Klasszikus

Húrszakadás, földindulás

2013.08.19. 12:18
Ajánlom
Lassan-lassan kirajzolódnak az idei kaposvári fesztivál fő attrakciói, egyre többen állunk meg az utcán megtárgyalni az élményeket, kacsintunk össze a fagyis előtti sorban vagy a kávézóban egymással, uram bocsá' valamelyik zenésszel. KRITIKA

Az a légkör, amely ezen a héten tapintható a városban, valóban egyedi: itt valahogy ugyanaz éltet bennünket, csak egyesekről hangszertokok lógnak, mások gyűrött programfüzetet zörgetnek a kezükben, és van egy pont ebben a rendkívül hangulatos városban, ahol a kétféle embercsoport közösen átél valamit, amiről nem nagyon lehet beszélni - legalábbis amint azt esti előadásán Vásáry Tamás fejtegette nekünk.

A délelőtti hangverseny nyitószáma Beethoven op. 95-ös f-moll vonósnégyese, a „Serioso" melléknevű volt, a világhírű Chiaroscuro Kvartett előadásában. A választás ismét ragyogónak bizonyult, ez a darab nem sokat szerepel a koncertnaptárakban éppen különös, modern, tökéletesen egyéni hangzásvilága, formai és motivikus megoldásai okán. A Chiaroscuro előadása nagyon pontosan, jól összeérlelten tárta fel mindezt: a nyitótétel nyersesége bátorságot kívánt, a hangnemi zökkenéseknél egy-egy új színt lehetett érzékelni, a scherzo és a zárótétel fegyelmezetten hangzott, hogy emlékezzünk mindig a kiindulási pontokra, a tragikus, erélyes unisono kezdetre, amely zengően, telten szólalt meg a teremben. A második számként előadott négykezes, Mozart C-dúr szonátája (K 521), amely Katia Skanavi és José Gallardo kettősében hangzott el, érdekes párosítása volt a két teljesen más karakterű zongoristának; ez ki is világlott a játék közben, időnként, egy-egy motívum megformálásakor ugyanis hallhatóvá vált a két egészen más billentésű és felfogású zenész közti véleménykülönbség. Precíz előadást hallottunk, amelynek során a lassú tételben éreztem igazán az egyet akarást a két nagy művész között. A zárószám azután megint egy egészen rendkívüli zenei csemegének bizonyult: a Kaposfestek során Sosztakovicsnak már a sokadik (itthon) alig ismert vagy (nálunk) szinte nem is játszott darabjára kellett rácsodálkoznunk. Az op. 67-es e-moll zongoratriót a szerző a második világháború vége felé írta, zenész barátjának halálára és a világháború áldozatai iránti megrendülésében. Kelemen Barnabás, José Gallardo és Nicolas Altstaedt ismét hihetetlen mélységekbe kalauzolt bennünket. A mű kezdetének cselló üveghangjai a hangszer létező legmagasabb fekvéseiben szóltak, a hegedű sokáig alatta játszott, a kietlen, üres zongoraszólam pedig a József Attila-i vas-színű égboltot jelenítette meg. A szikrázóan fekete Allegro con brio a Scherzo tétel helyén nem kínált feloldást, a jajgató Largo még annyira sem, s a darab csúcspontján, a klezmer zene két nagyon ismert motívumát az őrületig hajszoló-variáló zárótételben maguk az előadók is teljes extázisban játszottak, amikor... Kelemen Barnabás egyik húrja nagy csattanással jelezte, hogy nem bírja tovább. A nagy csöndben, a villámgyors hegedűcsere után elölről indult a tétel halálzenéje; José Gallardo zongorajátéka egyre inkább a legnagyobbakéhoz vált mérhetővé, mély értelmezésekkel teljes, hibátlan, kiforrott interpretáció volt: érzésem szerint a zongorista megtalálta az egyéniségéhez leginkább illő darabokat. Altstaedt csellójátéka is nagyon sokat színesedett az orosz későromantika és modernizmus műveinek kihívásai közepette, amelyeken rendkívüli hajlékonysággal, rugalmassággal, tökéletes technikai tudással uralkodott. Kelemen Barnabás pedig egyszerűen szenvedélyes, vérbeli, igazi zenész - technikáról most szó se essék -; muzsika szólt hegedűjén, fájdalmasan zokogó, igazi muzsika. Szeretném hallani ezt a felvételt, minél hamarabb.

