Klasszikus

Idegen nyelvet hallani és érteni

2018.03.31. 10:38
Ajánlom
Rohmann Ditta a Concerto Armonicóval és Spányi Miklóssal lép fel április 15-én a Zeneakadémián. A csellóművész bízik abban, hogy Carl Philipp Emanuel Bach zenéje ma is olyan frissnek és invenciózusnak hat, mint a maga korában. Az előadó felelőssége egyre nagyobb, ahogy távolodunk az időben.
Rohmann Ditta

Rohmann Ditta (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

Miért érdemes a nagy Bach mellett a fia, Carl Philipp Emanuel Bach műveit is játszani?

Nem csak Spányi Miklós, én is rajongója vagyok a nagy szerző műveinek. 2012-ben a Lipcsei Bach-versenyen C.P.E. Bach-különdíjat kaptam, ennek köszönhetően többször volt alkalmam Frankfurt an der Oderben koncertezni, ahol a zeneszerző sokáig élt. Senki nem kérdezi meg, hogy miért játszunk Mozartot, és ha Carl Philipp Emanuelnek nem Bach lenne a vezetékneve, sokkal inkább elismernék őt is. Az utókor hajlamos az apjához hasonlítani, pedig más korszakban, más stílusban írt. A világ az 1700-as években is gyorsan változott, ha nem is olyan ütemben, mint most. Johann Sebastian Bach kompozíciós szigora a saját korában is régimódinak tűnhetett, a fiai egész más zenét írtak. Carl Philipp nagyvilági körökben mozgott, kísérletező hajlamú szerző tele meglepetésekkel és a „Sturm und Drang” sajátosságaival.

Spányi Miklós egy interjúban azt mondta, hogy nem hisz a historikus játékmódban. Ön mit gondol erről a kérdéskörről?

Spányi Miklóstól magam is hallottam, hogy nem tartja magát historikusnak, vagyis nem ragaszkodik ahhoz, hogy mondjuk korabeli stílusú hangszeren játsszon. Az én álláspontom az, hogy

akkor van előadói szabadságom, ha tisztában vagyok vele, milyen szándékai voltak a szerzőnek:

mit jelentett a kotta abban a korszakban, a hangjegyek, a díszítések. Miután elvégeztem a kutatói munkát, akkor akár felül is bírálom a kottát annak tudatában, hogy stílusban maradok. Ilyen amikor kadenciát írok. Elég régóta mindig saját kadenciát játszom, mint ahogy most is így lesz. Törekszem a korhű előadásmódra, de nem bélhúron játszom, barokk vonót viszont rendszeresen használok. Könnyen elképzelhető, hogy ha Carl Philipp ma élne, a jelenlegi kor hatása alatt sok új lehetőséget kihasználna. Quantz azt írja az 1752-ben írt fuvolaiskolájában, hogy az előadónak ismernie kell a közönségét, és annak megfelelően játszania: ha olyan a közönség, az ismétléskor díszítsen, ha viszont ezt nem értékelnék, ismételnie sem kell feltétlenül. Ha a 18. századi zenész ennyire szabad volt, akkor ma miért tartjuk az ördögtől valónak az ilyesmit?

Rohmann Ditta, jobbján az öthúros csellóval

Rohmann Ditta, jobbján az öthúros csellóval (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

Adódik a kérdés: milyen a magyar közönség?

A mai közönségnek érthetően nem anyanyelve Carl Philipp Emanuel Bach stílusa, és nagyon kevesen értik úgy ezeket a műveket, mint az akkori hallgatók. Nekünk, előadóknak kell segíteni, hogy célba érjen a darab üzenete. Nagyon szeretem azokat a koncerteket, amelyek elemzésekkel avatnak be a művekbe, mert ha a hallgató érti, jobban fogja értékelni őket.

De C. P. E. Bach zenéje olyan erős gesztusokat szerepeltet, hogy reményeim szerint bárkihez utat találhat.

A klasszikus műfajon belül is széles repertoárral rendelkezik. Mi az, ami összeköt például egy barokk és egy posztmodern zeneszerzőt?

A zeneszerzők attitűdjében lehet hasonlóságokat megfigyelni. A legnagyobb zeneszerzők minden korban azonos felelősséggel írnak le hangokat, minden egyes hangjegynek jelentése van, amit nagyon izgalmas dekódolni.

Rendszeresen játszik világzenét. Mit tesznek hozzá a játékához ezek a kirándulások?

Sok zenész számára a zene absztrakt művészet, nekem mostanában a dráma, a dramaturgia, a retorika nagyon fontossá vált mind az előadásban, mind a műsorok felépítésében.

Többször mondták a játékomra – ami mindig jól esett –, hogy beszédszerű. Olyan, mint egy idegen nyelvet hallgatnál, és érteni vélnéd.

Erre törekszem mindig: hogy egy üzenetet közvetítsek a nagyszerű zeneszerzők által. Ha csak pár mondatot, érzelmet, hangulatot is sikerül eljuttatnom a közönséghez, már megérte.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.