Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

2019.11.12. 16:20
Ajánlom
November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.

Nyitottság, érzékenység, tudatosság – elég e három eszköz ahhoz, hogy egy fiatal zongorista a 21. század kihívásaival tudjon mit kezdeni? Balog Alexandrát csak pár hónapja ismerem, mégis, ennyi idő elég volt ahhoz, hogy lássam mind a zenészi, mind az emberi arcát, a kettő közti – igaz, csak szűk metszetű – feszültséget, és azt is, hogy rátalált a saját útjára. Ami valljuk be, 25 évesen nem egyértelmű.

Repertoárjában Schubert, Schumann, Beethoven, Brahms és Mozart meghatározó. 2017-ben első helyet ért el, és különdíjat is kapott a grazi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyen, ahol többek között Bartók magyar parasztdalokra írt Improvizációit (op. 20.) játszotta.

STBA__D8L3916_6-161447.jpg

Balog Alexandra

A konzervatóriumi éveket követően Londonban folytatta a tanulmányait Ian Fountain növendékeként, ahol fél éve szerezte meg mesterszakos diplomáját. „Elragadott az ottani légkör, az a vibráló, pezsgő atmoszféra, melyben mindenki teszi a maga dolgát” – meséli döntésének hátterét. „A leginkább szembetűnő eltérést az angol nyitottság és »újszerűség«, valamint a hagyományokhoz sokkal inkább ragaszkodó magyar zártság között látom.” Pozitív tapasztalatai okán Németországba és Bécsbe jelentkezik posztgraduális képzésre, és egy londoni PhD megszerzésén is gondolkozik. Fontosnak érzi a fiatalok megszólítását, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a koncert előtti főpróbáját egy váci gimnáziumban tartja.

A marketingesek brandet csinálnának a zenészekből, nem ismerik a pihenés fogalmát, és a muzsikusokat az a veszély fenyegeti, hogy hozzáférhetetlen, titokzatos személyekké válnak. Másfelől a zene éppúgy magába olvasztja a hallgatót, mint azt, aki játssza. Ezt a kommunikációs egységet keresheti a zenész a zeneszerzővel is.

„Akkor érzem a kapcsolatom teljes biztonságát egy darabbal, ha úgy tudom játszani, mintha én írtam volna.

Ez furcsán hangozhat, de egyáltalán nem jelenti azt, hogy tudnék olyan zseniális műveket komponálni, mint a legnagyobb zeneszerzők. Ebben a darabot hangról-hangra elsajátító, de nem kisajátító állapotban láthatok rá azokra a metszéspontokra, amelyek által az előző századok zenéje most megszólalhat, és egyszerre két síkon (a múltban és a jelenben) járva törekszem a művet, és mindent, ami vele jár megismerni.”

c_PosztosJanosMupa_PJ_3753-161258.jpg

Balog Alexandra és a Savaria Szimfonikus Zenekar a Müpában. Vezényel Madaras Gergely. 2018. szeptember. (Fotó/Forrás: Posztós János / Müpa)

A hallgató, zenész és zeneszerző párbeszédének „együttálláshoz” elengedhetetlen egyfajta tisztánlátás, és az egyensúly a szereplők között, amely a jelen–múlt, és az önismeret viszonyát is meghatározza. Az az egyensúly, ami létrehozza az értelmezést, és engedi a befogadást.

Az Alexandrával való beszélgetés alatt, hol közvetve, vagy közvetlenül, minden az egyensúly kérdése körül forgott. Vajon mire van szükség a megteremtéséhez és fenntartásához?

A zongoristát, mikor arról kérdezem, kik a meghatározó zenészek az életében, hosszú felsorolásba kezd. Egy tanára nevét sem hagyja ki (Füzi Nóra, Gál Gabriella, Belák Erzsébet, Fejérvári Zoltán, Ian Fountain), és saját kortársairól sem feledkezik meg: Ránki Fülöp, Berecz Mihály, Hontvári Gábor, Pusker Júlia. Igen egységes, összetett és sűrű zenei világot feltételez a listán szereplő többi név is: Szvjatoszlav Richter, Ránki Dezső, Klukon Edit, Carlos Kleiber, Leonard Bernstein, Jacqueline du Pré, Bruno Walter, Danyiil Trifonov. És még ugyanennyi név, akiket nem szívesen hagyok ki, de mégiscsak egy újságcikkről van szó.

STBA__D8L4049_11-161448.jpg

Balog Alexandra

A november 16-án Budapesten is felhangzó diplomakoncertjének műsora Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs műveit szemlézi. Beethoven Appassionatája Richter (1961), Schubert Három zongoradarabja (D946) Alfred Brendel előadásában ragadta meg. Megdöbbentő választás, hogy ilyen fiatalon két, a legkegyetlenebbül számot vető darabot fűz össze egy jelenkort kritizáló, kettőséget sejtető kortárs darabbal. Míg az Appassionatában a hangulatok és gondolatok erős végletességet érzi, addig a Három zongoradarab tételeinek sorában a végtelen tisztaságot megszakító hangsúlyok belső feszülségeinek váltakozását.