Este Vásáry Tamás visszaemlékezéseit hallhattuk Fischer Annie-ról zenében és sok-sok kedves történettel, két nyelven is. A nyolcvanéves zongoraművész rajongással beszélt a 20. század egyik legnagyobb muzsikusáról, hangsúlyozva, hogy nem azért tartja a legnagyobb zongoristának, mert sohasem tévesztett, vagy ő tudta volna a leggyorsabban lejátszani a futamokat, hanem mert át tudta adni a zene lényegét, ami a bennünk lévő földöntúlit, a belső embert megérintheti. Milyen kár, hogy sok mai fiatal zenész csak sportnak tekinti a zongorázást, igazi mély érzelmeket alig tudnak közvetíteni - merengett el a sok-sok mai versengés zsűrijében megfordult Vásáry, aki néhány darabot pontosan így, a romantikus előadásmód szívekre ható világában adott elénk: megszólalt a Mondschein-szonáta, Brahms d-moll hegedűszonátájának lassú tétele, Liszt Loreley-dala és az Allegro barbaro. Partnerei Anna Reinhold és Kokas Katalin voltak, a darabokhoz Tunyogi Henriett készített sajátos balett-koreográfiát.

Rahmanyinov rövid g-moll („elégikus") triója azt is megvilágította előttünk, hogy a szerzőnél oly lényeges zongoraszólamot hogyan játssza Katia Skanavi. Gallardónál drámaibb, szenvedélyesebb dallamformálása meghatározó volt, pontos játékával gyönyörűen illeszkedett a másik két játékos éneklő melódiáihoz. A kezdet vonós figurációi, amelyek a szerző d-moll zongoraversenyében köszönnek vissza, nagyon pontosan, kimunkáltan szóltak, szép előadást, meggyőző muzsikálást hallhattunk. A színpad átrendezése közben azután Lakatos György és Thomas Dunford adta elő Vaughan Williams néhány angolszász népdalfeldolgozását fagotton, lantkísérettel.

A földindulást a végére tartogatták az előadók. A világ zenei élvonalába tartozó 17 szólista előadásában hallhatuk a Bartók-Divertimentót, a vonószenekari irodalom egyik csúcsteljesítményét. A koncertmester, Kelemen Barnabás valóban vezette az előadást, amelynek számomra legszebb pillanatai a Molto adagio tétel éjszaka-hangjai voltak: a félelmetesen pontos zizegések és pendülések, tremolók és trillák, a zenészek csendet teremtő ereje felért minden zakatoló-tomboló finálé hatásával. Sokatmondóak voltak a játék közbeni összenézések, az éles egyszerre-indulások, a gondolatok szinte tapintható találkozása. Ismét kitört az őrület, nagy zene volt, nagy este volt, jó volt létezni benne.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Otthagyja a Nemzetit Bánsági Ildikó

A színésznő a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmondott a Vidnyánszky Attila vezette teátrumban.
Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Jazz/World

Barabás Lőrinc: Úgy énekelsz, amilyen ember vagy

Hajlamos egyedül maradni a színpadon, a zenéjét is belső utazásnak tartja. Barabás Lőrinc trombitáján úgy szól a jazz, hogy arra a popra éhes fülek is megnyílnak. Augusztus 13-án a Kultkikötő badacsonyi színpadán lép fel a Random Szerda. Csütörtökön.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.