Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

2019.01.22. 17:10
Ajánlom
A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.

A közösségi médiában hódító #10yearschallange lényege, hogy az emberek 10 évvel ezelőtti és mostani fotókat osztanak meg magukról. Ez kiváló ürügy most számunkra, hogy elmerüljünk a zenetörténet hat izgalmas élettörténetében, amelyekből egy olyan évtizedet választottunk, amikor a művészek sorsa valamilyen szempontból gyökeresen megváltozott.

 

Johann Sebastian Bach

Ha Bach a lipcsei Tamás-templom karnagyaként eltöltött éveiről posztolna, nem adhatna számot gyökeres változásokról, ezért inkább válasszuk ki az életrajzából a fiatalabb éveit.

Őrület, hogy tíz éve 450 kilométert tettem meg Lübeckbe, hogy hallhassam a nagyszerű @DietrichBuxtehude orgonajátékát!

– talán ezt írná a mester a facebookjára. Valóban így volt, és 1705-ben a 20 éves Bachnak hasznára vált a három hónapos látogatás. Ugyan Buxtehude csúnyácska leányát nem vette el feleségül, de hamarosan alkalmazták őt Mühlhausenben orgonistaként, és kantátáit is játszani kezdték a templomban. Elvette Maria Barbara Bachot, a másodunokatestvérét, és megszületett első gyerekük, Catharina Dorothea.

Bach-111633.jpg

#10éveskihívás: Bach

A lübecki látogatás után tíz évvel Bach már a weimari udvar koncertmestere, és olyan, ma is népszerű művek szerzője, mint a III. brandenburgi verseny és az Angol szvitek. Igaz, két év múlva kiesik a weimari herceg kegyeiből, és legjelentősebb alkotói periódusa Lipcsében érkezik el.

 

W. A. Mozart

Mozart gyerek- és fiatalkora számtalan utazással, európai turnéval és fellépéssel telt, és ez nem könnyítette meg az életét. 1770-ben éppen Olaszországban jártak apjával, Leopolddal, aki szerette volna, ha ország-világ látja, hogy a fia nemcsak kiváló hegedűs és zongorista, hanem elsőrangú, kibontakozóban lévő komponista. A kis Wolfgang találkozott Itália két jelentős zeneszerzőjével, a cseh születésű Josef Myslivečekkel és Giovanni Battista Martinivel, és tagjai közé fogadta az Accademia Filarmonica. Szintén 1770-ben történt, hogy fejből lejegyezte a szigorúan Vatikánon belül őrzött, a Sixtus-kápolnában előadott kórusművet, a Misererét, Allegri művét.

Mozart_1770-1780-110743.jpg

#10éveskihívás: Mozart 14 és 24 évesen

Tíz évvel később Mozart már megjárta Párizst, és szerelembe esett Aloysia Weberbe. A versailles-i udvarban szerették volna, ha a salzburgi mester lesz az orgonistájuk, de őt nem érdekelte a poszt, pedig nem volt a legjobb anyagi helyzetben. Nem fogadta el a salzburgi udvar koncertmesteri pozícióját sem, világos, hogy részben a szülői háztól szeretett volna elszakadni. Ekkortájt keletkezett a fantasztikus a-moll szonátája (k. 310) és a Párizsi-szimfónia, és már készülőben volt az Idomeneo. „Az a tervem, hogy bemutatkozzam a császár előtt” – írná a komponista a facebookon. – „Azt hiszem, az a sorsom, hogy megismerkedjek vele.”

 

Liszt Ferenc

Mint azt bizonyára sokan tudják, elmúlt tíz esztendőm gyökeres változások tanúja volt az életemben – írná Liszt Ferenc 1866-ban. – Ezek közül a legfontosabb, s Isten szemében üdvözítő, hogy beléptem a papi rendbe, s most a Vatikánban élek.

