Klasszikus

Így vált Bartók Divertimentója a Liszt Ferenc Kamarazenekar ikonikus darabjává

2018.09.16. 09:40
Ajánlom
2018. szeptember 25-én különleges művel készül a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Nemzeti Kulturális Alap 25. születésnapja alkalmából szervezett koncertre a Vigadóban. A Bartók Béla halála évfordulójának előestéjén előadott Divertimento világszerte a védjegyévé vált az 55 éves együttesnek. Sándor Anna meséli el, miért.

„Édesapám, Sándor Frigyes karmesterként szakmai jó viszonyban volt Bartók Bélával” – meséli Sándor Anna, a Liszt Ferenc Kamarazenekar tavaly nyugdíjba vonult csellistája. – „1941-ben, mint az Omike (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) Női kamarazenekarának karmestere, ő mutatta be a Divertimentót Magyarországon. Személyesen Bartók ajándékozta neki a darab kottáját, és hozzá az eredeti értelmezését, magyarázatát.

Ez azért is különleges a zenei világban, mert édesapám így a kotta birtokosaként a Divertimento előadási jogát is megkapta.”

LisztFerencKamarazenekar-154634.jpg

Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Bázeli Kamarazenekar és vezetője Paul Sacher 1939-ben immáron harmadszor rendelt darabot Bartók Bélától, és egyúttal nyugodt körülményeket is biztosított a munkához a svájci Saanen mellett bérelt kis házikóban, hogy a szerző mielőbb befejezhesse a kompozíciót.

A mű egy meglehetősen új, letisztult stílust mutat, amelyben Bartók visszanyúl a barokk concerto-grosso műfajához, illetve szerkesztésmódjához, sőt tonalitás tekintetében is egy, a korábbinál jóval konszonánsabb hangot üt meg.

Az első tétel alaphangvétele ritmikus, energikus, néptáncot idéző, a szonátaformát a könnyed divertimento hang és annak harsány, kontrasztot teremtő megszakításai tagolják. A lassú tétel szinte vészjósló, a bartóki „éjszaka-zenék” világát idézi, amelyből kiérződik a közelgő második világháború előszele, de Bartók nagybeteg édesanyjára is gondolhatunk, aki néhány hónappal a mű befejezése után halt meg (ez volt a pont, amikor Bartókék az emigráció mellett döntöttek). A Molto adagióban a drámai kitörés egy kéthangos motívumban nyilvánul meg, amely a tétel végéig meg-megszakítja az elégikus, zenei anyagot. Kroó György szerint ez a zene „háborús látomás, rettentő előérzet”, amely után a finálé szokatlanul felszabadultnak, szinte vidámnak tűnik. A féktelen muzsika népzeneszerű és egyben a mozarti divertimentók önfeledt hangvételét idézi – mondja a műről Tóth Endre zenetörténész.

bartok_divertimento_kotta_bartoktol_lfkz_2_foto_szabo_rita-154634.jpg

Bartók Divertimentója (Fotó/Forrás: Liszt Ferenc Kamarazenekar)

„Édesapám aztán a Bartók Konzervatórium igazgatója, majd a Zeneakadémia kamarazene tanára volt” – emlékezik Sándor Anna. – „Az alakuló Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjait így már régóta ismerte és tanította, és az együttes őt kereste meg, hogy mentorálja, vezesse őket. Előbb karmesterként és később művészeti vezetőként egyengette utunkat, karrierünket, meghatározva művészi minőségünket, zenei stílusunkat, a stafétát fokozatosan átadva Rolla Jánosnak.

Amikor a zenekar megérett a Divertimento megtanulására, apám első kézből adhatta át Bartók instrukcióit, a zeneszerzőtől kapott kotta pedig bekerült az együttes kottatárába egy ajándékátadó dokumentummal együtt.”

Az 1963-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős növendékeiből alakult Liszt Ferenc Kamarazenekar több mint fél évszázada állandó szereplője a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjének, így méltán tartják világszerte a kamarazenekari műfaj egyik legjobb képviselőjének. Sándor Frigyes, majd Rolla János vezetésével több mint ötven országba jutottak el, többek között felléptek a new york-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a sydney-i Operaházban, a buenos aires-i Teatro Colónban, valamint a párizsi Théâtre de la Ville-ben. A 2016 óta Tfirst Péter által vezetett együttes a közelmúltban olyan kiváló szólistákkal lépett színpadra, mint Martha Argerich, Mischa Maisky, Emmanuel Pahud, Vagyim Gluzman, Fazil Say, Ning Feng és még sokan mások.

Szeptember 25-én a Vigadó dísztermében Bartók Divertimentója mellett a fiatal zeneszerző Balogh Máté Melodiemusik című darabját is hallhatja a közönség. Az Új Magyar Zenei Fórum Zeneszerzőversenyének megosztott 1-2. díját elnyerő mű a szerző vezényletével hangzik el. Az idén kiemelkedő művészi teljesítményét Liszt Ferenc-díjjal elismert Balog József Liszt Malédictionját játssza, majd Orbán György Búcsú Rasumoffsky gróftól című nagysikerű kompozíciója zárja az ünnepi hangversenyt.

A koncert adatlapja és jegyvásárlás a Fidelio oldalán.

A program az NKA 25 fesztivál része

A Nemzeti Kulturális Alap 2018-ban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. A szeptember 23. és október 17. között 25 év, 25 nap, 25 esemény címmel zajló ünnepi fesztiválon az NKA valamennyi kollégiuma önálló programmal ünnepel, melyek Budapest mellett az ország különböző kis- és nagyvárosaiban valósulnak meg, de több eseménynek is határon túli település ad otthont. A programsorozat – mely a Családok Évéhez is kapcsolódik – célja, hogy minél szélesebb körben bemutassa az NKA tevékenységét és eredményeit, valamint a kulturális élet azon területeit, ahol az Alap működésének köszönhetően maradandó értékek, alkotások, művek születhettek és születnek ma is.

Kultúra? Alap! – Jön az NKA fesztiválja

Kapcsolódó

Kultúra? Alap! – Jön az NKA fesztiválja

A 25 év, 25 nap, 25 esemény címmel meghirdetett eseményen a Nemzeti Kulturális Alap szerteágazó tevékenységével ismerkedhetünk meg az ország több pontján szeptember 23. és október 17. között.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.
Klasszikus interjú

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.