Klasszikus

Így történt: Bernstein, Beethoven és a berlini fal

2019.12.23. 09:25
Ajánlom
„Freude! Öröm!” – énekli a kórus Beethoven IX. szimfóniájában. 1989 karácsonyán, Berlinben azonban nem ez a szó visszhangzott az ajkakon, hanem a szabadságé: „Freiheit!”

Berlin, 1989. A szürke, téli égbolt alatt a két világrészt elválasztó falat lebontó kalapácsok hangja a város háttérzenéjévé vált, és Leonard Bernstein, aki karácsonyhoz közel érkezett ide, tudta, hogy itt az ideje egy grandiózus zenei eseménynek.

BerlinWall-BrandenburgGate-125836.jpg

1989. november 9. Emberek a berlini falon, a Brandenburgi kapunál (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Nevének hallatára összegyűltek Európa legjobb zenekarainak muzsikusai – New Yorkból, Londonból, Párizsból, Leningrádból, és természetesen Kelet-, illetve Nyugat-Németországból. Másfél hónappal a berlini fal leomlása után Bernstein koncertet vezényelt Nyugat-Berlinben, az akkor még mindig futurisztikusnak ható Filharmónia épületében, másnap pedig a Konzerthausban ismételte meg a hangversenyt, a város másik felén, amely nem sokkal korábban még Európa másik oldalát jelentette volna.

Azt a művet játszották el, amely kétszáz éve végigkíséri európai történelmünket: Beethoven IX. szimfóniáját.

A szólistakvartettet June Anderson szoprán, Sarah Walker mezzo, Klaus König tenor és Jan-Hendrik Rootering basszus alkotta, a Bajor Rádió kórusa, az egykori kelet-berlini rádió kórusa és a Drezdai Filharmónia gyerekkara énekelt.

Két jelentős törvényi szabályozás változott ezekben a napokban, a fal leomlásának következményeképpen. Már nem volt szükség vízumra és pénzváltásra az ország két része között közlekedőknek.

Leonard Bernstein bátor volt változtatni Beethoven és Schiller mesterművén, és a berliniek imádták a módosítást. Karmesteri pálcája alatt az Örömóda a Szabadság ódájává vált, a 'Freude' szó helyett a 'Freiheit' hangzott el. „Biztos vagyok benne, hogy Beethoven is áldását adná rá” – mondta a 71 éves művész, aki korábban Varsóban és Hirosimában éppúgy fellépett már. A változtatás nem is ördögtől való, talán maga Schiller sem pusztán az örömről verselt abban a despoták által uralt korban, amelyben a szabadság emlegetése gyanússá tette a művészt.

A német televízióban Bernstein, akinek világpolgárként a paradicsomot jelentették azok a berlini napok, kijelentette: „Ez életem legboldogabb karácsonya!”

Érezte a pillanat jelentőségét, és maga is küldött a leomló fal maradványaiból egy darabot a családjának, New Yorkba.

A december 24-i koncert előtt Rita Suessmuth, a nyugatnémet parlament képviselője mondott beszédet, és üdvözölte a keleti blokkban történő változásokat. „A Szovjetunió, Kelet-Németország, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária lépéseket tettek a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok felé.” – mondta. – „Berlinben ünneplünk, jó okunk van az ünneplésre, de ez a kérdés nagyobb, mint Németország. Az egész világ szabadságáról, békéjéről és igazságosságáról van szó.”

A koncertet 20 ezer berlini követte a városban kihelyezett nagyképernyőkön. „Az üzletben nem segít sokat, épp ellenkezőleg” – panaszolta az egyik karácsonyi bazári árus. „Senki nem vásárol semmit, mert mindenki a koncertet hallgatja, de nem is baj, egy óra jó zenében van részünk.”

Juggling_on_the_Berlin_Wall_1a-125835.jpg

1989. Zsonglőr a berlini falon (Fotó/Forrás: Wikimedia)

„Ez a hangverseny nagy változást szimbolizál Berlinben” – mondta egy másik helyi. –

„Megmutatja, hogy a város már nem a periféria, hanem végre újra Németország szíve lett. A zene pedig az újraegyesített ország himnusza lehet.”

A hangverseny végén az éjfélt ütő templomharangok is megszólaltak, és 2500 koncertlátogató ünnepelte az eseményt. Bernstein csókokat szórt a Kurfurstendamm ünneplő tömegének.

Másnap, a város keleti felében, a Konzerthausban tartott hangversenyt már több mint 100 millióan nézték a tévéképernyőkön. „Szavak nem írhatják le azt az áhítatot és energiát, boldogságot és a pillanat felelősségét, amelyet a teremben éreztünk. Most, hogy írok róla, a szemeim megtelnek könnyel, mert mindannyian éreztük, mit jelent a megosztottság gyógyulása. Lenny sosem hitt a megosztottságban, és most végre valóra vált az álma” – írta Craig Urquhart, Bernstein asszisztense.

A koncert után a karmester néhány barátjával ellátogatott a fal maradványaihoz, és egy kalapáccsal, amelyet egy fiútól kölcsönzött, és maga is leütött néhány darabot a kövekből.

Az újraegyesítés 30. évfordulójára a Deutsche Grammophon újra kiadta a felvételt. Hallgassa meg a történelmi előadást!

(források: LA Times, leonardbernstein.com, U)

Ez a cikk a Koktélparti sorozat része.
Böngésszen érdekes cikkeink között!

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Kapcsolódó

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.