Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

2019.01.22. 17:10
Ajánlom
A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.

A közösségi médiában hódító #10yearschallange lényege, hogy az emberek 10 évvel ezelőtti és mostani fotókat osztanak meg magukról. Ez kiváló ürügy most számunkra, hogy elmerüljünk a zenetörténet hat izgalmas élettörténetében, amelyekből egy olyan évtizedet választottunk, amikor a művészek sorsa valamilyen szempontból gyökeresen megváltozott.

 

Johann Sebastian Bach

Ha Bach a lipcsei Tamás-templom karnagyaként eltöltött éveiről posztolna, nem adhatna számot gyökeres változásokról, ezért inkább válasszuk ki az életrajzából a fiatalabb éveit.

Őrület, hogy tíz éve 450 kilométert tettem meg Lübeckbe, hogy hallhassam a nagyszerű @DietrichBuxtehude orgonajátékát!

– talán ezt írná a mester a facebookjára. Valóban így volt, és 1705-ben a 20 éves Bachnak hasznára vált a három hónapos látogatás. Ugyan Buxtehude csúnyácska leányát nem vette el feleségül, de hamarosan alkalmazták őt Mühlhausenben orgonistaként, és kantátáit is játszani kezdték a templomban. Elvette Maria Barbara Bachot, a másodunokatestvérét, és megszületett első gyerekük, Catharina Dorothea.

Bach-111633.jpg

#10éveskihívás: Bach

A lübecki látogatás után tíz évvel Bach már a weimari udvar koncertmestere, és olyan, ma is népszerű művek szerzője, mint a III. brandenburgi verseny és az Angol szvitek. Igaz, két év múlva kiesik a weimari herceg kegyeiből, és legjelentősebb alkotói periódusa Lipcsében érkezik el.

 

W. A. Mozart

Mozart gyerek- és fiatalkora számtalan utazással, európai turnéval és fellépéssel telt, és ez nem könnyítette meg az életét. 1770-ben éppen Olaszországban jártak apjával, Leopolddal, aki szerette volna, ha ország-világ látja, hogy a fia nemcsak kiváló hegedűs és zongorista, hanem elsőrangú, kibontakozóban lévő komponista. A kis Wolfgang találkozott Itália két jelentős zeneszerzőjével, a cseh születésű Josef Myslivečekkel és Giovanni Battista Martinivel, és tagjai közé fogadta az Accademia Filarmonica. Szintén 1770-ben történt, hogy fejből lejegyezte a szigorúan Vatikánon belül őrzött, a Sixtus-kápolnában előadott kórusművet, a Misererét, Allegri művét.

Mozart_1770-1780-110743.jpg

#10éveskihívás: Mozart 14 és 24 évesen

Tíz évvel később Mozart már megjárta Párizst, és szerelembe esett Aloysia Weberbe. A versailles-i udvarban szerették volna, ha a salzburgi mester lesz az orgonistájuk, de őt nem érdekelte a poszt, pedig nem volt a legjobb anyagi helyzetben. Nem fogadta el a salzburgi udvar koncertmesteri pozícióját sem, világos, hogy részben a szülői háztól szeretett volna elszakadni. Ekkortájt keletkezett a fantasztikus a-moll szonátája (k. 310) és a Párizsi-szimfónia, és már készülőben volt az Idomeneo. „Az a tervem, hogy bemutatkozzam a császár előtt” – írná a komponista a facebookon. – „Azt hiszem, az a sorsom, hogy megismerkedjek vele.”

 

Liszt Ferenc

Mint azt bizonyára sokan tudják, elmúlt tíz esztendőm gyökeres változások tanúja volt az életemben – írná Liszt Ferenc 1866-ban. – Ezek közül a legfontosabb, s Isten szemében üdvözítő, hogy beléptem a papi rendbe, s most a Vatikánban élek.

