Klasszikus

Horváth Balázs: Gabrieli kommentárok – zenekarra

2004.01.28. 00:00
Ajánlom
A darab a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara megrendelésére készült 2003-ban, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának támogatásával.

A kéttételes darab első része egy nagyszabású, huszonkét hangszerre íródott Giovanni Gabrieli Sonata formáját követi végig, részint annak konkrét vagy átalakított anyagaival, részint teljesen új anyagokkal. A minta követésén túl három szempont érdekelt Gabrieli zenéjében. Az első a harmóniaviszonyok, melyek az esetek többségében tiszta kvint relációban mozognak. Második a páros és páratlan ütemek váltakozása egy kötött arány szerint. Évezredek óta tudjuk, hogy a tiszta kvint hangköz matematikailag kifejezhető arányszáma 2:3, pontosan az az arány, ami az említett ütemváltások ritmusarányaiban is jelentkezik. Ezért váltakozik darabom I. tételében a tempó vagy a ritmus mindig 2:3 arányban, ahogy a hangmagasságcsoportok is eszerint, vagyis alapvetően kvintekben épülnek ki.

A harmadik fontos szempont Gabrieli térkezelése. Az ő idejében a velencei Szt. Márk bazilika különböző pontjairól szólaltak meg a kórusok és hangszeresek, a teret teljesen betöltve. Ahogy ő a huszonkét szólamú Sonata-ban, én is öt részre osztottam a zenekart. A színpad bal oldalán helyezkednek el a legmagasabb hangú hangszerek; tőlük jobbra valamivel mélyebbek, és így tovább egészen a színpad jobb széléig, ahol a legmélyebb hangú hangszerek találhatók. Az ötfelé osztott zenekar nem csak Gabrieli öt, „kórusnak” nevezett hangszeres csoportját reprezentálja, hanem a kvinttávolságnyi regiszterben szétosztott hangteret is. Ily módon kapcsolódik össze a darab tempóbeli-, hangmagasságbeli- és térbeli-, egyben hangszínbeli szerkezete is. A teljes zenei tér betöltéséhez kapcsolódik még egy tényező, a konstans, de állandóan változó pulzáció, melyet az ütőhangszerek szórnak szét a térben.

Darabom I. tétele tehát sok szempontból kommentálja Giovanni Gabrieli műveit, szorosabb-lazább kapcsolatokat kiépítve. A II. tétel viszont, mondhatni az I. tétel kommentárja. A Gabrielitől „ellesett” zeneszerzési technikák absztraktabb alkalmazása jelenik itt meg. A hangszínek és a térbeliség ezért összetettebb módon működnek, ahogy a hangmagasságok és a ritmusok is, hiszen azok teljes mértékben saját invenciómból származnak. Bár a II. tétel zenéje csak távoli rokonságban áll Gabrieli zenéjének világával, az I. tétel kommentárjainak köszönhetően ez a rokonság körvonalazódni tud.

(Horváth Balázs Gabrieli-kommentárok című darabjának bemutatójára február 5-én, este fél nyolckor kerül sor az Olasz Kultúrintézetben. Az esten elhangzik még Gabrieli Nyolcszólamú canzonák, Mendelssohn Hebridák – nyitány és Olasz szimfónia című műve. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Kovács László vezényli. A hangverseny előtt, 18 órától a nagyteremben Farkas Zoltán zenetörténész beszélget Horváth Balázs zeneszerzővel.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus hír

Tabea Zimmermann brácsaművész az idei Siemens-díj nyertese

Az elismerés nem csekély, negyedmillió eurós pénzjutalommal is jár.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.
Klasszikus Nők a zenében

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.