Klasszikus

Így látják a világsztárok a Müpát

2015.03.14. 14:00
Ajánlom
Különböző művészeti ágak legjelesebb képviselői, akik tíz év alatt megfordultak a Müpában. Többek között Sir Simon Rattle, Laurie Anderson, Branford Marsalis, Fassang László, Bogányi Gergely, Harcsa Veronika, Erik Truffaz, Palya Bea mesélik el a Müpával kapcsolatos élményeiket. VIDEÓ

Kinek mi jut eszébe a Müpáról? Erre a kérdésre adnak választ a Müpában megfordult világsztárok az alábbi videóban.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója:

„Cinque... dieci...venti... trenta..."

Figaro számolva indítja a legbonyolultabb Mozart-operát, amely annyira szövevényes, amennyire egy művészeti palota tevékenysége sokszínű. A Müpa eltervezése, felépítése és működése kihívás volt mindenkinek - a legnagyobb riválist bizonyára a legnagyobb intézmény, az Opera kapta benne. Mégsem az lett, inkább partner. Modern, gyors és mutatós kulturális cég, amely több fokozattal feljebb kapcsolta a budapesti zenei élet sebességét. Ugyanakkor társ is lett: nem egy esetben együtt voltunk erősek, és nem egyszer jó volt az operaműfaj előadóinak is a pompás koncertteremben fellépniük.

A Művészetek Palotája nekünk elegáns kihívó; jó egymás mozgását figyelni, és fontos pillanatokban összekapcsolódni. Társ, sőt inkább hihetetlenül gyorsan növekvő „öcs" - így most a patinás „báty" üdvözli a tizedik születésnapot. Öt... tíz... (majd) húsz... harminc... Gyorsan szállnak az évtizedek.

Minden jót Neked, Müpa!

Kocsis Zoltán a Nemzeti Filharmonikus Zenekar fő-zeneigazgatója:

A lakótárs üdvözlete

Sokszor azt érzem, hogy a Művészetek Palotájától még mindig egy feljavított Zeneakadémiát várnak, pedig ez teljesen másról szól. Ha már egyszer évtizedeket vártunk erre a teremre, meg kell tanulnunk becsülni. Senki és semmi sem tökéletes, de azt tudnunk kell, hogy bizonyos vállalkozásoknak a Zeneakadémia nem felelt meg; hogy két példát említsek, már Ravel Daphnis és Chloéjával vagy Sosztakovics Ötödik szimfóniájával is gondjaink voltak a Zeneakadémia nagytermében. Ez az épület, ez a terem viszont az ilyen művekre, produkciókra minden szempontból megfelel.

A kölcsönös segítőkészség talán nem meglepő egy rezidens intézmény esetében, de mindenképp kiemelendő, ahogyan a Művészetek Palotája viszonyul a Nemzeti Filharmonikusokhoz és a Nemzeti Énekkarhoz. A M üpa hathatós közreműködése nélkül nem tudnám például a Strauss-sorozatunkat olyan színvonalon megvalósítani, mint amilyent ezek a művek megkívánnak.

Máig a legnagyobb élményem a nem hivatalos nyitókoncert volt, amikor 2005. január elején Mozart-estet adtunk. Azóta tudom, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem kiváló koncerthelyszín. A többi pedig rajtunk múlik és a közönségen.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója:

„Szinergikus kultúraközvetítés"

Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Budapest legnagyobb művészeti központja, az első olyan intézmény, amelyben a kortárs előadó és képzőművészet valamennyi válfaja terepet kapott. A helyszín kiválasztása, a Duna-part és az egykori dokknegyed felélesztése azt a célt szolgálta, hogy a belvárosra koncentrált művészeti életet a központból kimozdítsa, új tájakat kapcsoljon be a körforgásba - és ezzel új közönséget is megnyerjen.

Szinergikus kultúraközvetítés - hangzatos kifejezés a közös munkánkra. Amikor először ültünk le a Müpa vezetésével közös stratégiákon gondolkodni, azt mondtam, ne szomszédokként vagy rokonokként tekintsünk egymásra, hanem barátokként. Ez a gyakorlatban is így működik, lassan két éve.

A Művészetek Palotája és a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum két önálló műfajt képvisel és egymástól független pályákon mozog. A legnagyobb közös kihívás megtalálni azokat a csatornákat és lehetőségeket, amelyek a két nagy autonóm műfajból, a zene/tánc/színház, illetve a képzőművészet világából közösen építik fel közönségüket, egyúttal megteremtik az egymásra ható inspirációt is. Hiszünk benne, hogy van átjárás a két műfaj független élménye között.

Az elmúlt tíz évben számtalan felejthetetlen koncerten vettem részt itt, de 2014 őszén Laurie Andersont, az egyébként szakmai kollégát (művészettörténész) látni a színpadon talán minden eddiginél nagyobb hatást tett rám. Aki ott volt, minden bizonnyal megértette, milyen, amikor a nagy művészeti ágak összeforrnak, és egy döntően új befogadói élményt hoznak létre. Sok ilyen élményt szeretnék még kapni a tízéves Müpától.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.
Klasszikus ajánló

Grúzia egy estére Budapestre költözik

Az Ignis Fatuus Kamaraegyüttes előadásában egy nem túl távoli, de itthon kevéssé ismert ország zenéje szólal meg április 26-án az Ádám Jenő Zeneiskola Kamaratermében este héttől.