Klasszikus

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

2019.05.16. 16:55
Ajánlom
A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.

Április 12-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a ferihegyi egyes terminál tágas csarnokában adott koncertet a Kodály Filharmonikusok. Tudható, hogy a zenekar igazgatóját és művészeti vezetőjét, Somogyi-Tóth Dánielt családi és egyéb személyes vonatkozások révén szoros kapcsolat fűzi a repüléshez és a ferihegyi repülőtérhez, azért azonban, hogy a város egyik legszebb 20. századi épületére a másik, vagyis az első számú, zenész-énjével is nyitott maradt, csak hálásak lehetünk neki, hiszen felfedezte számunkra ennek a tágas csarnoknak a kiváló akusztikai kvalitásait, s immár nem először demonstrálta is őket.

kodaly4-140139.jpg

Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

A négy elem hiánytalanul, bár nem egyforma súllyal került fókuszba a szép és egyszersmind meglehetősen szokatlan programban. A műsor 20. századi része, amely három, egy évtizeden belül keletkezett kompozícióból állt, egy szinte pontosan 200 évvel korábban született barokk versenymű-sorozatot fogott közre. A 20. századi darabok két szerzőtől származtak: Debussytől Az elsüllyedt katedrális Leopold Stokowski által írt zenekari átirata csendült fel, Stravinskytól pedig nyitószámként a Tűzijáték, a koncert zárószámaként pedig a második, 1919-es Tűzmadár-szvit (s így az idén százéves darab tovább szaporította a kerek évszámokat). Vagyis a koncertnek ebben a részében a tűz és a víz játszott főszerepet, s persze ahol madár van, ott levegő is van. A barokk zenére, a világ talán „legszabadtéribb” programzenei ciklusára, Vivaldi Négy évszakára maradt tehát a negyedik elem, a föld képviselete – ez persze rendben is van, némi leleményességgel a versenyművek programjába akár mind a négy elemet gond nélkül bele lehet szuszakolni.

kodaly2-140139.jpg

Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

Szokatlan társítása a zeneműveknek: barokk és 20. századi darabok, hatalmas szimfonikus zenekar és vonós kamarazenekar, eredeti kompozíció és átirat – ez azonban sem engem, sem mást nem zavart. Nem csupán azért nem, mert másfelől nézve ez gazdagságot, sokszínűséget jelent, hanem főleg azért, mert a zenei élvezetek özönében az ember nem ér rá kukacoskodni. Hiszen a Tűzijátékot nyitó fuvola-sziporkáktól a Tűzmadárt záró hatalmas zenekari fokozásig folyton izgalmas zenei hatások kereszttüzében találtuk magunkat, a zenekar rendkívüli színgazdagságától a kifejezés intenzitásáig, Somogyi-Tóth Dániel elegáns és precíz, ugyanakkor hallatlanul koncentrált és energikus vezénylésétől a Vivaldi-versenyművek szólistájaként fellépő Baráti Kristófnak a mindenki által kívülről fújt ismert slágerdarabot az alapoktól újrafelfedező, nagyszerű interpretációjáig, a zenekari perfekciótól és ragyogó egyéni teljesítményektől a vonós szekció neves kamarazenekarokat megszégyenítően összecsiszolt és szikrázóan életteli játékáig.

kodaly5-140139.jpg

Baráti Kristóf, Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

Ez a Négy évszakot – amelyet Somogyi-Tóth a csembaló mellől vezényelt, pontosabban a zene igényei szerint megosztotta a vezetést a szólistával, sőt esetenként a koncertmesterrel –, megvallom, némi aggodalommal vártam, féltem, hogy a nagyzenekari játéknál jóval szolisztikusabb zenélést kívánó, s a kisebb létszám miatt hangzás szempontjából jóval kényesebb kamarazenekari játék kockázatokat jelenthet, esetleg némi csalódást okozhat a briliáns nagyzenekari művek árnyékában. Ám nagyobbat nem is tévedhettem volna.