Az 1850-es évek Liszt érett zeneszerzői korszakának kezdetét jelentette. Ekkor mutatták be két zongoraversenyét, a Faust- és a Dante-szimfóniát és az Esztergomi misét, a Les Preludes és a Prometheusz c. szimfonikus költeményt. A zenekritikusok nagy többsége viszont elutasította Lisztet, a szimfonikus zeneszerzőt, és ez meg is viselte őt. 1858-ban a weimari közönség kifütyülte őt egy operabemutatón, és ekkor úgy döntött, hogy visszavonul, kizárólag a komponálásnak fog élni.

liszt-134930.jpg

#10éveskihívás: Liszt Ferenc két arcképe 1856-ból, illetve 1867-ből

Talán Liszt azt írná, hogy ez élete egyik legjobb döntésének bizonyult. Tíz évvel később, az 1860-as évek közepén Liszt már belépett a papi rendbe – miután nem sikerült összeházasodniuk Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnővel –, és megjelent IX. Piusz pápa előtt. „Beléptem az egyházi rendbe – de semmi esetre sem a világ iránt érzett megvetésből vagy még kevésbé, mert ráuntam a művészetre … A katolicizmushoz való vonzalmam gyermekkorom óta jelen van, és egy állandóan jelenlévő és uralkodó érzés lett…” – írta. Az új élmények hatására befejezte hatalmas oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját, amelyet a Pesti Vigadóban, sikerrel mutattak be.

 

Szergej Rahmanyinov

Csajkovszkij halála tragikusan érintette a huszonéves Rahmanyinovot, aki ráadásul komponistaként is válságba zuhant ebben az időszakban. A moszkvai nagyszínház egyre kevesebb érdeklődést mutatott az Aleko c. operája iránt, Rahmanyinovnak zongoratanításból kellett megélnie. Utolsó energiáival az I. szimfóniáján dolgozott, amelyet mindenképpen szeretett volna bemutatni. De az sem tett csodát. 1897 márciusában, a premier után a rangos zeneszerző, Kjui azt írta róla, hogy ezt a művet legfeljebb a pokolban értékelnék, és az egyiptomi tíz csapáshoz hasonlította. A bemutató karmestere, a részeges Alekszandr Glazunov, illetve a zenekar minősíthetetlen előadást nyújtott, annyira, hogy a művet soha többé nem adták elő Rahmanyinov életében. A fiatalember életének következő három éve mély depresszióban telt.

Rahmanyinov-111328.jpg

#10éveskihívás: Rahmanyinovnak jót tett egy évtized 1896 és 1906 között

Tíz évvel később egészen máshogy állt a világ Rahmanyinov számára. 1901-ben elkészült a II. zongoraversenye, máig legnépszerűbb műve, és óriási sikert aratott. Három év múlva a Bolsoj karmestere lett, igaz, vegyes megítéléssel, de javított az ottani zenekaron. 1906-ban elhagyta Moszkvát és Drezdába költözött a családjával. Még mindig előtte állt legnagyobb művei megírásának, de ekkor már biztosan tudta, hogy mire hivatott: nagy zeneszerző lesz.

 

Bartók Béla

S most evezzünk kicsit komolyabb (komorabb) vizekre... Vajon hogyan értékelne Bartók 1945-ben élete utolsó tíz évét? Alighanem jó párszor visszatekintett arra, amit maga mögött kellett hagynia: a Kárpát-medencét, Európát, Magyarországot. Politikai okokból a népdalgyűjtést már a húszas években abba kellett hagynia, viszont a gyűjtött anyag rendszerezése a következő két évtizedben minden idejét felemésztette.