Az 1850-es évek Liszt érett zeneszerzői korszakának kezdetét jelentette. Ekkor mutatták be két zongoraversenyét, a Faust- és a Dante-szimfóniát és az Esztergomi misét, a Les Preludes és a Prometheusz c. szimfonikus költeményt. A zenekritikusok nagy többsége viszont elutasította Lisztet, a szimfonikus zeneszerzőt, és ez meg is viselte őt. 1858-ban a weimari közönség kifütyülte őt egy operabemutatón, és ekkor úgy döntött, hogy visszavonul, kizárólag a komponálásnak fog élni.

liszt-134930.jpg

#10éveskihívás: Liszt Ferenc két arcképe 1856-ból, illetve 1867-ből

Talán Liszt azt írná, hogy ez élete egyik legjobb döntésének bizonyult. Tíz évvel később, az 1860-as évek közepén Liszt már belépett a papi rendbe – miután nem sikerült összeházasodniuk Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel –, és megjelent IX. Piusz pápa előtt. „Beléptem az egyházi rendbe – de semmi esetre sem a világ iránt érzett megvetésből vagy még kevésbé, mert ráuntam a művészetre … A katolicizmushoz való vonzalmam gyermekkorom óta jelen van, és egy állandóan jelenlévő és uralkodó érzés lett…” – írta. Az új élmények hatására befejezte hatalmas oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját, amelyet a Pesti Vigadóban, sikerrel mutattak be.

 

Szergej Rahmanyinov

Csajkovszkij halála tragikusan érintette a huszonéves Rahmanyinovot, aki ráadásul komponistaként is válságba zuhant ebben az időszakban. A moszkvai nagyszínház egyre kevesebb érdeklődést mutatott az Aleko c. operája iránt, Rahmanyinovnak zongoratanításból kellett megélnie. Utolsó energiáival az I. szimfóniáján dolgozott, amelyet mindenképpen szeretett volna bemutatni. De az sem tett csodát. 1897 márciusában, a premier után a rangos zeneszerző, Kjui azt írta róla, hogy ezt a művet legfeljebb a pokolban értékelnék, és az egyiptomi tíz csapáshoz hasonlította. A bemutató karmestere, a részeges Alekszandr Glazunov, illetve a zenekar minősíthetetlen előadást nyújtott, annyira, hogy a művet soha többé nem adták elő Rahmanyinov életében. A fiatalember életének következő három éve mély depresszióban telt.

Rahmanyinov-111328.jpg

#10éveskihívás: Rahmanyinovnak jót tett egy évtized 1896 és 1906 között

Tíz évvel később egészen máshogy állt a világ Rahmanyinov számára. 1901-ben elkészült a II. zongoraversenye, máig legnépszerűbb műve, és óriási sikert aratott. Három év múlva a Bolsoj karmestere lett, igaz, vegyes megítéléssel, de javított az ottani zenekaron. 1906-ban elhagyta Moszkvát és Drezdába költözött a családjával. Még mindig előtte állt legnagyobb művei megírásának, de ekkor már biztosan tudta, hogy mire hivatott: nagy zeneszerző lesz.

 

Bartók Béla

S most evezzünk kicsit komolyabb (komorabb) vizekre... Vajon hogyan értékelne Bartók 1945-ben élete utolsó tíz évét? Alighanem jó párszor visszatekintett arra, amit maga mögött kellett hagynia: a Kárpát-medencét, Európát, Magyarországot. Politikai okokból a népdalgyűjtést már a húszas években abba kellett hagynia, viszont a gyűjtött anyag rendszerezése a következő két évtizedben minden idejét felemésztette.

