művészeti menedzsereként, Hollerung Gáborra hárul.

A Honvéd Együttes mindig is a társművészetek egyfajta szimbiózisa volt, a Honvéd Táncszínház, a világviszonylatban egyedülálló hivatásos férfikórus, a Honvéd Férfikar, illetve az utóbbi időben egyre inkább valódi színházi társulattá kovácsolódó Honvéd Színház alkotják az új Honvéd Együttes tagozatait. E szimbiózishoz az utóbbi években társult: a nemzetközi rangú Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság, a Budapest Jazz Orchestra és Szalai Antal Népi Zenekara. Ezzel szinte operaház-méretű formáció jött létre. E kivételes potenciál a Honvéd Együttes jövőjének egyik záloga.

Az elmúlt esztendő néhány jelentős új produkciója (Kodály: Székely fonó, Tolcsvay: Magyar mise, továbbá két új táncköltemény: a Makrokozmosz, illetve Metamorfózisok Bartók, illetve Kodály zenéjére, a Honvéd Férfikar Crossover) megerősíti az együttest abban, hogy nélkülözhetetlen szerepe lehet az Európába integrálódó ország kulturális identitásának erősítésében és ennek széleskörű megismertetésében.

A Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes – megőrizve a korábbi repertoárt, egyben kísérletező, új utakat keresve Honvéd Táncszínház néven egyesült, művészeti vezetője az új formációban Zsuráfszky Zoltán koreográfus lett. (Az 1958-ban Molnár István által alapított Budapest Táncegyüttest 1991 őszétől vezette Zsuráfszky Zoltán.)

A Honvéd Táncszínház az utóbbi évtizedekben világjáró együttessé vált. Bemutatkoztak a világ legkülönbözőbb fesztiváljain Montpellier-től Mexikóvárosig, Thesszalonikitől Johannesburgig. A két táncegyüttes már korábban is több produkcióban dolgozott együtt (Egri csillagok, Fekete-piros…, Monarchia). A Honvéd Táncszínház műsorán tartja továbbá mindkét tánckar korábbi produkcióit is, amelyek rendszeres résztvevői a Nemzeti Táncszínház és a Művészetek Palotája programjainak.

A Honvéd Férfikar – Magyarország egyetlen hivatásos férfikórusa – Európa-szerte, de a nagyvilágban is csaknem egyedülálló különlegességgel bír. Hangzásában összegződik az orosz kórusok hangterjedelme azzal a kivételes érzékenységgel és kifejezőerővel, amely a közép-európai kultúra legmélyebb sajátossága. A Honvéd Férfikar műsorán tartja a teljes férfikari kórusirodalom legnagyobb részét, beleértve az a cappella és zongorakíséretes műveket, operarészleteket, teljes operákat és oratóriumokat, operettrészleteket, valamint számos átiratot. A kórusnak számos hanghordozója jelent meg, ezek közül a Hungaroton Bartók-nagylemeze és Liszt Psalms és Requiem lemeze elnyerte a Párizsi Charles Cross Hanglemez Akadémia Nagydíját.

A Honvéd Együttes egyik különlegessége, hogy fennállása kezdetétől saját színházi tagozatot is működtet. A Honvéd Színház társulata a 2002/2003-as évadban nyerte el azt az arculatát, amely a továbbiakban megalapozta a jelenlegi formáját. Az egyre határozottabb művészeti törekvések nagyszabású koprodukciókkal egészültek ki, létrehozták az Egri csillagokat, illetve a Kőműves Kelemen című tánc-musicaleket.

A Honvéd Együttes együttműködő partnere a Budafoki Dohnányi Szimfonikusok. Magyarország egyik legfiatalabb hivatásos zenekara, az együttes és a zenekari tagok korát tekintve is. Az 1993 óta hivatásos együttes koncertjeinek állandó társa a fellépéseken a Budapesti Akadémiai Kórustársaság, valamint a Honvéd Férfikar és a Honvéd Táncszínház. Az együttes zeneigazgatója Hollerung Gábor.

A Budapesti Akadémiai Kórustársaság 1957-es megalakulása óta sikerrel vett részt Európa valamennyi neves kórusversenyén. Legnagyobb sikerük 1984-ben a Debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny nagydíja, majd 1989-ben a Llangolleni Eisteddfod Internationes verseny első díja volt, ahol az énekkar a Világ Kórusa címet nyerte el. Több lemezfelvételük készült a TELDEC-nél és a Hungarotonnál.

1998 októberében alakult a jazz muzsikusokból álló Budapest Jazz Orchestra. A zenekar arra törekszik, hogy – a tradíciókat és tapasztalatokat nem mellőzve – megtalálja az együttes saját hangját. A Honvéd Férfikarral való együttműködés 2002-ben kezdődött Duke Ellington Sacred Concertjének újrahangszerelésével. A virtuóz koncertet később több közös munka követte.

Hagyomány és egészen rendkívüli sokféleség – e kettősség jellemzi Szalai Antal Népi Zenekarát. Ami az elsőt illeti: a zenekar – összetételét tekintve – hagyományos cigányzenekar, virtuóz prímással, vonósokkal, szólisztikus cimbalmossal, klarinétossal. Ez a szokványos felállású, kilencfős kamarazenekar azonban egészen különleges képességű, ennek megfelelően repertoárja is rendkívüli.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.