Klasszikus

Hova üljünk egy koncertteremben?

2017.08.22. 10:36
Ajánlom
Mindjárt kezdődik az új évad, a nyári szabadtéri esték után visszaköltözünk a hangversenytermekbe. Megvizsgáljuk, hogy hol érdemes ülni a hazai koncerteken.

A legdrágább helyek nem mindig azok, ahol a legjobb a hangzás, és hogy hova érdemes jegyet váltani, az a terem alakjától függ. Hazánkban nincsen sokféle alakú koncertterem, a legtöbb a cipősdoboz-forma valamelyik változata.

Cipősdoboz

Az Orchestre de Chambre de Lausanne a Zeneakadémia nagytermében

Az Orchestre de Chambre de Lausanne a Zeneakadémia nagytermében (Fotó/Forrás: Posztós János)

A cipősdoboz alakú koncerttermek klasszikus példája a Zeneakadémia nagyterme. Furcsa módon ezeknek a termeknek elméletben nem kellene olyan jól hangozniuk, de a gyakorlatban mégis fantasztikusak. A gazdag, csicsás (bocsánat, khm, szecessziós) díszítés ugyanis megakadályozza, hogy a hang pingponglabdaként pattogjon ide-oda a teremben, ami a párhuzamos falak és a négyszögletes tér miatt kialakulna. (Ezt a zavaró effektust például állandóan tapasztaljuk a művházak és a zeneiskolák díszítetlen termeiben.) Amikor ezeket a cipősdoboz-termeket megtervezték, kevesebbet tudtak az akusztikáról, mint ma, és egyszerűen a templomi tereket akarták lemásolni. Magas termeket építettek, hogy a közönség testmelege és a testszaga felszálljon. Az eredmény pedig egészen elképesztő lett: ha valaki volt már a Zeneakadémián, az beszámolhat róla, milyen jól szól itt szinte minden. (Talán a mamutzenekarokat leszámítva. Egy száz-százhúsz fős együttes egy Mahler-szimfóniával még éppen befér.)

A Müpa hangversenyterme

A Müpa hangversenyterme (Fotó/Forrás: colorlab)

Hasonló a Müpa is, akik joggal büszkék a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikájára. A terem felett egy ötventonnás hangvető van (a fenti képen jól látszik), mely a jóval magasabban elhelyezkedő mennyezet helyett a hangok visszaverődését biztosítja. (Ráadásul ez az elem állítható.) „Nem lennék meglepve, ha a magyar zenészek két-három év múlva úgy nyilatkoznának, hogy ez a világ legjobb hangversenyterme” – mondta annak idején szerényen az akusztikus Russell Johnson. Ennek ellenére néhány hónapja egy világhírű magyar zenész panaszolta nekem, hogy a földszint első harmadában ülve nem hallja a hangszerek bizonyos csoportját, mert a hang kábé elmegy a feje felett. Általában én is ott szoktam ülni, de én ezt még nem érzékeltem. (Igaz, hogy nem is rendelkezem egy többszörös versenygyőztes és Liszt-díjas zenész fülével.)

Hol üljek? A legjobb az oldalerkély, illetve a földszinten a terem kétharmadánál. (A zenekar mögötti orgonaerkély a versenyműveket leszámítva kiváló hangzást biztosít.)

Ilyen termek: a Zeneakadémia nagyterme, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Müpa), a Bartók-terem (Szombathely), a BMC nagyterme, Concertgebouw (Amszterdam), Musikverein (Bécs), Konzerthaus (Berlin).

Módosított cipősdoboz

Kodály Központ

Kodály Központ

Akármilyen kiváló legyen is a cipősdoboz-recept, születtek finomított változatok erre a koncertteremtípusra. Kicsit meredekebb, és arányaiban szélesebb például a pécsi Kodály Központ, amelynek az akusztikája tényleg fantasztikus. (Ráadásul nem átallanak azzal dicsekedni, hogy egy picikét a Müpánál is jobbak. És talán ebben igazuk is van.) Amikor a terem épült, a pécsiek elküldték a terveket egy dán cégnek, akik a világ legjobb koncerttermeit analizálták, és megvizsgálták a Kodály Központ terveit is. Néhány módosítást javasoltak az előadótér anyagaival kapcsolatban, de alapvetően nagyszerűnek tartották az egészet. Az eredményt ismerjük, ebben a koncertteremben nagyjából bármelyik széken kiváló hangzásban lehet részünk. (Talán a földszint utolsó soraiban kevésbé, ahol a kinyúló erkély blokkolja a mennyezetről visszaverődő hangokat.)

