Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

2019.11.12. 16:20
Ajánlom
November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.

Nyitottság, érzékenység, tudatosság – elég e három eszköz ahhoz, hogy egy fiatal zongorista a 21. század kihívásaival tudjon mit kezdeni? Balog Alexandrát csak pár hónapja ismerem, mégis, ennyi idő elég volt ahhoz, hogy lássam mind a zenészi, mind az emberi arcát, a kettő közti – igaz, csak szűk metszetű – feszültséget, és azt is, hogy rátalált a saját útjára. Ami valljuk be, 25 évesen nem egyértelmű.

Repertoárjában Schubert, Schumann, Beethoven, Brahms és Mozart meghatározó. 2017-ben első helyet ért el, és különdíjat is kapott a grazi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyen, ahol többek között Bartók magyar parasztdalokra írt Improvizációit (op. 20.) játszotta.

STBA__D8L3916_6-161447.jpg

Balog Alexandra

A konzervatóriumi éveket követően Londonban folytatta a tanulmányait Ian Fountain növendékeként, ahol fél éve szerezte meg mesterszakos diplomáját. „Elragadott az ottani légkör, az a vibráló, pezsgő atmoszféra, melyben mindenki teszi a maga dolgát” – meséli döntésének hátterét. „A leginkább szembetűnő eltérést az angol nyitottság és »újszerűség«, valamint a hagyományokhoz sokkal inkább ragaszkodó magyar zártság között látom.” Pozitív tapasztalatai okán Németországba és Bécsbe jelentkezik posztgraduális képzésre, és egy londoni PhD megszerzésén is gondolkozik. Fontosnak érzi a fiatalok megszólítását, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a koncert előtti főpróbáját egy váci gimnáziumban tartja.

A marketingesek brandet csinálnának a zenészekből, nem ismerik a pihenés fogalmát, és a muzsikusokat az a veszély fenyegeti, hogy hozzáférhetetlen, titokzatos személyekké válnak. Másfelől a zene éppúgy magába olvasztja a hallgatót, mint azt, aki játssza. Ezt a kommunikációs egységet keresheti a zenész a zeneszerzővel is.

„Akkor érzem a kapcsolatom teljes biztonságát egy darabbal, ha úgy tudom játszani, mintha én írtam volna.

Ez furcsán hangozhat, de egyáltalán nem jelenti azt, hogy tudnék olyan zseniális műveket komponálni, mint a legnagyobb zeneszerzők. Ebben a darabot hangról-hangra elsajátító, de nem kisajátító állapotban láthatok rá azokra a metszéspontokra, amelyek által az előző századok zenéje most megszólalhat, és egyszerre két síkon (a múltban és a jelenben) járva törekszem a művet, és mindent, ami vele jár megismerni.”

c_PosztosJanosMupa_PJ_3753-161258.jpg

Balog Alexandra és a Savaria Szimfonikus Zenekar a Müpában. Vezényel Madaras Gergely. 2018. szeptember. (Fotó/Forrás: Posztós János / Müpa)

A hallgató, zenész és zeneszerző párbeszédének „együttálláshoz” elengedhetetlen egyfajta tisztánlátás, és az egyensúly a szereplők között, amely a jelen–múlt, és az önismeret viszonyát is meghatározza. Az az egyensúly, ami létrehozza az értelmezést, és engedi a befogadást.

Az Alexandrával való beszélgetés alatt, hol közvetve, vagy közvetlenül, minden az egyensúly kérdése körül forgott. Vajon mire van szükség a megteremtéséhez és fenntartásához?

A zongoristát, mikor arról kérdezem, kik a meghatározó zenészek az életében, hosszú felsorolásba kezd. Egy tanára nevét sem hagyja ki (Füzi Nóra, Gál Gabriella, Belák Erzsébet, Fejérvári Zoltán, Ian Fountain), és saját kortársairól sem feledkezik meg: Ránki Fülöp, Berecz Mihály, Hontvári Gábor, Pusker Júlia. Igen egységes, összetett és sűrű zenei világot feltételez a listán szereplő többi név is: Szvjatoszlav Richter, Ránki Dezső, Klukon Edit, Carlos Kleiber, Leonard Bernstein, Jacqueline du Pré, Bruno Walter, Danyiil Trifonov. És még ugyanennyi név, akiket nem szívesen hagyok ki, de mégiscsak egy újságcikkről van szó.

