Klasszikus

Így írt Szabolcsi Bence a hatvanéves Bartók Béláról

2019.08.02. 14:50
Ajánlom
A Nyugat 1941-es évének 4. számában a zenetörténész a hatvanéves zeneszerzőt köszöntötte. „Most érkezett sikereinek tetőpontjára” – írta.

szabolcsi-bence-mek-132008.jpg

Szabolcsi Bence (Fotó/Forrás: MEK)

Százhúsz éve, 1899. augusztus 2-án született Szabolcsi Bence, az egyik legnagyobb hatású zenetörténész, aki azért is szerencsés volt, mert legjelentősebb zeneművészeink felemelkedését követhette nyomon. 1945-től a Zeneakadémia tanára volt, haláláig irányította a zenetörténész-képzés legelső magyarországi műhelyét, de a 20-30-as években még terepen gyűjtötte a magyar zene történeti emlékeit. Egyik legnagyobb műve A melódia története, illetve ő írta az első hiteles Bartók-életrajzot (1955).

1941-ben Bartókot köszöntötte a Nyugat hasábjain.

Ma már egész pályája egyetlen lendületnek, töretlen ívnek látszik; holott ez a pálya zegzugosan, különös szökellésekkel haladt előre mostani magaslatáig. Bartók fejlődésének épp az a sajátos vonása, hogy minden útját addig járta, amíg zsákutca lett belőle, akkor aztán váratlan lendülettel odahagyta, fölébe kanyarodott és ugyanazt az utat magasabb régiókban folytatta, szűkülő és táguló körökben. Állandó problémái felett keringett különböző magasságokban, de konokul és telhetetlenül, mint zsákmányuk felett a nagy ragadozómadarak.

Szabolcsi szerint Bartók mindent megtanult, mindent magába szívott, amire Európa, különösen Kelet-Európa megtanította:

a döntő pillanatban a döntő lépést mindig ő tette meg, az új helyzetet teremtő kanyarodást ő hajtotta végre valamennyi nyugati és keleti kortársa helyett

– írta a pionír zeneszerzőről. Bartók a tízes években megírta a Kékszakállút, A fából faragott királyfit, a Mandarinnal pedig az expresszionizmust is kimerítette. Két zongoraversenyében az újklasszikus nyelvvel kísérletezett. Költői lendületű méltatásában Szabolcsi így írt:

Az ilyen robbanások csak egy túlfűtött, feszültségekkel és kényszerekkel zsúfolt temperamentumban lehetségesek. Valóban, évszázadok távlatában sehol ilyen ellentétek, mint Bartók egyéniségében és művészetében. Csupa véglet, antinómia és szélsőség, - a hétköznap régen elsorvadt és kihullt alóla. Forrpont és fagypont, a legkisebb részlet s a legnagyobb egység, a legszélesebb diatónia s a legszűkebb kromatika, fegyelem és féktelenség, a legnyugtalanabb cikázás és a legkonokabb állandóság, s mindenekfelett persze Kelet és Nyugat: mindez hozzátartozik Bartók egyéniségéhez.

bartok-pasztory-120600.jpg

Pásztory Ditta és Bartók Béla

Azokban az években, amikor Európa egyik része a nemzetszocializmus mérgező ideológiájának hatása alá került, Szabolcsi felismerte Bartók zenéjének mindenen felül valóságát. Bartók népzenéhez, a „forráshoz” való kapcsolatáról Szabolcsi így írt:

Mint Cantata profanájának hősei, a csodaszarvasok, ő sem fér be többé az emberi hajlékok ajtaján s csak tiszta forrásból iszik már, pohárból soha többé.

Maga írja, hogy életének legboldogabb napjai azok voltak, amelyeket falun, parasztok közt töltött; épp mert a parasztban csak mellékesen s mind kevésbé érdekli a nemzet, a nép és a fajta, hanem sokkal inkább az ősember.

Bartók 1939-ben az Egyesült Államokba vándorolt, utolsó koncertjét feleségével, Pásztory Dittával és Ferencsik János karmesterrel adta a Zeneakadémián. Erre utal Szabolcsi írásának utolsó bekezdése.

Mint sokszor elmondották róla, leszállott a gyökerekig, a fajta és a népiség örök alapjáig. Hogy időközben e gyökerekből jelszó lett, divat és politikum, nem érdekli; az az Európa, mely a «gyökerek» és «közösségek» jelszavát megtanulta és átvette, épp megérett rá, hogy Bartók odahagyja, mint zsákutcává lett egykori iskoláit és levesse magáról, mint kinőtt ruhát. Talán még jókor arra, hogy Európa igazi lelkének mentésére siethessen, hogy ő képviselje veszendő világunk nemesebb és halhatatlanabb részét egy tágabb, új világban, mely a réginek roncsait félresöpri majd.

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Kapcsolódó

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Nem akarom elszpoilerezni a saját könyvemet!” – Mészáros Dorka a Lírástudók vendége

A fiatal író ifjúsági regények szerzőjeként kezdte karrierjét, most már felnőtteknek ír. Lendületes, vérfagyasztó krimije megjelenése alkalmából látogatott el a Lírástudók stúdiójába, ahol Grisnik Petra kérdezte.
Plusz

Tóth Krisztina, Székely Csaba és Erdős Virág kéziratára is lehet licitálni a Freeszfe aukcióján

A Freeszfe januárban ünnepli megalakulásának második évfordulóját. A támogatóik – színművészek, rendezők, írók, televíziós személyiségek, képzőművészek –felajánlásaiból az Egyesület online jótékonysági aukciót rendez december 17-én.
Vizuál

Elhúzza az aranycsíkot a legújabb Kolodko-mini

Satuba fogott Rejtő-kötet és egy 14 karátos kisautó szerepel azokon a képeken, amelyeket Kolodko Mihály osztott meg közösségi oldalán.
Színház

Deficit – Csurka István darabja a Vigadóban

December 5-én, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán tekinthetjük meg a Zentai Magyar Kamaraszínpad vendégelőadását, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Szilágyi Tibor rendezésében.
Vizuál

Vádirat az üdvözítő mártíromság dicsőítése ellen – kritika A csoda című filmről

Ha egy összetett mondatra kellene lecsupaszítanunk a Netflix új filmdrámájának gondolatát, ez lenne az: morálisan elfogadhatatlan tudatosan bűntudatra nevelni ártatlan embereket, és végignézni, ahogy önmagukat pusztítják el vezeklésként – különösen egy kisgyermek esetében.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.