Klasszikus

Idegen nyelvet hallani és érteni

2018.03.31. 10:38
Ajánlom
Rohmann Ditta a Concerto Armonicóval és Spányi Miklóssal lép fel április 15-én a Zeneakadémián. A csellóművész bízik abban, hogy Carl Philipp Emanuel Bach zenéje ma is olyan frissnek és invenciózusnak hat, mint a maga korában. Az előadó felelőssége egyre nagyobb, ahogy távolodunk az időben.
Rohmann Ditta

Rohmann Ditta (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

Miért érdemes a nagy Bach mellett a fia, Carl Philipp Emanuel Bach műveit is játszani?

Nem csak Spányi Miklós, én is rajongója vagyok a nagy szerző műveinek. 2012-ben a Lipcsei Bach-versenyen C.P.E. Bach-különdíjat kaptam, ennek köszönhetően többször volt alkalmam Frankfurt an der Oderben koncertezni, ahol a zeneszerző sokáig élt. Senki nem kérdezi meg, hogy miért játszunk Mozartot, és ha Carl Philipp Emanuelnek nem Bach lenne a vezetékneve, sokkal inkább elismernék őt is. Az utókor hajlamos az apjához hasonlítani, pedig más korszakban, más stílusban írt. A világ az 1700-as években is gyorsan változott, ha nem is olyan ütemben, mint most. Johann Sebastian Bach kompozíciós szigora a saját korában is régimódinak tűnhetett, a fiai egész más zenét írtak. Carl Philipp nagyvilági körökben mozgott, kísérletező hajlamú szerző tele meglepetésekkel és a „Sturm und Drang” sajátosságaival.

Spányi Miklós egy interjúban azt mondta, hogy nem hisz a historikus játékmódban. Ön mit gondol erről a kérdéskörről?

Spányi Miklóstól magam is hallottam, hogy nem tartja magát historikusnak, vagyis nem ragaszkodik ahhoz, hogy mondjuk korabeli stílusú hangszeren játsszon. Az én álláspontom az, hogy

akkor van előadói szabadságom, ha tisztában vagyok vele, milyen szándékai voltak a szerzőnek:

mit jelentett a kotta abban a korszakban, a hangjegyek, a díszítések. Miután elvégeztem a kutatói munkát, akkor akár felül is bírálom a kottát annak tudatában, hogy stílusban maradok. Ilyen amikor kadenciát írok. Elég régóta mindig saját kadenciát játszom, mint ahogy most is így lesz. Törekszem a korhű előadásmódra, de nem bélhúron játszom, barokk vonót viszont rendszeresen használok. Könnyen elképzelhető, hogy ha Carl Philipp ma élne, a jelenlegi kor hatása alatt sok új lehetőséget kihasználna. Quantz azt írja az 1752-ben írt fuvolaiskolájában, hogy az előadónak ismernie kell a közönségét, és annak megfelelően játszania: ha olyan a közönség, az ismétléskor díszítsen, ha viszont ezt nem értékelnék, ismételnie sem kell feltétlenül. Ha a 18. századi zenész ennyire szabad volt, akkor ma miért tartjuk az ördögtől valónak az ilyesmit?

Rohmann Ditta, jobbján az öthúros csellóval

Rohmann Ditta, jobbján az öthúros csellóval (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

Adódik a kérdés: milyen a magyar közönség?

A mai közönségnek érthetően nem anyanyelve Carl Philipp Emanuel Bach stílusa, és nagyon kevesen értik úgy ezeket a műveket, mint az akkori hallgatók. Nekünk, előadóknak kell segíteni, hogy célba érjen a darab üzenete. Nagyon szeretem azokat a koncerteket, amelyek elemzésekkel avatnak be a művekbe, mert ha a hallgató érti, jobban fogja értékelni őket.

De C. P. E. Bach zenéje olyan erős gesztusokat szerepeltet, hogy reményeim szerint bárkihez utat találhat.

A klasszikus műfajon belül is széles repertoárral rendelkezik. Mi az, ami összeköt például egy barokk és egy posztmodern zeneszerzőt?

A zeneszerzők attitűdjében lehet hasonlóságokat megfigyelni. A legnagyobb zeneszerzők minden korban azonos felelősséggel írnak le hangokat, minden egyes hangjegynek jelentése van, amit nagyon izgalmas dekódolni.

Rendszeresen játszik világzenét. Mit tesznek hozzá a játékához ezek a kirándulások?

Sok zenész számára a zene absztrakt művészet, nekem mostanában a dráma, a dramaturgia, a retorika nagyon fontossá vált mind az előadásban, mind a műsorok felépítésében.

Többször mondták a játékomra – ami mindig jól esett –, hogy beszédszerű. Olyan, mint egy idegen nyelvet hallgatnál, és érteni vélnéd.

Erre törekszem mindig: hogy egy üzenetet közvetítsek a nagyszerű zeneszerzők által. Ha csak pár mondatot, érzelmet, hangulatot is sikerül eljuttatnom a közönséghez, már megérte.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Színház

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus nekrológ

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.