Klasszikus

Horváth Zsolt: „Nem elszerződni kell, hanem igazi zenekart formálni”

2017.04.15. 10:30
Ajánlom
Győztesekkel játszunk! – ez volt az idei évad jelmondata a Pannon Filharmonikusok Müpa-beli koncertsorozatának. A következő évadé az Energiaáramlás lesz, amely kapcsán Horváth Zsoltot, az együttes igazgatóját kérdeztük.

- A következő évad hívószava az Energiaáramlás lesz. Miért ezt választották?

- Azért ez a név, mert egy közösség életében nagyon fontos, hogy nyitott legyen a reflexiókra. Úgy érzem, a közös munkában megtaláltuk magunkat, megtaláltuk a közönségüket és velük együtt megtaláltuk, az együtt zenélésnek igazi értelmét, amikor valóban áramlik az energia a közönség és a zenészek között. Ezért választottuk ezt a hívó szót. A koncertek műsora és a közreműködök is olyanok, akikben erős az energiaátvitel, az impulzivitás.

A következő évadban is hallható a Müpában a Pannon Filharmonikusok

Kapcsolódó

A következő évadban is hallható a Müpában a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar meg szeretné mutatni: a közönség és a zenekar közös flow-élménye a legfontosabb hatás, ami egy koncertteremben érheti az embert. Az új évadot Horváth Zsolt igazgató és Bogányi Tibor karmester nyitotta meg.

Csodálatos dolog telt hát előtt játszani.

- Melyek a műsor összeállításának főbb szempontjai? Hogyan válogatnak a zeneirodalom gazdag anyagából?

- A zenekar művészeti vezetése és a marketingvezető is részt vesz a programalkotásban. Én abban hiszek, hogy addig kell egy évadot formálni, amíg mindenki megtalálja benne magát, amíg önazonossá válik. Úgy épüljön föl az évad, hogy a művészek és a közönség is örömét lelje benne. Ez egy olyan művészi közösség, amely fejlődni akar.

Horváth Zsolt

Horváth Zsolt (Fotó/Forrás: Pannon Filharmonikusok)

- A zenekar a műveken keresztül tud fejlődni.

- Így van, ezért nagyon átgondolt a repertoárépítés. Most már ott tartunk, hogy mindegy, milyen partitúrát teszünk ki, a zenekar eligazodik benne és jól érzi magát. Lépcsőfokonként haladtunk. A magyar zenei nevelés alapvetően német orientációjú. Beethovent, de Richard Strauss-t is könnyebben érzi a magyar közönség és zenész, mint a francia muzsikát. Miközben a francia zenén rengeteget tud fejlődni egy zenekar. A könnyedség, a virtuozitás, a flexibilitás mind olyan erények, amelyeket ki kell fejleszteni. Debussyt vagy Ravelt nagyon nehéz játszani. Vendégkarmesterünknek, Gilbert Vargának köszönhetjük például a francia zenében való jártasságunkat.

- Menedzser-igazgató, közgazdasági és többféle végzettséggel. Művész és menedzser hogyan fér meg egy emberben?

- Nem vagyok egyedüli ebben. Ha ez egy életrajzi portré lenne, akkor hosszasan taglalhatnám.

- Hogy alakult ez így? Fantasztikus hangszere van, a zeneirodalom pedig telis-tele csodálatos trombitaszóló lehetőségekkel.

- Én is szólista akartam lenni. Ugyanakkor kamaszkoromban már volt együttesem. A Ki mit tudon sikerrel jutottunk egészen a döntőig, s tizenhat évesen ott álltunk a tévés forgatagban. Menedzseltem akkor is, de nem gondoltam akkor, hogy ezzel kellene foglalkoznom. A Bécsi Zeneakadémián végeztem az osztrák állam kitüntetésével. Hangszer-centrikus volt az életem. A tanulmányok befejeztével nagyon sok lehetőségem volt, de én azt éreztem, hogy mindenképpen haza szeretnék jönni. Ez 1996-ban történt. Hazaszerződtem Pécsre, ahol azt tapasztaltam, hogy az együttes messze a lehetősége alatt teljesít.

Huszonöt évesen úgy gondoltam, hogy elrontottam az életemet.

