Klasszikus

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

2019.05.16. 16:55
Ajánlom
A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.

Április 12-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a ferihegyi egyes terminál tágas csarnokában adott koncertet a Kodály Filharmonikusok. Tudható, hogy a zenekar igazgatóját és művészeti vezetőjét, Somogyi-Tóth Dánielt családi és egyéb személyes vonatkozások révén szoros kapcsolat fűzi a repüléshez és a ferihegyi repülőtérhez, azért azonban, hogy a város egyik legszebb 20. századi épületére a másik, vagyis az első számú, zenész-énjével is nyitott maradt, csak hálásak lehetünk neki, hiszen felfedezte számunkra ennek a tágas csarnoknak a kiváló akusztikai kvalitásait, s immár nem először demonstrálta is őket.

kodaly4-140139.jpg

Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

A négy elem hiánytalanul, bár nem egyforma súllyal került fókuszba a szép és egyszersmind meglehetősen szokatlan programban. A műsor 20. századi része, amely három, egy évtizeden belül keletkezett kompozícióból állt, egy szinte pontosan 200 évvel korábban született barokk versenymű-sorozatot fogott közre. A 20. századi darabok két szerzőtől származtak: Debussytől Az elsüllyedt katedrális Leopold Stokowski által írt zenekari átirata csendült fel, Stravinskytól pedig nyitószámként a Tűzijáték, a koncert zárószámaként pedig a második, 1919-es Tűzmadár-szvit (s így az idén százéves darab tovább szaporította a kerek évszámokat). Vagyis a koncertnek ebben a részében a tűz és a víz játszott főszerepet, s persze ahol madár van, ott levegő is van. A barokk zenére, a világ talán „legszabadtéribb” programzenei ciklusára, Vivaldi Négy évszakára maradt tehát a negyedik elem, a föld képviselete – ez persze rendben is van, némi leleményességgel a versenyművek programjába akár mind a négy elemet gond nélkül bele lehet szuszakolni.

kodaly2-140139.jpg

Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

Szokatlan társítása a zeneműveknek: barokk és 20. századi darabok, hatalmas szimfonikus zenekar és vonós kamarazenekar, eredeti kompozíció és átirat – ez azonban sem engem, sem mást nem zavart. Nem csupán azért nem, mert másfelől nézve ez gazdagságot, sokszínűséget jelent, hanem főleg azért, mert a zenei élvezetek özönében az ember nem ér rá kukacoskodni. Hiszen a Tűzijátékot nyitó fuvola-sziporkáktól a Tűzmadárt záró hatalmas zenekari fokozásig folyton izgalmas zenei hatások kereszttüzében találtuk magunkat, a zenekar rendkívüli színgazdagságától a kifejezés intenzitásáig, Somogyi-Tóth Dániel elegáns és precíz, ugyanakkor hallatlanul koncentrált és energikus vezénylésétől a Vivaldi-versenyművek szólistájaként fellépő Baráti Kristófnak a mindenki által kívülről fújt ismert slágerdarabot az alapoktól újrafelfedező, nagyszerű interpretációjáig, a zenekari perfekciótól és ragyogó egyéni teljesítményektől a vonós szekció neves kamarazenekarokat megszégyenítően összecsiszolt és szikrázóan életteli játékáig.

kodaly5-140139.jpg

Baráti Kristóf, Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

Ez a Négy évszakot – amelyet Somogyi-Tóth a csembaló mellől vezényelt, pontosabban a zene igényei szerint megosztotta a vezetést a szólistával, sőt esetenként a koncertmesterrel –, megvallom, némi aggodalommal vártam, féltem, hogy a nagyzenekari játéknál jóval szolisztikusabb zenélést kívánó, s a kisebb létszám miatt hangzás szempontjából jóval kényesebb kamarazenekari játék kockázatokat jelenthet, esetleg némi csalódást okozhat a briliáns nagyzenekari művek árnyékában. Ám nagyobbat nem is tévedhettem volna.

A ciklus, amelyet nem egyszer unatkoztam végig jó nevű együttesek koncertjein, kifejezetten felvillanyozó hatást keltett.

Éltek a partitúra legelrejtettebb effektusai is, energiával telítettek voltak az akcentusok, izzottak a pianók, és egyáltalán: a zenekar az első pillanattól az utolsóig a koncentráció tetőfokán zenélt. S ami – számomra legalábbis – a legnagyobb élményt jelentette, az a Baráti Kristóffal kialakított, a nagy gesztusokban és a legapróbb részletekben egyaránt megnyilvánuló zenei harmónia, amely mögött okkal gyaníthatjuk a csembaló mellett szerényen continuózó Somogyi-Tóth Dániel gondos előkészítő-közvetítő munkáját.

Ám akármennyire váratlan és különleges élménnyel szolgált a barokk műsorrész, nem homályosíthatta el a ragyogó 20. századi partitúrák igen magas színvonalú életre keltésének élményét. (Valamint azt a váratlan élményt sem, hogy a reptéri csarnok mindkét fajta, igen különböző méretű és hangvolumenű együttes hangzását milyen élményszerűen tudta befogadni.) A nyitó, mindössze négy perces Tűzijáték mindenekelőtt példás precizitásával lepett meg, s a figyelemreméltó folytatás ígéretével szolgált. A Vivaldi-blokk után játszott, sikerült Debussy-átirat elsősorban fölényes biztonsággal felrajzolt hatalmas ívével és a festői és akusztikus elemek (köd, hullámok, zsolozmázás, harangzúgás) változatosságával és megdöbbentő plaszticitásával teljesítette a felfokozott várakozásokat.

kodaly1-140139.jpg

Baráti Kristóf, Somogyi-Tóth Dániel (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

A négy évszak mellett azonban mégiscsak a szünet után következő Tűzmadár volt a másik nagyszabású remekmű és a program másik súlypontja. A korábban felsorolt erények és zenei élvezetek itt sűrítetten, Stravinsky egyedülállóan varázslatos és érzéki, ugyanakkor elementáris erejű zenéjében mutatkoztak meg. A karmester itt is megnyilvánuló kiváló tempó- és karakterérzéke, nagyszabású építkezése a rendkívül magas kultúrájú és teljes odaadással játszó zenekarral karöltve olyan emlékezetes élményekkel szolgált, mint a nyitótétel fűszeres illatai és fafúvós remeklései, A hercegnő körtáncának bódító-igézetes vonós színei, Kascsej táncának idegszálainkon kalapáló ütősei, a Bölcsődalban a finom és olvadékony oboázás, amelyhez hasonló lehetett egykor a szirének éneke, vagy a varázslatos pianississimo tremolók kevéssel később.

Ám, túl a legszebb részleteken,  a lényeg az, ahogyan Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok az egész darab rendkívüli szépségét elénk állították. Köszönet érte.

Hol, mikor, mi? április 12. 19:30 Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, A1 terminál.
Kodály Filharmonikusok, vez. Somogyi-Tóth Dániel, km. Baráti Kristóf (hegedű)
Budapesti Tavaszi Fesztivál 2019

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Vizuál

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.