A két műben mély rokonságot lát, Schubert halála előtt nem sokkal komponálta, Beethoven pedig akkor, amikor már tudta, hogy meg fog süketülni.

A kánon két meghatározó – és a koncerttermek mainstream – monumentális művét elválasztó négy tételes Kecskés D. Balázs Partita című darabja új lendületet ad az egzisztenciát megkérdőjelező beethoveni kontrasztnak és a schuberti mozaikoknak. A lassú–gyors részekből álló Toccata, az egy-, majd kétszólamú dallamot harmonizáló Aria, a populáris zene ismétlődő, ciklikus harmóniasoraira utaló Hommage á K. P. (Katy Perry nevét rejti), és a művet kiegyensúlyozó Epilogue zárótétel mint állóvizet felkavaró kő, egyszerre bír reális és szürreális lelkiállapotba taszító erővel. E mű, mely a zeneszerzői hagyományokat megjeleníti, újra is fogalmazza a funkciós tonalitást – önmagában is sok kettősséget és dilemmát jelenít meg, amelyeket Alexandra is megfogalmaz:

A mai világ rendíthetetlen elembertelenedésével, a gyorsított léttel, és a »mindig többre vágyás« soha be nem teljesíthető mechanizmusának kényszereivel lépést tartani nem csak fiatal művészek, de az egész társadalom komoly problémája.

Őszintén beszél egyébként arról, hogy a kortárs zene világának értelmezéséhez számára sok idő kell, az előző századok zenei gondolatait közelebb érzi magához.

STBA__D8L4085_13-161513.jpg

Balog Alexandra

Az ifjú muzsikus hat évvel ezelőtt alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és az Altalena Nemzetközi Fiatal Szólisták hálózatát, amelynek célja, hogy a fiatal zenészek, zenetudósok és zenei szakemberek támogathassák és segíthessék egymást karrierjük elején. „Azt hiszem, hogy életünk során a legtöbben találkozunk saját magunkban felfedezett nehéz érzésekkel, nehezen elfogadható vonássokkal, mint például az 'irigység', a 'meg-nem értettség', a 'hatalomvágy',' a féltékenység', amelyek más-más mértékben jelentkeznek, és mindenki máshogy küzd meg velük.

Amennyi ilyen érzést fedeztem fel magamban és a környezetemben, az épp elég volt ahhoz, hogy tudatosítsam magamban, hogy meg szeretnék szabadulni tőlük”

– fogalmazza meg a közösségi platform létrehozásának egyik jelentős okát, melynek kiváló fiatal, magyar, brit, olasz, német, koreai zenészek mellett szervezőként és zongoristaként is tagja. „Nagy kihívás az időbeosztás, az elmélyült gyakorlás és a megbeszélések összeegyeztetése. Szűk két éve majdnem annyiban is hagytam az egészet, de szerencsére összeállt egy csapat, akikkel dolgozunk azon, hogy stabil alapokra helyezhessük a mesterkurzusok, fesztiválok, történeti és média workshopok, és nemzetközi koncertek szervezését.”

A 2019-es bozsoki Nyári Egyetemre, ahol többek között Fejérvári Zoltán, Richard Ireland és Ian Fountain fog tanítani, már lehet jelentkezni. A művésznő november 16-án lép fel a BMC-ben.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Vizuál

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Délelőtt is sztárszólisták várják a közönséget az MVM karácsonyi koncertjén

A nagy érdeklődés miatt az MVM Karácsonyi Koncert napján, december 18-án délelőttre újabb hangversenyt hirdettek a szereplők, melyen szintén a hangszeres szólisták legnagyobbjai léptek fel.
Klasszikus interjú

„Az intuíció vezet” – Beszélgetés Tabajdi Ádám orgonaművésszel

Tabajdi Ádám az orgonistavilág sokoldalú alakja. Kívül-belül ismeri a hangszert és irodalmát, gyakornok volt a párizsi Notre-Dame-ban, számos rangos, nemzetközi versenyen szerepelt már sikerrel és előkészületben van egy átiratának kottás kiadása. Az MVM Zrt. jóvoltából Junior Prima Díjjal kitüntetett művész azt is elárulta, mit gondol a versenyekről, és milyen orgonát választana magának.
Klasszikus videó

Három nyelven csendül fel a Csendes éj a Danubia Zenekar és a Máltai Szimfónia videójában

Hátrányos helyzetű gyerekekkel rögzítették a Csendes éj című klasszikus karácsonyi dalt, amely lovári, angol és magyar nyelven csendül fel Lakatos Mónika, Nótár Mary és Takács Nikolas, valamint a Szent Efrém Férfikar közreműködésével.
Klasszikus hír

Elmarad Nina Stemme áriaestje a Müpában

Az intézmény tájékoztatása alapján a világhírű svéd szoprán lemondta december 7-re tervezett Wagner-estjét, így a koncertre szóló jegyeket az intézmény visszaváltja.
Klasszikus ajánló

Kállai Ernő lesz az Anima Musicae vendége

December 9-én egy újabb zseniális művész, Kállai Ernő foglalja el az Anima Musicae kamarazenekar koncertmesteri székét a Nádor Teremben, ahol szólójátékával is megajándékozza a közönséget.