A hangverseny monumentális akusztikai és spirituális keretét a történelmi Mátyás-templom falai biztosítják, amelynek misztikus fényei és fenséges terei tökéletesen rezonálnak a barokk mesterművek áhítatával. Az est zenei koncepcióját Héja Domonkos Liszt-díjas karmester fogja össze, akinek értő, érzelemgazdag vezénylete garancia a művek mély és hiteles megszólaltatására. A darabokban a hazai zenei élet kiválóságai működnek közre: Bach grandiózus orgonaművét Tóka Ágoston kelti életre a hangszerek királynőjén, míg a kantáták és zsoltárok szólistafeladatait Baján Zsuzsanna (szoprán), Danku Eszter (alt), Fodré Lajos (tenor) és Hámori Szabolcs (basszus) magával ragadó énekművészete teszi teljessé.
Georg Philipp Telemann: Du aber Daniel, gehe hin – kantáta
Az ismeretlen elhunyt emlékére komponált gyászzene a berlini Sing-Akademie kézirattárából került elő, a kotta a berlini Miklós-templom kántora, Jakob Ditmar (1702–1781) hagyatékából származik. Ebben a hagyatékban maradt fenn a Telemann-mű partitúra-másolata, illetve több, Ditmar által komponált darab szólamanyaga. Az előbbin található feljegyzés szerint a Du aber Daniel, gehe hin kantáta 1757-ben, egy prédikátor gyászszertartásán hangzott el, Ditmar erre az előadásra néhány kórustétellel egészítette ki az eredeti darabot. A berlini produkcióban a korban kifejezetten nagy létszámú együttes játszott. Telemann (1681-1767) eredeti kompozíciójának keletkezési ideje és rendeltetése nem ismert, ugyanakkor
a nagyszabású hangszerelés arra utal, hogy az elhunyt nemes vagy jeles polgár (egyházi vagy világi tisztségviselő) lehetett.
A kantáta szövege utal koronára, illetve az elhunyt személy sokáig fennmaradó hírnevére („Még ha a bomlást is látjátok, dicsősége mégis megmarad”). A kantáta szövegének szerzője ugyancsak ismeretlen. A bevezető bibliai idézet Dániel könyvének utolsó fejezetéből származik („Te meg menj és légy nyugodt! Amikor véget érnek a napok, te is fölkelsz a végső napon kijelölt sorsodra.”). A Ditmar által beillesztett kórusversszak, a „Komm, o Tod, du Schlafes Bruder” Johann Franck (1618–1677) „Du, o schönes Weltgebäude” című egyházi énekének 5. versszaka; a végére hozzáfűzött „Mivel feltámadtál a halálból” és az „Így távozom Jézus Krisztushoz” című versszakok 4. és 5. versszakként Nikolaus Herman (1500–1561) „Ha eljön az én órám” című énekéhez tartoznak.
A kompozíció útja a feltételezhető első előadástól a berlini megszólaltatásig nehezen dokumentálható. A kantátát Telemann valószínűleg zeneszerzői pályája elején írhatta, a zene hangvételét gyakran hasonlítják Bach egyik korai, 1707-ben írt, a modern koncertgyakorlatban népszerű Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit című művéhez (Actus tragicus, BWV 106). A két darab hangütése, világszemlélete, elmélkedő-vigasztaló alaptónusa nagyon közel áll egymáshoz, a kantáta utolsó, altatót imitáló tétele pedig Bach János-passiójának egyik részletét jósolja (Ruht wohl).
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara a Mátyás-templomban (Fotó/Forrás: Vörös Attila / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)
Johann Sebastian Bach: G-dúr fantázia, BWV 572
Bach (1685-1750) orgonaművének szerzői kézirata nem maradt fenn, a másolatok egy 1710-es években írt első változatból, valamint egy 1720-as években készített revízióból készültek. Az első változat Weimarban, a második változat talán a Lipcsébe költözés előtti hónapokban, Köthenben keletkezhetett. A korai verziót Johann Gottfried Walther (a címlapon ezzel a felirattal: Pièce d’Orgue di Giov: Sebast: Bach), az átdolgozott változatot Bach egyik kötheni tanítványának másolatából ismerjük. A darab műfajára (fantázia) utaló cím a 19. századi kiadásokban jelent meg.
Alessandro Scarlatti: Dixit Dominus
Alessandro Scarlatti (1660-1725) a barokk zene egyik legtermékenyebb zeneszerzője,
világi kantátákat, operákat és számos egyházzenei kompozíciót alkotott, az európai kisugárzású, egészen Mozartig nyomon követhető nápolyi stílus egyik legfontosabb képviselője volt.
A 110. zsoltár szövegére négy különböző művet írt. A Dixit dominus („Azt mondta az Úr az én Uramnak: »Ülj jobbomra, és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul!« Az Úr kinyújtja hatalmas jogarod Sionból: »uralkodj ellenségeid közepette! Születésed óta tiéd a királyi méltósága szent hegyen, anyád méhétől kezdve, ifjúságod hajnala óta«.”) megzenésítései közül a legismertebb és legkiemelkedőbb a quattro voci concertato változat, amelyet a zenetörténeti leírások a tradicionális polifónia (mint a Palestrina-stílus) és a korabeli nápolyi barokk stílus elegáns keverékeként jellemeznek.
Ritka kincsek, elveszettnek hitt dallamok és a barokk zene legmélyebb spirituális rétegei találkoznak ezen a hangversenyen – egy olyan este, amely nemcsak a fülnek, de a léleknek is felejthetetlen utazást ígér szeptember 2-án a Mátyás-templomban.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Héja Domonkos és a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (fotó/forrás: Vörös Attila / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)
hírlevél