A ciklus, amelyet nem egyszer unatkoztam végig jó nevű együttesek koncertjein, kifejezetten felvillanyozó hatást keltett.

Éltek a partitúra legelrejtettebb effektusai is, energiával telítettek voltak az akcentusok, izzottak a pianók, és egyáltalán: a zenekar az első pillanattól az utolsóig a koncentráció tetőfokán zenélt. S ami – számomra legalábbis – a legnagyobb élményt jelentette, az a Baráti Kristóffal kialakított, a nagy gesztusokban és a legapróbb részletekben egyaránt megnyilvánuló zenei harmónia, amely mögött okkal gyaníthatjuk a csembaló mellett szerényen continuózó Somogyi-Tóth Dániel gondos előkészítő-közvetítő munkáját.

Ám akármennyire váratlan és különleges élménnyel szolgált a barokk műsorrész, nem homályosíthatta el a ragyogó 20. századi partitúrák igen magas színvonalú életre keltésének élményét. (Valamint azt a váratlan élményt sem, hogy a reptéri csarnok mindkét fajta, igen különböző méretű és hangvolumenű együttes hangzását milyen élményszerűen tudta befogadni.) A nyitó, mindössze négy perces Tűzijáték mindenekelőtt példás precizitásával lepett meg, s a figyelemreméltó folytatás ígéretével szolgált. A Vivaldi-blokk után játszott, sikerült Debussy-átirat elsősorban fölényes biztonsággal felrajzolt hatalmas ívével és a festői és akusztikus elemek (köd, hullámok, zsolozmázás, harangzúgás) változatosságával és megdöbbentő plaszticitásával teljesítette a felfokozott várakozásokat.

kodaly1-140139.jpg

Baráti Kristóf, Somogyi-Tóth Dániel (Fotó/Forrás: Derencsényi István)

A négy évszak mellett azonban mégiscsak a szünet után következő Tűzmadár volt a másik nagyszabású remekmű és a program másik súlypontja. A korábban felsorolt erények és zenei élvezetek itt sűrítetten, Stravinsky egyedülállóan varázslatos és érzéki, ugyanakkor elementáris erejű zenéjében mutatkoztak meg. A karmester itt is megnyilvánuló kiváló tempó- és karakterérzéke, nagyszabású építkezése a rendkívül magas kultúrájú és teljes odaadással játszó zenekarral karöltve olyan emlékezetes élményekkel szolgált, mint a nyitótétel fűszeres illatai és fafúvós remeklései, A hercegnő körtáncának bódító-igézetes vonós színei, Kascsej táncának idegszálainkon kalapáló ütősei, a Bölcsődalban a finom és olvadékony oboázás, amelyhez hasonló lehetett egykor a szirének éneke, vagy a varázslatos pianississimo tremolók kevéssel később.

Ám, túl a legszebb részleteken,  a lényeg az, ahogyan Somogyi-Tóth Dániel és a Kodály Filharmonikusok az egész darab rendkívüli szépségét elénk állították. Köszönet érte.

Hol, mikor, mi? április 12. 19:30 Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, A1 terminál.
Kodály Filharmonikusok, vez. Somogyi-Tóth Dániel, km. Baráti Kristóf (hegedű)
Budapesti Tavaszi Fesztivál 2019

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Zenés színház

Puccini ritkán hallható műve, A fecske az Operaházban

Az itáliai zeneszerző minden operáját felvonultató PucciniFeszt részeként a Kolozsvári Magyar Opera május 26-án és 27-én A fecske című darabbal vendégeskedik ez Erkel Színházban.
Vizuál

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Felemelő érzés együtt játszani a gyerekekkel” - Interjú Rolla Jánossal

A Partitúra legújabb adása Pannonhalmára kalauzol el. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművészt ezer szál köti az apátsághoz, az atyák barátságáról, az apátsági pincészet borairól, a templomi koncertekről és a zeneakadémiai életről is beszélgettünk.
Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.