STBA__D8L4049_11-161448.jpg

Balog Alexandra

A november 16-án Budapesten is felhangzó diplomakoncertjének műsora Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs műveit szemlézi. Beethoven Appassionatája Richter (1961), Schubert Három zongoradarabja (D946) Alfred Brendel előadásában ragadta meg. Megdöbbentő választás, hogy ilyen fiatalon két, a legkegyetlenebbül számot vető darabot fűz össze egy jelenkort kritizáló, kettőséget sejtető kortárs darabbal. Míg az Appassionatában a hangulatok és gondolatok erős végletességet érzi, addig a Három zongoradarab tételeinek sorában a végtelen tisztaságot megszakító hangsúlyok belső feszülségeinek váltakozását.

A két műben mély rokonságot lát, Schubert halála előtt nem sokkal komponálta, Beethoven pedig akkor, amikor már tudta, hogy meg fog süketülni.

A kánon két meghatározó – és a koncerttermek mainstream – monumentális művét elválasztó négy tételes Kecskés D. Balázs Partita című darabja új lendületet ad az egzisztenciát megkérdőjelező beethoveni kontrasztnak és a schuberti mozaikoknak. A lassú–gyors részekből álló Toccata, az egy-, majd kétszólamú dallamot harmonizáló Aria, a populáris zene ismétlődő, ciklikus harmóniasoraira utaló Hommage á K. P. (Katy Perry nevét rejti), és a művet kiegyensúlyozó Epilogue zárótétel mint állóvizet felkavaró kő, egyszerre bír reális és szürreális lelkiállapotba taszító erővel. E mű, mely a zeneszerzői hagyományokat megjeleníti, újra is fogalmazza a funkciós tonalitást – önmagában is sok kettősséget és dilemmát jelenít meg, amelyeket Alexandra is megfogalmaz:

A mai világ rendíthetetlen elembertelenedésével, a gyorsított léttel, és a »mindig többre vágyás« soha be nem teljesíthető mechanizmusának kényszereivel lépést tartani nem csak fiatal művészek, de az egész társadalom komoly problémája.

Őszintén beszél egyébként arról, hogy a kortárs zene világának értelmezéséhez számára sok idő kell, az előző századok zenei gondolatait közelebb érzi magához.

STBA__D8L4085_13-161513.jpg

Balog Alexandra

Az ifjú muzsikus hat évvel ezelőtt alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és az Altalena Nemzetközi Fiatal Szólisták hálózatát, amelynek célja, hogy a fiatal zenészek, zenetudósok és zenei szakemberek támogathassák és segíthessék egymást karrierjük elején. „Azt hiszem, hogy életünk során a legtöbben találkozunk saját magunkban felfedezett nehéz érzésekkel, nehezen elfogadható vonássokkal, mint például az 'irigység', a 'meg-nem értettség', a 'hatalomvágy',' a féltékenység', amelyek más-más mértékben jelentkeznek, és mindenki máshogy küzd meg velük.

Amennyi ilyen érzést fedeztem fel magamban és a környezetemben, az épp elég volt ahhoz, hogy tudatosítsam magamban, hogy meg szeretnék szabadulni tőlük”

– fogalmazza meg a közösségi platform létrehozásának egyik jelentős okát, melynek kiváló fiatal, magyar, brit, olasz, német, koreai zenészek mellett szervezőként és zongoristaként is tagja. „Nagy kihívás az időbeosztás, az elmélyült gyakorlás és a megbeszélések összeegyeztetése. Szűk két éve majdnem annyiban is hagytam az egészet, de szerencsére összeállt egy csapat, akikkel dolgozunk azon, hogy stabil alapokra helyezhessük a mesterkurzusok, fesztiválok, történeti és média workshopok, és nemzetközi koncertek szervezését.”

A 2019-es bozsoki Nyári Egyetemre, ahol többek között Fejérvári Zoltán, Richard Ireland és Ian Fountain fog tanítani, már lehet jelentkezni. A művésznő november 16-án lép fel a BMC-ben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Könyv

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Vizuál

Izgalmas, titkokkal teli film mutatja be Ravel leghíresebb művének keletkezését

Az ünnepelt rendező, Anne Fontaine Bolerója a világ egyik leghíresebb és leggyakrabban előadott zeneművének történetét, illetve a zeneszerző és a körülötte lévő különleges nők viszonyát mutatja be.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Klasszikus beszámoló

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Klasszikus hír

Dobri Dániel művét díjazták Washingtonban

A zeneszerző Halmazállapot-változások (States of Matter) című műve az öt legjobbnak választott alkotás közé került az Art Music Society zeneszerzőversenyén.
Klasszikus ajánló

Kortárs koncertek a Kodály Kórussal újra a BMC-ben!

Budapestre látogat a hazai kóruskultúra egyik kiemelten fontos együttese, a debreceni Kodály Kórus a hazai és a külföldi kortárs muzsika gyöngyszemeit hozza el a BMC_be, május 4-én és június 1-jén.
Klasszikus hír

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.