Klasszikus

Igazgató van, rendelet nincs

2004.02.11. 00:00
Ajánlom
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke 2000 tavaszától több mint egy évig miniszteri biztosként irányította a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár átalakítását. Azóta kivonult a zenei életből, most viszont – a Magyar Hírlapnak nyilatkozva – kemény kritikával illette a szimfonikus zenekarok finanszírozását és az épülő Nemzeti Hangversenytermet. A Nemzeti Filharmonikusok és a Budapesti Fesztiválzenekar vezetői több ponton cáfolják Edvi állításait.

"A Nemzeti Filharmonikusok 2000-ben és 2001-ben vitathatatlanul sok pénzt kaptak a kulturális tárcától: akkor elmondhattuk, hogy a zenekar, énekkar és kottatár remekül ellátott intézmény – mondja Edvi Péter. – Nemcsak a muzsikusok fizetését sikerült európai szintre emelni, hanem hangszerbeszerzésre, külföldi sztárok meghívására is jutott pénz. Azóta viszont a támogatás reálértékben jelentősen, számításaim szerint csaknem húsz százalékkal csökkent, s bár a fizetések ma is jónak mondhatók – 2003-ban a saját költségvetésük terhére, de központi utasításra béremelés is volt –, fejlesztésre, hangszerbeszerzésre nincs pénz, és a működési költségeket is le kellett faragni, ami sajnálatos. 2001 óta nem volt komoly hangszervásárlás, ami nem is csoda, ha belegondolunk, hogy az NKÖM 2002–2003-ban 135-135 millió forinttal csökkentette a Filharmonikusok költségvetését. A 2004-es költségvetés várhatóan 160 millióval lesz rövidebb" – véli Edvi Péter, aki szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Nemzeti Filharmonikusoknál még ma is szinte minden zenész főállásban dolgozik, s így a közhasznú társaság formában működő intézmény jelentős adó- és járulékbefizető.

Pozitív kritikák kilószámra

Az egykori miniszteri biztos szerint "teljesen egyértelmű, hogy a Nemzeti Filharmonikusok Kht.-t ma Kocsis Zoltán egy személyben vezeti (annak ellenére, hogy papírforma szerint nem így van), s ez szakmailag rossz döntés volt, hiszen Zoli – akivel barátságunk évtizedek óta töretlen – nagyszerű muzsikus és segítőkész ember, de a menedzsmenthez nem ért". Szerinte ezzel is magyarázható, hogy "az együttes hiába fejlődött nagyon sokat, külföldi szerepléseinek nincs megfelelő sajtó- és közéleti visszhangja. Különösen sajnálatos, hogy a Filharmonikusok nagyon szép New York-i koncertjéről csak egy internetes újság írt kritikát."
Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok Kht. igazgatója kérdésünkre elmondta: 2003-ban a zenekar – Edvi Péter állításával ellentétben – megkapta a bérfejlesztés fedezetét a központi költségvetésből; a 135 milliós elvonás pedig még az előző ciklusban, Rockenbauer Zoltán minisztersége idején történt. Újabb, 160 milliós elvonásról nem tudnak, mert az idei költségvetésről még el sem kezdődtek a tárgyalások a minisztériummal. "Edvi úrtól mint laikustól nem várható el, hogy belülről ismerje a zenekar működését; mindenesetre tény, hogy Kocsis Zoltán kizárólag zenei, művészeti kérdésekkel foglalkozik, a menedzselés nem az ő feladata. Ami pedig külföldi koncertjeink sajtóvisszhangját illeti, elégedettek sohasem lehetünk, de archívumunkban súlyos kilókban mérjük a zenekarról szóló pozitív kritikákat" – mondja Kovács Géza.

