Klasszikus

Így történt: Bernstein, Beethoven és a berlini fal

2019.12.23. 09:25
Ajánlom
„Freude! Öröm!” – énekli a kórus Beethoven IX. szimfóniájában. 1989 karácsonyán, Berlinben azonban nem ez a szó visszhangzott az ajkakon, hanem a szabadságé: „Freiheit!”

Berlin, 1989. A szürke, téli égbolt alatt a két világrészt elválasztó falat lebontó kalapácsok hangja a város háttérzenéjévé vált, és Leonard Bernstein, aki karácsonyhoz közel érkezett ide, tudta, hogy itt az ideje egy grandiózus zenei eseménynek.

BerlinWall-BrandenburgGate-125836.jpg

1989. november 9. Emberek a berlini falon, a Brandenburgi kapunál (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Nevének hallatára összegyűltek Európa legjobb zenekarainak muzsikusai – New Yorkból, Londonból, Párizsból, Leningrádból, és természetesen Kelet-, illetve Nyugat-Németországból. Másfél hónappal a berlini fal leomlása után Bernstein koncertet vezényelt Nyugat-Berlinben, az akkor még mindig futurisztikusnak ható Filharmónia épületében, másnap pedig a Konzerthausban ismételte meg a hangversenyt, a város másik felén, amely nem sokkal korábban még Európa másik oldalát jelentette volna.

Azt a művet játszották el, amely kétszáz éve végigkíséri európai történelmünket: Beethoven IX. szimfóniáját.

A szólistakvartettet June Anderson szoprán, Sarah Walker mezzo, Klaus König tenor és Jan-Hendrik Rootering basszus alkotta, a Bajor Rádió kórusa, az egykori kelet-berlini rádió kórusa és a Drezdai Filharmónia gyerekkara énekelt.

Két jelentős törvényi szabályozás változott ezekben a napokban, a fal leomlásának következményeképpen. Már nem volt szükség vízumra és pénzváltásra az ország két része között közlekedőknek.

Leonard Bernstein bátor volt változtatni Beethoven és Schiller mesterművén, és a berliniek imádták a módosítást. Karmesteri pálcája alatt az Örömóda a Szabadság ódájává vált, a 'Freude' szó helyett a 'Freiheit' hangzott el. „Biztos vagyok benne, hogy Beethoven is áldását adná rá” – mondta a 71 éves művész, aki korábban Varsóban és Hirosimában éppúgy fellépett már. A változtatás nem is ördögtől való, talán maga Schiller sem pusztán az örömről verselt abban a despoták által uralt korban, amelyben a szabadság emlegetése gyanússá tette a művészt.

A német televízióban Bernstein, akinek világpolgárként a paradicsomot jelentették azok a berlini napok, kijelentette: „Ez életem legboldogabb karácsonya!”

Érezte a pillanat jelentőségét, és maga is küldött a leomló fal maradványaiból egy darabot a családjának, New Yorkba.

A december 24-i koncert előtt Rita Suessmuth, a nyugatnémet parlament képviselője mondott beszédet, és üdvözölte a keleti blokkban történő változásokat. „A Szovjetunió, Kelet-Németország, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária lépéseket tettek a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok felé.” – mondta. – „Berlinben ünneplünk, jó okunk van az ünneplésre, de ez a kérdés nagyobb, mint Németország. Az egész világ szabadságáról, békéjéről és igazságosságáról van szó.”

A koncertet 20 ezer berlini követte a városban kihelyezett nagyképernyőkön. „Az üzletben nem segít sokat, épp ellenkezőleg” – panaszolta az egyik karácsonyi bazári árus. „Senki nem vásárol semmit, mert mindenki a koncertet hallgatja, de nem is baj, egy óra jó zenében van részünk.”

Juggling_on_the_Berlin_Wall_1a-125835.jpg

1989. Zsonglőr a berlini falon (Fotó/Forrás: Wikimedia)

„Ez a hangverseny nagy változást szimbolizál Berlinben” – mondta egy másik helyi. –

„Megmutatja, hogy a város már nem a periféria, hanem végre újra Németország szíve lett. A zene pedig az újraegyesített ország himnusza lehet.”

A hangverseny végén az éjfélt ütő templomharangok is megszólaltak, és 2500 koncertlátogató ünnepelte az eseményt. Bernstein csókokat szórt a Kurfurstendamm ünneplő tömegének.

Másnap, a város keleti felében, a Konzerthausban tartott hangversenyt már több mint 100 millióan nézték a tévéképernyőkön. „Szavak nem írhatják le azt az áhítatot és energiát, boldogságot és a pillanat felelősségét, amelyet a teremben éreztünk. Most, hogy írok róla, a szemeim megtelnek könnyel, mert mindannyian éreztük, mit jelent a megosztottság gyógyulása. Lenny sosem hitt a megosztottságban, és most végre valóra vált az álma” – írta Craig Urquhart, Bernstein asszisztense.

A koncert után a karmester néhány barátjával ellátogatott a fal maradványaihoz, és egy kalapáccsal, amelyet egy fiútól kölcsönzött, és maga is leütött néhány darabot a kövekből.

Az újraegyesítés 30. évfordulójára a Deutsche Grammophon újra kiadta a felvételt. Hallgassa meg a történelmi előadást!

(források: LA Times, leonardbernstein.com, U)

Ez a cikk a Koktélparti sorozat része.
Böngésszen érdekes cikkeink között!

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Kapcsolódó

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Klasszikus

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.
Könyv

„A gyermeknevelésnél is fontosabb lesz a szülőnevelés” – Steigervald Krisztián a Lírástudók vendége

Közgazdászként fordult a figyelme a pszichológia felé, az utóbbi hónapokban pedig a bestsellerlistára is felkúszott Generációk harca a figyelemért című könyvével. Podcastunkban Steigervald Krisztiánnal beszélgetett Grisnik Petra.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Könyv

All You Need Is Love – új könyv jelent meg a Beatlesről

A kötetben korábban nem publikált interjúkon keresztül ismerhetjük meg egyebek közt a banda feloszlásának okait is. Ötven évvel mozis bemutatása után májustól egy streaming szolgáltáson ismét látható lesz az együttesről készült Let It Be című dokumentumfilm.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Klasszikus hír

Dobri Dániel művét díjazták Washingtonban

A zeneszerző Halmazállapot-változások (States of Matter) című műve az öt legjobbnak választott alkotás közé került az Art Music Society zeneszerzőversenyén.
Klasszikus ajánló

Kortárs koncertek a Kodály Kórussal újra a BMC-ben!

Budapestre látogat a hazai kóruskultúra egyik kiemelten fontos együttese, a debreceni Kodály Kórus a hazai és a külföldi kortárs muzsika gyöngyszemeit hozza el a BMC_be, május 4-én és június 1-jén.
Klasszikus hír

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.
Klasszikus ajánló

Nemzeti sajátosságok és közös értékek a Budapesti Nemzetközi Orgonafesztiválon

A fesztivál művészeti vezetője, Mészáros Zsolt Máté orgonaművész és Liszt-kutató az orgonazene kiváló nemzetközi képviselőit hívta meg, akik május 5. és június 30. között adnak koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban