Klasszikus

Így történt: Bernstein, Beethoven és a berlini fal

2019.12.23. 09:25
Ajánlom
„Freude! Öröm!” – énekli a kórus Beethoven IX. szimfóniájában. 1989 karácsonyán, Berlinben azonban nem ez a szó visszhangzott az ajkakon, hanem a szabadságé: „Freiheit!”

Berlin, 1989. A szürke, téli égbolt alatt a két világrészt elválasztó falat lebontó kalapácsok hangja a város háttérzenéjévé vált, és Leonard Bernstein, aki karácsonyhoz közel érkezett ide, tudta, hogy itt az ideje egy grandiózus zenei eseménynek.

BerlinWall-BrandenburgGate-125836.jpg

1989. november 9. Emberek a berlini falon, a Brandenburgi kapunál (Fotó/Forrás: Wikimedia)

Nevének hallatára összegyűltek Európa legjobb zenekarainak muzsikusai – New Yorkból, Londonból, Párizsból, Leningrádból, és természetesen Kelet-, illetve Nyugat-Németországból. Másfél hónappal a berlini fal leomlása után Bernstein koncertet vezényelt Nyugat-Berlinben, az akkor még mindig futurisztikusnak ható Filharmónia épületében, másnap pedig a Konzerthausban ismételte meg a hangversenyt, a város másik felén, amely nem sokkal korábban még Európa másik oldalát jelentette volna.

Azt a művet játszották el, amely kétszáz éve végigkíséri európai történelmünket: Beethoven IX. szimfóniáját.

A szólistakvartettet June Anderson szoprán, Sarah Walker mezzo, Klaus König tenor és Jan-Hendrik Rootering basszus alkotta, a Bajor Rádió kórusa, az egykori kelet-berlini rádió kórusa és a Drezdai Filharmónia gyerekkara énekelt.

Két jelentős törvényi szabályozás változott ezekben a napokban, a fal leomlásának következményeképpen. Már nem volt szükség vízumra és pénzváltásra az ország két része között közlekedőknek.

Leonard Bernstein bátor volt változtatni Beethoven és Schiller mesterművén, és a berliniek imádták a módosítást. Karmesteri pálcája alatt az Örömóda a Szabadság ódájává vált, a 'Freude' szó helyett a 'Freiheit' hangzott el. „Biztos vagyok benne, hogy Beethoven is áldását adná rá” – mondta a 71 éves művész, aki korábban Varsóban és Hirosimában éppúgy fellépett már. A változtatás nem is ördögtől való, talán maga Schiller sem pusztán az örömről verselt abban a despoták által uralt korban, amelyben a szabadság emlegetése gyanússá tette a művészt.

A német televízióban Bernstein, akinek világpolgárként a paradicsomot jelentették azok a berlini napok, kijelentette: „Ez életem legboldogabb karácsonya!”

Érezte a pillanat jelentőségét, és maga is küldött a leomló fal maradványaiból egy darabot a családjának, New Yorkba.

A december 24-i koncert előtt Rita Suessmuth, a nyugatnémet parlament képviselője mondott beszédet, és üdvözölte a keleti blokkban történő változásokat. „A Szovjetunió, Kelet-Németország, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária lépéseket tettek a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok felé.” – mondta. – „Berlinben ünneplünk, jó okunk van az ünneplésre, de ez a kérdés nagyobb, mint Németország. Az egész világ szabadságáról, békéjéről és igazságosságáról van szó.”

A koncertet 20 ezer berlini követte a városban kihelyezett nagyképernyőkön. „Az üzletben nem segít sokat, épp ellenkezőleg” – panaszolta az egyik karácsonyi bazári árus. „Senki nem vásárol semmit, mert mindenki a koncertet hallgatja, de nem is baj, egy óra jó zenében van részünk.”

Juggling_on_the_Berlin_Wall_1a-125835.jpg

1989. Zsonglőr a berlini falon (Fotó/Forrás: Wikimedia)

„Ez a hangverseny nagy változást szimbolizál Berlinben” – mondta egy másik helyi. –

„Megmutatja, hogy a város már nem a periféria, hanem végre újra Németország szíve lett. A zene pedig az újraegyesített ország himnusza lehet.”

A hangverseny végén az éjfélt ütő templomharangok is megszólaltak, és 2500 koncertlátogató ünnepelte az eseményt. Bernstein csókokat szórt a Kurfurstendamm ünneplő tömegének.

Másnap, a város keleti felében, a Konzerthausban tartott hangversenyt már több mint 100 millióan nézték a tévéképernyőkön. „Szavak nem írhatják le azt az áhítatot és energiát, boldogságot és a pillanat felelősségét, amelyet a teremben éreztünk. Most, hogy írok róla, a szemeim megtelnek könnyel, mert mindannyian éreztük, mit jelent a megosztottság gyógyulása. Lenny sosem hitt a megosztottságban, és most végre valóra vált az álma” – írta Craig Urquhart, Bernstein asszisztense.

A koncert után a karmester néhány barátjával ellátogatott a fal maradványaihoz, és egy kalapáccsal, amelyet egy fiútól kölcsönzött, és maga is leütött néhány darabot a kövekből.

Az újraegyesítés 30. évfordulójára a Deutsche Grammophon újra kiadta a felvételt. Hallgassa meg a történelmi előadást!

(források: LA Times, leonardbernstein.com, U)

Ez a cikk a Koktélparti sorozat része.
Böngésszen érdekes cikkeink között!

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Kapcsolódó

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Rangos hanglemezdíjat érdemelt Fischer Ádám Beethoven-ciklusa

A Dán Kamarazenekarral készültek a lemezek, amely Beethoven összes szimfóniáját tartalmazzák. Valóban kivételes interpretációról beszélünk.
Klasszikus interjú

Alig várja Boros Misi, hogy bejárja az országot

Országos turnéra indul Boros Misi. Tizenhét évesen tizenhét városban lép fel, de mielőtt elindulna, szóra bírtuk tinédzserkorról, szlogenekről és továbbtanulási tervekről.
Klasszikus hír

Kórházakban, iskolákban, aluljárókban csendül fel Bach zenéje

Idén március 16-án kezdődik a Bach Mindenkinek Fesztivál, amelynek idején több mint száz településen élvezhetjük Bach muzsikáját.
Klasszikus nyugdíj

Vladimir Ashkenazy visszavonul

A 82 éves zongoraművész-karmester visszavonulását ügynöksége, a HarrisonParrott jelentette be. Hiányozni fog!
Klasszikus videó

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!