Klasszikus

Így írt Szabolcsi Bence a hatvanéves Bartók Béláról

2019.08.02. 14:50
Ajánlom
A Nyugat 1941-es évének 4. számában a zenetörténész a hatvanéves zeneszerzőt köszöntötte. „Most érkezett sikereinek tetőpontjára” – írta.

szabolcsi-bence-mek-132008.jpg

Szabolcsi Bence (Fotó/Forrás: MEK)

Százhúsz éve, 1899. augusztus 2-án született Szabolcsi Bence, az egyik legnagyobb hatású zenetörténész, aki azért is szerencsés volt, mert legjelentősebb zeneművészeink felemelkedését követhette nyomon. 1945-től a Zeneakadémia tanára volt, haláláig irányította a zenetörténész-képzés legelső magyarországi műhelyét, de a 20-30-as években még terepen gyűjtötte a magyar zene történeti emlékeit. Egyik legnagyobb műve A melódia története, illetve ő írta az első hiteles Bartók-életrajzot (1955).

1941-ben Bartókot köszöntötte a Nyugat hasábjain.

Ma már egész pályája egyetlen lendületnek, töretlen ívnek látszik; holott ez a pálya zegzugosan, különös szökellésekkel haladt előre mostani magaslatáig. Bartók fejlődésének épp az a sajátos vonása, hogy minden útját addig járta, amíg zsákutca lett belőle, akkor aztán váratlan lendülettel odahagyta, fölébe kanyarodott és ugyanazt az utat magasabb régiókban folytatta, szűkülő és táguló körökben. Állandó problémái felett keringett különböző magasságokban, de konokul és telhetetlenül, mint zsákmányuk felett a nagy ragadozómadarak.

Szabolcsi szerint Bartók mindent megtanult, mindent magába szívott, amire Európa, különösen Kelet-Európa megtanította:

a döntő pillanatban a döntő lépést mindig ő tette meg, az új helyzetet teremtő kanyarodást ő hajtotta végre valamennyi nyugati és keleti kortársa helyett

– írta a pionír zeneszerzőről. Bartók a tízes években megírta a Kékszakállút, A fából faragott királyfit, a Mandarinnal pedig az expresszionizmust is kimerítette. Két zongoraversenyében az újklasszikus nyelvvel kísérletezett. Költői lendületű méltatásában Szabolcsi így írt:

Az ilyen robbanások csak egy túlfűtött, feszültségekkel és kényszerekkel zsúfolt temperamentumban lehetségesek. Valóban, évszázadok távlatában sehol ilyen ellentétek, mint Bartók egyéniségében és művészetében. Csupa véglet, antinómia és szélsőség, - a hétköznap régen elsorvadt és kihullt alóla. Forrpont és fagypont, a legkisebb részlet s a legnagyobb egység, a legszélesebb diatónia s a legszűkebb kromatika, fegyelem és féktelenség, a legnyugtalanabb cikázás és a legkonokabb állandóság, s mindenekfelett persze Kelet és Nyugat: mindez hozzátartozik Bartók egyéniségéhez.

bartok-pasztory-120600.jpg

Pásztory Ditta és Bartók Béla

Azokban az években, amikor Európa egyik része a nemzetszocializmus mérgező ideológiájának hatása alá került, Szabolcsi felismerte Bartók zenéjének mindenen felül valóságát. Bartók népzenéhez, a „forráshoz” való kapcsolatáról Szabolcsi így írt:

Mint Cantata profanájának hősei, a csodaszarvasok, ő sem fér be többé az emberi hajlékok ajtaján s csak tiszta forrásból iszik már, pohárból soha többé.

Maga írja, hogy életének legboldogabb napjai azok voltak, amelyeket falun, parasztok közt töltött; épp mert a parasztban csak mellékesen s mind kevésbé érdekli a nemzet, a nép és a fajta, hanem sokkal inkább az ősember.

Bartók 1939-ben az Egyesült Államokba vándorolt, utolsó koncertjét feleségével, Pásztory Dittával és Ferencsik János karmesterrel adta a Zeneakadémián. Erre utal Szabolcsi írásának utolsó bekezdése.

Mint sokszor elmondották róla, leszállott a gyökerekig, a fajta és a népiség örök alapjáig. Hogy időközben e gyökerekből jelszó lett, divat és politikum, nem érdekli; az az Európa, mely a «gyökerek» és «közösségek» jelszavát megtanulta és átvette, épp megérett rá, hogy Bartók odahagyja, mint zsákutcává lett egykori iskoláit és levesse magáról, mint kinőtt ruhát. Talán még jókor arra, hogy Európa igazi lelkének mentésére siethessen, hogy ő képviselje veszendő világunk nemesebb és halhatatlanabb részét egy tágabb, új világban, mely a réginek roncsait félresöpri majd.

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Kapcsolódó

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Olasz világsztárral és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora

Olasz világsztárral és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home közvetítéssorozat: szerdán Mario Biondi baritont, szombaton a Budafoki Dohnányi Zenekart, vasárnap az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus adventi koncertjét hallhatja a közönség.
Klasszikus interjú

Karmester negyven év alatt – interjú Rajna Martinnal

Úgy véli, ilyen nincsen: karmester negyven alatt. Ő ennél még fiatalabb, viszont egyre gyakrabban halljuk a nevét. Rajna Martin a legfiatalabb dirigens volt, aki Junior Príma-díjat kapott, számos hazai zenekarral dolgozott már együtt. Azt mondja, ehhez a szakmához nem lehet eleget tudni, és éppen ez benne a jó.
Klasszikus magazin

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Klasszikus ajánló

Nagy dobásra készül a Virtuózok – Indul a hatodik évad!

November 20-án, péntek este egy felvezető adással veszi kezdetét a népszerű komolyzenei tehetségkutató műsor legújabb évada, amely idén átlépi az ország határait.
Klasszikus hír

Újabb nemzetközi díjat hozott el a Concerto Budapest, Keller András és Szabó Stein Imre koncertfilmje

A Bronz Lovie Award és egyben a nemzetközi közönségszavazás nyertese lett a Concerto Budapest és Keller András, Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmje.