Klasszikus

Ihlet és tudatosság kéz a kézben – Bárdos Lajos 120

2019.09.30. 16:30
Ajánlom
Az egyik legtöbbet énekelt magyar kórusszerző, akinek két példaképe volt: mestere, Kodály Zoltán és Palestrina. Százhúsz éve született Bárdos Lajos.

A zene szeretetét édesanyjától örökölte, aki szívesen ült le otthon a zongorához, az ő ösztönzésére kezdett tízévesen hegedülni. A hangszert csak évekkel később szerette meg, amikor tizenhét évesen egy beteg társa helyére beugrott egy vonósnégyesbe. Mivel a matematikához is volt vonzalma és tehetsége, mérnök apja példáját követve a Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be. Ám hamarosan zeneszeretete kerekedett benne felül, s „átigazolt” a Zeneakadémiára. Abban az évben brácsaszak nem indult, ezért a zeneszerzés szakra iratkozott be, s még hallgatóként szervezett Bakonybélen kórust egy cserkészcsapat tagjaiból. 1925-ben Kodály Zoltán legendás osztályának tagjaként végzett, vizsgaműve egy vonósnégyes volt.

bl_004-161908.jpg

Bárdos Lajos

Ezer éve Európához tartozunk. Ha nem akarjuk, hogy ezt kétségbe vonják, magunkévá kell tennünk a nyugat-európai zenei hagyomány minden értékét. Nekünk azonban nemcsak európai, hanem egyben magyar zenészeket kell nevelnünk. Ezért a magunk külön zenei szentkönyvét is meg kell ismerniök és magukba szívniok. Értem a régi népzene kincseit. Csak az európai és magyar hagyomány egybeolvasztása hozhat létre olyan eredményt, amely a magyarság számára is jelent valamit.

A zeneszerző növendékeket, különösen míg kezdők, nem terhelem túlságosan népzenével. Nem akarok mesterségesen „nemzeti zeneszerzőket" tenyészteni. Ha nem húzok rájuk magyar egyenruhát, akkor német, vagy más idegent sem szabad rájuk húznom.

A magyar zenét nem mi találtuk ki. Megvan az már ezer éve. Mi csak ápolni, őrizni akarjuk a régi kincset, és ha olykor megadatik nekünk, gyarapítani.

(Bárdos Lajos írása a Budapesti Hírlapban, 1925.)

Diplomásként rövid ideig némafilmekhez adott hegedűkíséretet a moziban, és kottákat másolt. Zenepedagógiai munkáját egykori középiskolájában, az Attila utcai gimnáziumban kezdte, ahol saját módszert kifejlesztve - a tankönyvet mellőzve - népdalok és kánonok éneklésével próbálta a diákok érdeklődését felkelteni a muzsika iránt. Emellett vezette az első magyar oratóriumkórust, a Palestrina Kórust és a városmajori templom Cecília Kórusát (1941-ben ezek egyesüléséből alakult a Budapest Kórus), 1942 és 1962 között a Mátyás-templom karnagya volt. Kórusaival korábban itthon nem énekelt zeneműveket (Josquin de Prez műveit, Honegger Dávid királyát, Sztravinszkij Zsoltárszimfóniáját), Liszt miséit, Kodály Budavári Te Deumját, valamint kortárs zeneműveket adtak elő.

1928-tól oktatott a Zeneakadémián, 1949-es megszűnéséig az egyházzenei szak tanszékvezetője volt, emellett tanított a középiskolai énektanár és karvezető, a zenetudományi, a zeneszerző tanszakon, oktatott összhangzattant, magyar népzenét és kóruszenét, partitúraolvasást, kargyakorlatot és prozódiát, több tárgyat Magyarországon elsőként, saját maga által kidolgozott tananyag alapján.

Zeneszerzői, zenetudósi, zenepedagógusi és karnagyi „énjéből” az utolsót szerette legjobban, szívügyének tekintette a kóruskultúra fejlesztését.

„Tragédiája ennek a munkának, hogy elröppen. Abban a pillanatban, azokban a percekben ott él valami, az énekkarról mint parabolatükörből sugárzik a közönségre – és három perc múlva vége. Úgy érzem, ott éltem a zenét” – mondta erről Bárdos.