Az 1936-os év Bartók pályájának csúcspontja. Paul Sacher felkérésére írta a Zenét és a kétzongorás, ütőhangszeres szonátát. A Divertimento stílusa jól kifejezi azt a változást, amely művészetében végbemegy: a tisztább formákat, a klasszicizáló hangvételt kereste. Közben egyre inkább aggasztotta a fasizmus térnyerése. „Mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon-tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akikéről jelenleg van [Mussolini és Hitler – a szerk.], továbbá mindaddig, amíg Magyarországon erről a két emberről elnevezett tér vagy utca van, vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületet; velem kapcsolatban emléktáblát mindaddig ne helyezzenek el nyilvános helyen” – írta 1940-es végakaratában.

bartok-161147.jpg

Bartók Béla 1935-ben és 1945-ben

Bartók 1940 októberében hajóra szállt, és az Egyesült Államokba költözött. Emigrációját életének utolsó öt évében mindvégig átmeneti kényszerűségnek tekintette, állampolgárságot sem kért. Hiányzott neki a magyar táj, a vidék. Fia beszámolója szerint még a New York-i urbánus környezetben is megérezte a lovak illatát. Viszont itt írta meg egyik legnépszerűbb művét, a zenekari Concertót, illetve feleségének a III. zongoraversenyt.

 

+1: Cziffra György

1950-ben Cziffra György életének legnehezebb időszaka kezdődött: feleségével és kisfiával megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunkára ítélték. Mint ahogy annyiszor a 20. században, a nyers erőszak, az ideológia vezérelte vak gyűlölet megpróbálta eltiporni a művészetet. A kommunisták eltörték Cziffra kezét, s ez akár a későbbi karrierjét is meghiúsíthatta volna. Később mindig bőr csuklókötővel játszott, mivel a keze megsínylette, hogy két éven keresztül 60 kilós zsákokat kellett cipelnie hat emelet magasra.

1953-ban szabadult a zongoraművész, és visszatért a pesti éjszakába. „Meggörbítvén gerincemet, visszasüllyedtem az éjszaka világába, egyetlen életlehetőségembe, és megint elkezdtem bolyongásomat lokálból bárba és bárból lokálba. […]Mint egy jól idomított vadállat, újra fölvettem régi életem igáját, és megint ott jártak ujjaim az éttermek, kocsmák és borozók zongoráin” - írta az Ágyúk és virágok c. önéletrajzában.

cziffra_10-164213.jpg

Cziffra György két "életlehetőségében": emigrálása előtt és után

1956. október 22-én, egy nappal a forradalom előtt Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. Ez volt az utolsó fellépése, mielőtt – a határok megnyitását kihasználva – egy oldalkocsis motoron elmenekült az országból. Egyenes út vezetett a bécsi Brahms Saalba, ahol akkora sikere volt, hogy a New York Times is megírta.

S hogy miként emlékezhetett erre Cziffra 1960-ban? Leginkább előre tekintett, s örült, hogy bekerült abba a  kulturális vérkeringésbe, ahova mindig is tartozott volna. Sok-sok évet elvett tőle a történelem, és a viharos sebességgel igyekezett bepótolni őket.

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter szerint

Kapcsolódó

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter szerint

A Tabu, a Vivaldi Recomposed és a Sleep zeneszerzője összeszedett egy lejátszási listát azoknak, akik még újak a műfajban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.
Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.
Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

John Williams albumot készített Anne-Sophie Mutterrel

A világ egyik legnépszerűbb zeneszerzője és a német hegedűművész albumán természetesen örökzöld filmklasszikusok zenéi hallhatók.
Klasszikus bécs

Te is vezényelheted a Bécsi Filharmonikusokat a Budapesten!

A bécsi Zene Háza virtuális karmesterének segítségével a világ egyik legjobb zenekarának élére állhatsz július 2-4. között Budapesten.
Klasszikus hír

André Rieu hangszerekkel segített egy fogyatékkal élőkből álló zenekaron

A holland hegedűművész a reggeli hírekben olvasta, hogy egy tolvaj meglovasította a rézfúvós zenekar hangszereit, úgy döntött, hogy segít.
Klasszikus fesztivál

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus brácsa

Így gyakorolj! – Tabea Zimmermann brácsaművész tanácsai

A hazánkban is gyakran megforduló brácsaművész, Várjon Dénes zenészpartnere a Strad hasábjain hat pontban szedte össze tanácsait a fiatal (vonós)hangszereseknek.