Hova üljek? Hát mindenhova... akarom mondani, akárhova, ha a Kodály Központról van szó. Az ilyen típusú termekben pedig a színpadhoz közelebbi erkélyrészeken érdemes helyet foglalni.

Ilyen termek: Fesztiválszínház (Müpa), Kodály Központ (Pécs), Hangvilla (Veszprém), Richter-terem (Győr)

Legyező alakú

A Barbican nagyterme (London). Na, így nem kell koncerttermet építeni.

A Barbican nagyterme (London). Na, így nem kell koncerttermet építeni. (Fotó/Forrás: barbican.org.uk)

Ez a fajta már problémásabb, még szerencse, hogy nem is nagyon van itthon belőle. Évekkel ezelőtt volt róla szó, hogy az Erkel Színházat átalakítják úgy, hogy hangversenyeknek is otthont adhasson, de szerencsére ez nem valósult meg. (Így jött létre végül a Müpa.) Ezek a koncerttermek túl sokat akarnak; túl látványosak, túl sok embert fogadnak be, mindezt az akusztika kárára. Mi nem voltunk olyan ostobák, hogy ilyet építettünk volna, szemben például a londoni Barbican koncertterem építőivel („Hülye angolok!”). Na jó, valami hasonló van Debrecenben, a Kölcsey-központban, de itt módosító berendezés gondoskodik a jobb akusztikáról, és amúgy sem koncertteremnek épült, hanem multifunkcionális konferenciateremnek.

UPDATE: Olvasónk, Róbert jelezte, hogy a Budapesti Kongresszusi Központ nagyterme legyező alakú, igaz, itt viszonylag kevés komolyzenei koncertet tartanak, és ahogy az intézmény neve jelzi, nem is elsősorban e célból épült.

Szőlőskert stílus

Az Elbphilharmonie nagyterme

Az Elbphilharmonie nagyterme (Fotó/Forrás: Alexander Svensson)

Viszont gazdagok sem vagyunk, főleg nem annyira, mint a németek, akik az idei év elején átadták a fantasztikus Elbphilharmonie épületét a lenyűgöző koncertteremmel. Ennek az elrendezésnek a lényege, hogy a terem minden egyes pontján ugyanaz a klassz hangzás legyen élvezhető. Az első ilyen az 1963-ban épült Berlini Filharmónia. A legenda szerint Hans Scharoun tervező fejében akkor fogant meg a forma ötlete, amikor egy utcai művész köré gyűlő tömeget látott. A tömeg körbevette az utcai kalapozót, és ez az Elbphilharmonie titka is. Micsoda egyszerű ötlet! És mégis évszázadok kellettek hozzá.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők az évad legjobbjai a kritikusok szerint

A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadót szeptember 22-én tartják a Katonában.
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Tánc

Novák Ferenc "Tata": Egyszer csak rájöttünk, hogy a Táncszínház nem a miénk

Elkészült a Nemzeti Táncszínház épülete, aztán kiderült, hogy nem is az övék. „Megalázó volt” – mondta az ügyről Novák Ferenc „Tata” Kossuth-díjas koreográfus.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.
Vizuál

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Klasszikus ajánló

Sok Bachot hallhat majd a Veszprémi Régizenei Napokon

Idén is a veszprémvölgyi jezsuita templom lesz a Veszprémi Régizenei Napok helyszíne, ami július 22-én kezdődik, és öt napon át tart.
Klasszikus ajánló

Beethoven Tajvanon

Tajpeji zenekar érkezik a Duna Palotába, hogy Beethoven Sors-szimfóniája mellett klasszikus tajvani zeneszerzők műveiből játszanak.
Klasszikus orgona

Egy este a hangszerek királynőjével: jön az Orgonák Éjszakája

Első alkalommal lesz olyan, hogy Orgonák Éjszakája. Mégpedig július 20-án, országszerte, és a Filharmónia Magyarország szervezésében.
Klasszikus ajánló

Légy világsztárok tanítványa!

A Fesztivál Akadémia egyik elsődleges célja a jövő muzsikusainak nevelése, ezért a programok között központi szerepet kapnak az előadások, a mesterkurzusok és a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny. A verseny július 17-én kezdődik, és a nagyközönség számára is nyitott.