Ittzés Mihály úgy fogalmazott a zeneszerzőről: „A tudatosság és az ihlet kart karba öltve jár Bárdos zeneköltői világában.”

bardos_zenei_hetek-161908.jpg

Bárdos Lajos

1931-ben egyik alapítója volt a Magyar Kórus című folyóiratnak, amelyet 1950-ig szerkesztett is. Ő szervezte meg az országossá terebélyesedett Éneklő Ifjúság mozgalmat, először 1934-ben nyolc iskola énekelt együtt a Zeneakadémián. A versenyszerű minősítés helyett a zene szeretetét és az együtténeklés örömét fontosnak tartó mozgalmat Kodály több művével is megajándékozta.

Bárdos Lajos zeneszerzőként is elsősorban kórusműveket írt (ebbéli tevékenységében példaképének Palestrinát és Kodályt tekintette), köztük több – magyar, illetve latin nyelvű – egyházi jellegűt, miséket és himnuszokat (egyik miséje zenei anyagát Liszt Koronázási miséje ihlette). Legnépszerűbb egyházi műve a Libera me, amelyet eredetileg Dienes Valéria mozgásszínházához írt, emellett feldolgozta költők verseit is. Zenetudományi munkásságát elméleti írások, s elsősorban Bartók-, Kodály- és Liszt-tanulmányok jelentik.

Munkásságát 1953-ban Erkel Ferenc-díjjal ismerték el, egy évvel később érdemes művészi címmel tüntették ki, 1955-ben Kossuth-díjat kapott, 1970-ben kiváló művész lett, 1984-ben Bartók-Pásztory-díjban, 1999-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült. 1948-ban a Szent Gergely Lovagrend kitüntetését vehette át XII. Pius pápától. Feleségével tizenegy gyermeket neveltek fel.

Kétszer kapott infarktust, mindkétszer vezénylés közben, ezért 1962-ben e tevékenységtől, négy évvel később a tanítástól is visszavonult, zenetörténeti, stilisztikai, karvezetési és énekpedagógiai előadásokat azonban szinte élete végéig tartott országszerte.

Bárdos Lajos 1986. november 18-án halt meg Budapesten. Emlékét őrzi az 1987-ben megalakult, róla elnevezett társaság, több iskola viseli nevét, a hazai kóruskultúra fontos eseménye a nevét viselő zenei hetek. 2002-ben egykori Margit körúti lakóházában múzeuma nyílt. 2009-ben Ittzés Mihály zenepedagógus írt róla kismonográfiát, 2018-ban jelent meg Brückner Huba Egyenes úton - Bárdos Lajos élete című kötete.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Színház

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Tánc

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A jóra hivatott zeneszerző – 200 éve született César Franck

1822. december 10-én, Liège-ben született az a komponista, akit elsősorban nem nagy számú művéről, hanem néhány közkedvelt, mégis az emberi lélek mélyére hatoló alkotásáról ismerünk. Élete során volt zongoravirtuóz, orgonista, tanár, saját kora meg nem teljesen értett alkotója – César Franckra emlékezünk.
Klasszikus interjú

„Pályakezdő szerzőként gondolok magamra” – Beszélgetés Csalog Gáborral

Csalog Gábort sokáig zongoristaként ismerte a közönség, az elmúlt bő egy évtizedben azonban saját kompozícióit is gyakran lehetett hallani. December 10-én, a BMC-ben, az UMZE Kamaraegyüttes koncertjén előadóként is közreműködik, miközben két új művének ősbemutatójára is ekkor kerül sor.
Klasszikus hír

Adventi ajándékkoncerteket ad Keller András és a Concerto Budapest

Idősotthonokban és kórházakban, összesen nyolc helyszínen tartanak ingyenes adventi koncertet a Concerto Budapest művészei december 9. és 16. között. A friss Prima Primissima díjas Keller András és a zenekar muzsikusai önkéntes felajánlásukkal az ünnepváró időszakot teszik örömtelibbé a Mozart Planet szellemében.
Klasszikus gyász

Elhunyt Weszely Ernő harmonikaművész

Életének 69. évében, december 3-án váratlanul elhunyt Weszely Ernő eMeRTon díjas zongora- és harmonikaművész – adta hírül a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége.
Klasszikus interjú

„A csellóhoz tizenhét éves házasság fűz” – Beszélgetés Hartmann Domonkossal

A budapesti és a bécsi Zeneakadémián is tanul, közben sorra nyeri a kamarazenei versenyeket a Duo Domo nevű formáció tagjaként. Hartmann Domonkos idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjban részesült, ebből az alkalomból nemzetközi tapasztalatairól, a sokszínű repertoár fontosságáról és a versenyek pszichológiájáról is beszélgettünk.