Klasszikus

Huszonöt éve távozott Horowitz

2014.11.05. 10:16
Ajánlom
1989. november 5-én halt meg Vladimir Horowitz, a múlt század egyik legnagyobb zongoravirtuóza, az "utolsó nagy romantikus".

1903. október 1-jén született az ukrajnai Bergyicsevben (más források szerint 1904-ben és Kijevben - ennek magyarázata az lehet, hogy apja abban reménykedett, ha egy évvel megfiatalítja gyermekét, az elkerülheti a katonai szolgálatot, ezért az örvendetes családi eseményt csak egy év múlva jelentette az anyakönyvi hivatalban). Első zenei leckéit háromévesen anyjától kapta, s nem sokkal később már Haydn és Mozart szimfóniáinak négykezes átiratait játszották kettesben. Horowitz kilencévesen lett a kijevi konzervatórium hallgatója, ekkoriban még zeneszerzőnek készült - később egy alkalommal azt mondta, mindig is "frusztrált komponista" maradt.

Az 1917-es forradalomban mindenüket elvesztették, ezután Horowitz koncertekkel támogatta a családot, honoráriumát ruhaneműben és élelmiszerben kapta. Konzervatóriumi vizsgáján, tizenhét évesen csodálatos könnyedséggel adta elő a zongorairodalom egyik legnehezebb darabját, Rahmanyinov 3. zongoraversenyét - később maga Rahmanyinov is hallotta művét Horowitz előadásában, és annyira tökéletesnek találta, hogy ő maga többet nem is adta elő. Az önreklámtól soha vissza nem riadó, önbizalomban sem szűkölködő Horowitz gyakran büszkélkedett azzal, hogy Beethoven Hammerklavier szonátája egy trilláját kivéve semmi nem okoz neki nehézséget.

Külföldön először 1926 januárjában, Németországban lépett fel, két évvel később hódította meg Amerikát, ahol "a sztyeppék tornádójaként" hirdették. New York-i bemutatkozásán Csajkovszkij I. (b-moll) zongoraversenyét játszotta, a karmesteri pulpituson az Egyesült Államokban ugyanekkor debütáló Sir Thomas Beecham állt. Horowitz valóban versenyzett a zenekarral, egyre gyorsabb és hangosabb játékába olyan hangokat is beleszőtt, amelyek a kottában nem is szerepeltek. Előadóművészi palettája idővel tovább szélesedett, klasszikus darabokat modern átiratban játszott, s kortárs darabokat is műsorra vett.

A Szovjetuniót 1928-ban hagyta el, egy ideig Berlinben, majd Párizsban élt. 1940-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol az állampolgárságot is megkapta. Felesége, a híres karmester Arturo Toscanini Wanda nevű lánya a legenda szerint egy Chopin-mazurka előadása közben szeretett bele és élete végéig társa maradt. Horowitz azt mondta a több mint fél évszázadon át tartó házasságról: Wanda csinált belőlem embert, az apja pedig muzsikust. (Felesége viszont azt, hogy az apja neurotikussá, férje pedig őrültté tette.) Az időnként viharos házasságban férj és feleség egymással franciául társalogott, mivel Wanda oroszul, Horowitz pedig olaszul nem beszélt.

Horowitz 1953 és 1965 között egyetlen koncertet sem adott, csak lemezfelvételeket készített, pihent, olvasott, kottákat tanulmányozott. A zongoravirtuóz 1975-től orvosi utasításra idegnyugtatókat szedett, ezek gyógyították ki - igaz, kisebb memóriazavarok árán - depressziójából. 1986-ban, csaknem hatvan év után óriási sikerrel tért vissza a Szovjetunióba, moszkvai és leningrádi fellépéseinek politikai jelentősége is lett. A koncertek egy új lemezszerződést is eredményeztek, amely lehetővé tette számára, hogy otthonában, kedvenc zongoráján készíthesse felvételeit. Túl a nyolcvanon is fellépett, utolsó nyilvános koncertjét 1987 júniusában Hamburgban adta, tervezett improvizációs lemeze már nem készült el. 1989. november 5-én halt meg New Yorkban, s Milánóban, a Toscanini-kápolnában egyetlen lánya mellé temették.

Horowitzot nevezték - Chopin, Liszt és Rahmanyinov után - az "utolsó nagy romantikusnak", ezzel a címmel még dokumentumfilmet is forgattak róla. Szokatlanul egyenes, majdnem a billentyűkre fektetett kéztartással játszott, legendás volt dinamikus billentése, szenvedélyes és drámai átélő képessége, briliáns technikája. Számtalan színt tudott ujjaival a hangszeren elővarázsolni, a kritikusok azt mondták róla, hogy "zenekarrá változtatta a zongorát". Sokan őt tartják minden idők legnagyobb zongoraművészének, a szakértők legtöbbre Schumann-, Chopin-, Liszt-, Csajkovszkij- és Rahmanyinov-interpretációit tartották. Pályafutása alatt mintegy százötven hanglemez készült vele, ezeket több Grammy-díjjal jutalmazták, ő maga megkapta az amerikai Szabadság Érdemérmet, a Royal Philharmonic Society aranymedálját, a francia Becsületrendet, a Wolf-díjat, az amerikai nemzeti művészeti érdemérmet, nevével nemzetközi zongoraversenyt is alapítottak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.