A Fesztiválzenekar helyzete

Edvi Péter azt mondja, a kilencvenes évek elején – amikor a Budapesti Fesztiválzenekar állandó együttessé vált – az akkor még Fischer Iván és Kocsis Zoltán által közösen vezetett zenekarnak is sokat segített, így most van alapja ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson. "Ha a tényeket, számokat megnézzük, ma már csak legenda, hogy a Fesztiválzenekar szegény lenne. Az együttes a kulturális tárcától és a fővárostól idén privát zenekarként több mint 600 millió forint támogatásban részesül, s itt nincs énekkar, nincs kottatár, nincsenek kötelező vidéki koncertek, sokkal kisebb a létszám (a Fesztiválzenekarnál körülbelül nyolcvanan, a Filharmonikusoknál több mint kétszázan dolgoznak állandó státusban), és a zenészek többsége vállalkozó, így a közterhek is alacsonyabbak. Fischer Ivánnak igaza van, amikor azt mondja, hogy a zenekarok vetélkedése ne a finanszírozásban, hanem a színpadon dőljön el. Kár, hogy ehhez az alapelvhez ő sem mindig tartja magát" – vélekedik Edvi Péter.
"Mindössze három tévedést szeretnénk kiigazítani – reagált Körner Tamás, a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója. "Kottatárunk van, amelyet szívesen megmutatunk Edvi úrnak; ugyanannyi zenész játszik nálunk is, mint a többi zenekarban; zenészeinkkel jelenleg kényszerűségből, alulfinanszírozottságunk miatt kötünk vállalkozói szerződést: ezt a kérdést előbb-utóbb rendezni kell. Egyébként azt szeretnénk, ha végre béke lenne a zenei életben. Ennek legfontosabb feltétele az, hogy megszűnjön a támogatások közötti súlyos aránytalanság, és a nemzeti zenekarok, amelyek Magyarországot képviselik a világ közönsége előtt, egyenlő feltételek mellett dolgozhassanak. Igen szép gesztusnak tartanánk, ha a két nemzeti zenekar közös hangversennyel nyitná meg Budapest új koncerttermét" – mondja Körner Tamás.

Az új koncertterem ellenőrzése

A Nemzeti Filharmonikusok egykori miniszteri biztosa az épülő Nemzeti Hangversenytermet is kritikusan szemléli. "Kezdeményezője voltam az új koncertterem megépítésének. Munkatársaimmal és más szakértők bevonásával 2001-ben több száz oldalas dokumentációt készítettünk a Nemzeti Filharmónia építésének és majdani működtetésének alapelveiről, gyakorlati feladatairól, teremszükségleteiről. Sajnálatos, hogy ebből szinte semmit sem vettek figyelembe, hogy a tervpályázat túlságosan is zárt körben zajlott, s hogy az építés során szinte egyáltalán nem működnek az ellenőrző mechanizmusok. Az NKÖM csak 2003 őszén bízott meg egy céget az építkezés ellenőrzésével. Magyarország történetének legnagyobb kulturális beruházása csaknem két évig a beruházó szakmai kontrollja nélkül történt. A Hősök teréhez mérhető csodát lehetett volna létrehozni a dél-pesti Duna-parton 52 milliárd forintos beruházással, de ezt a megszülető épületek sajnos meg sem közelítik" – mondja Edvi Péter. Szerinte az sem szerencsés, hogy "miközben az épületeknek már van kinevezett igazgatójuk, a háttérben különböző lobbicsoportok küzdelme zajlik. Hiller István miniszternek végre rendeletbe kellene foglalnia, hogy a Duna-parton a Nemzeti Filharmonikusok székháza épül – két másik intézménnyel együtt –, de a koncerttermüket egy-egy előadásra természetesen más is kibérelheti."
"Óriási dolog, hogy egyáltalán megépülhet a kulturális tömb – válaszolt Edvi Péter nyilatkozatára Kiss Imre, az épületegyüttes üzemeltetéséért felelős Kultúr-Part Kft. vezérigazgatója. – Nyilvánvalóan sok probléma felvetődik, de én optimista vagyok. Remélem, hogy komolyabb gondok nélkül fejeződik be majd az intézmények – köztük a koncertterem – átadása. Ha a háttérben lobbicsoportok küzdelme zajlik, akkor sem szabad nekik engedni" – mondja Kiss Imre.
A jórészt Németországban élő Edvi Péter egyébként nem szeretne visszatérni a magyar zenei életbe, bírálataival csupán aggodalmának adott hangot. Az ügyben megkerestük a kulturális minisztériumot, de nem kívánták kommentálni Edvi Péter állításait.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

A 13 éves Rozsonits Ildikó sikere a grazi ifjúsági zongoraversenyen

Rozsonits Ildikó megnyerte a 13-15 évesek korosztályát, de a többi csoportban is akadnak magyar befutók a VI. Nemzetközi Ifjúsági Bartók Zongoraversenyen.
Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus interjú

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Klasszikus hír

Kecskés D. Balázs Istvánffy Benedek-díjat kapott

A fiatal zeneszerző Három románc című alkotása nyerte el a Magyar Zeneszerzők Egyesületének díját.
Klasszikus fidelio klasszik

Rost Andrea a Fidelio Klasszik vendége

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 14-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Elek Ányossal, ifj. Harangozó Gyulával és Rost Andreával.
Klasszikus konferencia

Mi a helyzet a nőkkel a zenében?

Január 8-án és 9-én, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretében szimpóziumot rendeznek a fenti kérdés megvitatására.