Az 1936-os év Bartók pályájának csúcspontja. Paul Sacher felkérésére írta a Zenét és a kétzongorás, ütőhangszeres szonátát. A Divertimento stílusa jól kifejezi azt a változást, amely művészetében végbemegy: a tisztább formákat, a klasszicizáló hangvételt kereste. Közben egyre inkább aggasztotta a fasizmus térnyerése. „Mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon-tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akikéről jelenleg van [Mussolini és Hitler – a szerk.], továbbá mindaddig, amíg Magyarországon erről a két emberről elnevezett tér vagy utca van, vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületet; velem kapcsolatban emléktáblát mindaddig ne helyezzenek el nyilvános helyen” – írta 1940-es végakaratában.

bartok-161147.jpg

Bartók Béla 1935-ben és 1945-ben

Bartók 1940 októberében hajóra szállt, és az Egyesült Államokba költözött. Emigrációját életének utolsó öt évében mindvégig átmeneti kényszerűségnek tekintette, állampolgárságot sem kért. Hiányzott neki a magyar táj, a vidék. Fia beszámolója szerint még a New York-i urbánus környezetben is megérezte a lovak illatát. Viszont itt írta meg egyik legnépszerűbb művét, a zenekari Concertót, illetve feleségének a III. zongoraversenyt.

 

+1: Cziffra György

1950-ben Cziffra György életének legnehezebb időszaka kezdődött: feleségével és kisfiával megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunkára ítélték. Mint ahogy annyiszor a 20. században, a nyers erőszak, az ideológia vezérelte vak gyűlölet megpróbálta eltiporni a művészetet. A kommunisták eltörték Cziffra kezét, s ez akár a későbbi karrierjét is meghiúsíthatta volna. Később mindig bőr csuklókötővel játszott, mivel a keze megsínylette, hogy két éven keresztül 60 kilós zsákokat kellett cipelnie hat emelet magasra.

1953-ban szabadult a zongoraművész, és visszatért a pesti éjszakába. „Meggörbítvén gerincemet, visszasüllyedtem az éjszaka világába, egyetlen életlehetőségembe, és megint elkezdtem bolyongásomat lokálból bárba és bárból lokálba. […]Mint egy jól idomított vadállat, újra fölvettem régi életem igáját, és megint ott jártak ujjaim az éttermek, kocsmák és borozók zongoráin” - írta az Ágyúk és virágok c. önéletrajzában.

cziffra_10-164213.jpg

Cziffra György két "életlehetőségében": emigrálása előtt és után

1956. október 22-én, egy nappal a forradalom előtt Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. Ez volt az utolsó fellépése, mielőtt – a határok megnyitását kihasználva – egy oldalkocsis motoron elmenekült az országból. Egyenes út vezetett a bécsi Brahms Saalba, ahol akkora sikere volt, hogy a New York Times is megírta.

S hogy miként emlékezhetett erre Cziffra 1960-ban? Leginkább előre tekintett, s örült, hogy bekerült abba a  kulturális vérkeringésbe, ahova mindig is tartozott volna. Sok-sok évet elvett tőle a történelem, és a viharos sebességgel igyekezett bepótolni őket.

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter ajánlása

Kapcsolódó

5 zene, amivel elkezdhetsz klasszikus műfajt hallgatni – Max Richter ajánlása

A Tabu, a Vivaldi Recomposed és a Sleep zeneszerzője összeszedett egy lejátszási listát azoknak, akik még újak a műfajban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Színház

Lemond tisztségéről az SZFE hallgatói önkormányzatának elnöke

Csernai Mihály lemondását a HÖK közösségi oldalán közölte. Bejelentése egy nappal azután történik, hogy a HVG közölte az új vezetés által felkért oktatók névsorát.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.
Klasszikus magazin

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Klasszikus videó

Koncertfelvételek – Hegedűs Endre – Chopin: Esz-dúr noktürn

A Koncertfelvételek a Pesti Vigadóban sorozat első részében Hegedűs Endre Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész Chopin Esz-dúr noktürnjét adja elő a Déli teremben.
Klasszikus gyász

Elhunyt Pejtsik Árpád gordonkaművész, pedagógus

Szűk családi körben vesznek búcsút Pejtsik Árpád György zenepedagógus, gordonkaművész, zeneszerzőtől január 29-én a Kispesti temetőben.
Klasszikus ajánló

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.