Pár hónapig szörnyű volt, de aztán a fiatalok naivitásával úgy véltem – többekkel együtt –, hogy hát a fenét! Nem elszerződni kell, hanem az együttesből igazi zenekart formálni. Így aztán ott találtam magam a Pécsi Tudományegyetem, hogy ne csak egy vágy legyen bennem, hanem tudásom is a változtatáshoz. Az életemben most már a menedzseri munka sokkal erőteljesebb. Minden nap gyakorolok ugyan, és általában havonta legalább egy koncerten játszom. Mint művész embernek, nagyon fontos, hogy kezemben legyen a hangszer, menedzserként pedig az, hogy ne szakadjak el az együttestől. Tizennégy éve vagyok az együttes igazgatója, és azóta nyilvánvalóan nagyon sok új kolléga érkezett, de ismerek mindenkit. Köztük ülök a zenekari buszon, együtt gyakorolunk a koncertekre – pontosan érzem és látom belülről, hogy mi van. Ez az együttlét nagyon sokat ad ahhoz, hogy sikeresen végezzem a munkámat.

- Hat éve állandó partnere Bogányi Tibor, akinek művészeti irányításával működik a zenekar.

- Ő nagyon kiegyensúlyozott személyiség, s inspiratívan hat a zenekar közösségére. Szeretném, ha ez még pár évig folytatódna. De tudni kell, hogy egy modern szimfonikus zenekarnak az is a sajátja, hogy négy-nyolc év után valaki cserélődik benne. Ennek számtalan oka van, ami távolra vezetne. Vele már félszavakból értjük egymást, s hasznos lenne még pár együtt töltött év.

- Ez biztonságot jelenthet, mert bizalom is kell ahhoz, hogy a zene úgy szólaljon meg, ahogy az az zeneművekben benne van.

- Így van. Nem szabad elfelejteni, hogy

a vezetőkarmester feladata a leghálátlanabb.

Ő az, aki a hibákról és a hiányosságokról beszél. A vendégkarmester az erényekre koncentrál a rendelkezésére álló harminc munkaóra alatt. Így nem foglalkozhat azokkal a zenei problémákkal, amelyek feloldásához hónapok kellenének. Ez a vezetőkarmester szerepköre. Ez pedig – ha valaki végiggondolja – olyasmi, ami a hosszú évek alatt terhessé is tud válni. Erodálja a kapcsolatot. Ezért fontos a bizalom. Bogányi Tibor egy rendkívül pozitív személyiség, kritikája is építő kritika.

- A karmester feladata más, mint az öné. Öné a hétköznapi élet gondja a zenekari élet csodálatos folyamatában.

- A zenekar az egyik legszebb dolog, amit el tudok képzelni. A szimfonikus zenekart egy mini társadalomnak látom. Mi százharminchárman vagyunk, s leképezzük a társadalom összes baját, problémáját, igényét, korosztályát. Úgy kell dolgoznunk, hogy hassunk egymásra, hogy előre tudjuk egymást vinni, hogy építkezzünk. A közös sikereink boldoggá tesznek bennünket. Fantasztikus dolog megélni a sikert, de talán jobb szó az eredményt. Nagyon jó dolog, ha egy közösség jövőképpel rendelkezik, ha céljai vannak, és aztán együtt tesz is érte.

- Ez egy több mint tízéves történet immár.

- Ez a történetszál nem törik meg, halad előre, én pedig a közösséggel együtt élem meg, hogy van értelme a munkának. Ezt visszaigazolják a sikerek, a külföldi meghívások gyarapodása és a közönség szeretete. Nagyon sokszor jut eszembe Hankiss Elemérnek az a gondolata, hogy találjuk ki Magyarországot, és amikor a Pannon Filharmonikusokra gondolok, úgy érzem, ez ennek a közösségnek egy picit sikerült.

A beszélgetés eredetileg a Civil Rádió Színpad-kép című műsorában hangzott el.

Névjegy

Horváth Zsolt Zala megyében született. 1999-ben szerzett diplomát – kitüntetéssel – a Bécsi Zeneakadémián, majd 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán marketing-menedzser szakközgazdászként diplomázott. 1996-tól a Pécsi Szimfonikus Zenekar trombitaművésze, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudományegyetem trombitatanára. 1997 és 1999 között több művészeti fesztivál szervezője és alapító tagja (Nemzetközi Trombitás Napok, Czifra György Emlékfesztivál). A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnökségi tagja. 2003-tól a Pécsi Szimfonikus Zenekar, majd Pannon Filharmonikusok igazgatója. 2016 júniusától újabb 5 éves igazgatói kinevezést kapott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.