A Szimfonikus felfedezések következő estjén a hazai zenei élet egyik duplázó egyénisége lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára. A sorozat október végi koncertjét Magyarország egyik legkiválóbb légi fotósa dirigálja. Somogyi-Tóth Dániel - aki nem mellesleg karmester, zongorista, orgonista, nem olyan rég vette át a Debreceni Szimfonikus Zenekar szakmai vezetését - repülőgépből készített fotóival is bevonult a köztudatba. A szárnyalás tehát nem áll távol a dirigenstől, vezetésével minden bizonnyal a Kodály Filharmónia is új lendületet kap.
Az októberi budapesti esten vezényletével többek közt felcsendül Kodály Budavári Te Deum című műve neves énekes szólisták és a debreceni Kodály Kórus közreműködésével. A cívis város zenei műhelyében Somogyi-Tóth Dániel és Pad Zoltán kórusvezető nem csak az előző századok szerzői által komponált darabok és a zeneirodalom legnépszerűbb műveinek felvonultatását tűzte ki célul. Olyan események létrehozásán dolgoznak, amelyek által kortárs szerzeményekkel is megismertethetik a közönséget. A Szimfonikus felfedezések hangversenyén hatalmas lehetőséget is nyújtanak: ősbemutatóra invitálnak.
Fekete Gyula Cupido Symphony című művét először hallhatja a nagyközönség. A szerző hőskölteményként aposztrofálja alkotását. Főszerepben a szerelem istene, akinek csodás tettei a zeneműben épp oly fordulatosan jelennek meg, ahogyan az életben is megtörténnek. Fekete Gyula a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzés tanszékének vezetője, s nemcsak tanítja a zeneszerzést, gyakorolja is mesterségét, amelyet budapesti tanulmányai után az Egyesült Államokban tökéletesített, doktori fokozatot is a tengerentúlon szerzett. Fekete Gyula termékeny alkotó, számos műve közül két operáját a Magyar Állami Operaház mutatta be, legutóbb a Liszt-év ünnepére komponált Excelsior!-t.
A Somogyi-Tóth Dániel vezényelte est több magyar zeneszerző, köztük Liszt Ferenc előtt is tiszteleg - ez a műsorszerkesztés pedig üdvözlendő módon képviseli a zenei műhelyek egyik legfontosabb, a kortárs szerzőkkel kapcsolatos küldetését. A koncerten felhangzó művek sorában Fekete Gyula szimfóniája után Liszt II. (A-dúr) zongoraversenye csendül fel. Van abban valami megfoghatatlan szépség, hogy Liszt műve pontosan százötvenöt évvel a weimari bemutató után egy estén hangzik el annak a szerzőnek a darabjával, aki az ő tiszteletére írt operát...
És most, kedvcsinálóm végén következzék egy csodás, visszatérő (már-már zenei) motívum: ismét egy fiatal zongoraművészt ajánlok az olvasó figyelmébe. Az A-dúr zongoraverseny szólistája az 1981-es születésű, horvát származású Goran Filipec, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium doktorandusz hallgatója lesz. Filipec neve nem ismeretlen az európai koncertszínpadokon, de a Carnegie Hall közönsége is hallhatta már játékát. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönsége egy olyan művész előadásában hallhatja Liszt zongoraversenyét, aki 2011-ben a franciaországi Ile de France Nemzetközi Zongoraverseny Liszt-különdíját nyerte el. Nincs kétségem afelől, hogy ezen az októberi estén a remekül megválasztott zenei összeállításokat élményszerű, ihletett tolmácsolásban nyújtják át a fiatal művészek. Szép lesz, fiúk! Én várom.
Szimfonikus felfedezések
A sorozat nem új keletű: a zenei kalandozások hívei elég rég felfedezhették a Művészetek Palotájának programjai között. A hangversenyfüzért több céllal indították, s e célok azóta egytől egyig beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A közönség kevéssé ismert művekkel, pályakezdő fiatal karmesterekkel és szólóhangszeres művészekkel, valamint a budapesti koncertpódiumokon ritkán látott vendégekkel találkozhat a kezdeményezés indulása óta.
hírlevél
